Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-03 / 23. szám
Thursday, June, 3. IVVO. AMERIKAI MAGYAR SZO----VÁLASZTÁSOK ÉVE Clemenceau, a “tigris”, aki az első világháborúban Franciaországot gy őzelembe korbácsolta, megbukott a háború után. Barátja, Mandel (a második háborúban a nemetek megölték) kerdezte tőle: “hát ez az Ön demokráciája?” Mire Clemenceau: “tud Ön jobbat?” Mi a jobb annál, amit sok országban demokráciának neveznek, itt nem keresem. De tudjuk, a parlamentáris demokrácia sok feladatat nem oldotta meg, országokat zűrzavarba sodort, ami jobboldali diktatúrába, fasizmusba vezetett. Idén különösen sok országban kellene igazolni, meggyogyit-e a “szabad választás?” Több helyütt már választottak, másutt nagy harci zajban készülnek rá, szaporodnak a programok, ígéretek, baljóslatok, a szavazok egy része ismét hiszi, hogy szabadon választhat, más része nem törődik vele, vagy nem hisz senkiben, nem lép be a szavazó fülkébe. Hogy kissé tájékozódjunk a tülekedésben, nézzué végig — földrajzi rendében — az országokat, ahol m mrég volt vagy nemsokára lesz választás. ESZA -ÍRORSZÁG (Ulster). Az Írországtól leszakított brit tartomány iskolapélda rá, hogy a parlamentárizmus többségi elve egymaga nem biztosítja az érdekek méltányos egyensúlyát. A protestáns többség (ebbe tartoznak a gazdagok) nem hajlandó a szegényebb katolikus ir kisebbség jogos politikai-gazdasági követeléseit teljesíteni, kizárja a jobb foglalkozásokból, állásokból. A közelmúlt választáson a protestánsok megőrizték többségüket, a katolikus Írek aktivistái — politikai utón nem réméivé sikert — hatodik éve folytatják orgyilkosságoktól terhelt harcukat a többség és a brit katonaság ellen, amire ezek hasonlóval válaszolnak. ANGLTA A kormányzó munkáspárt, csekély parlamenti többség birtokában, Wilson miniszterelnök lemondása után a jobboldali Callaghant választotta meg elnöknek, öt a királynő miniszterelnökké kinevezte. Helyzete labilis, saját pártjában is erős ellenzéke van; a baloldali Foot vezetése alatt, a közvélemény a konzervatívok felé látszik hajlani. A politikailag stabil Anglia legjobban mutatja, hogy a “pluralitás” parlamentárizmusa nem panacea, mert gazdaságilag ma Europa “beteg embere.” Ha azt mondják, a nagy szociális terhek és egyes gazdasági ágak szocializálása okozta a bajt, azt lehet felelni, hogy e terhek másutt is magasak és nem a hasznot hajtó iparágakat államosítottak, hanem azokat, amelyek magán- tulajdonban már csődbe mentek. És ha Anglia világháborús költségeit és veszteségeit okolják, e költségek másutt is óriásiak voltak és a pusztulás másutt meg nagyobb volt, mint Angliában, mégis hamarabb rendbejöttek. PORTUGÁLIA. Tavaly előzetes választások voltak, amelyeken az u.n. szocialista párt került első helyre, utana egy polgári párt. A kommunisták a szavazatok 15 %-át kapták. Most voltak a parlamenti választások, a szocialisták valamit vesztettek, a kommunisták kissé előre törtek, de a pártok neveit óvatosan kell használni. A “szocialisták” a feltörő fasiszta terror ellen semmit sem tettek, csak a kommunistákat rágalmazták, mig nyugati testvérpártjaik és kormányaik nyíltan beavatkoztak a portugál belügyekbe, megbénították gazdasági életét (mint Allende Chiléjét), miután azonban a portugál jobboldal előretört, újra megnyitottak előtte pénzforrásaikat. Kérdés, lehet-e igy a portugál választást “szabadnak” nevezni. SPANYOLORSZÁG. Mig a nyugati sajtó kezdettől fogva dicsőítette a Franco-utáni ország “demokratizálását”, ez nem sokat haladt, a rendőri és birói terror tovább tart s a kormány terve, hogy tőle függjön, mely pártok kerüljenek majd a parlamentbe (ki tudja mikor) a kommunisták kizárásával. De a Nyugat itt nem sürgeti a szabadságjogokat. FRANCIAORSZÁG. A nemrég lefolyt önkormányzati választásokon a szocialisták és a kommunisták (sok helyütt közös listával) többséget szereztek, de a két párt együttműködése nem sima. Bár a kommunisták messzemenő engedményeket tettek, a szocialisták sokat bírálják őket és úgy látszik, kissé félnek attól, hogy a nemzetközi toké megrendítene pénzügyi helyzetüket, a tőkemenekülés megsotazorozódnék. A NEMET SZÖVETSÉGES KOZTARSASAG-ban mely Nyugateurópa vezető gazdasági hatalma, a szoc. kormánypárt, a kis demokrata párt támogatásával, nehéz választás előtt áll. Az utóbbi tartományi választásokon az ellenzéki kereszténydemokraták előretörtek és fasiszta — legalább is McCarthysta — jellegű — elnyomó törvények, amiket jórészt szocialista tartományi kormányok léptettek eletbe — a szabad véleménynyilvánítást megnehezítik és kockázatossá teszik. A kommunisták ellen hozott rendelkezéseket volt náci birák és hivatalnokok immár szoc. dem.-ek ellen is alkalmazzák, a TV, rádió s a sajtó túlnyomóan (jobboldali) konzervatív vezetés alatt áll és a “szocialista” kormány az USA elsőszámú szövetségese. Baloldali part a választásokon nem indulhat. ITÁLIA. Ez ma a NATO neuralgikus pontja. A közelmúlt helyi választásokon a kommunisták előre törtek, majdnem annyian szavaztak rájuk, mint a 30 éve uralkodó keresztény pártra es mivel az — a példátlan vesztegetési botrányok által is meggyengitve — a politikai, biztonsági, morális és elsősorban gazdasági-pénzügyi .problémákat megoldani képtelen, a Nyugat, elsősorban az USA kormánya, Kissinger szájával, mindent megtesz, hogy a kommunistáknak kormányba lépését, ha erre sor kerülne, megakadályozza. Kissinger Itáliát — miként Francia- országot is — állandóan fenyegeti, hogy az Atlantiszövetség tagjainak kormányaiban nem lehetnek kommunisták, de ez már ma is elviszi sajat tökeit az országból és elósegiti a likvid tökéknek Idcsempé- szeset, különösen Svájcba, amelynek pénze minden más országéval szemben tovább emelkedik értekben. Ezekután kérdés, hogy a pánik őszinte-e, mert az olasz baloldali pártok, elsősorban a kommunistáit, nyilván nem nagyon sietnek egy csődtömeg átvételére. Más világrészek múlt és közelgő választásait itt figyelmen kivul hagyva, végül magára az USA-ra kell rátérnem, amelynek elnökválasztásáról az olvasónak nem kell sokat mondanom. Valószínűleg olyan döbbenten figyelik a drámát, mint én, kik és milyen eszközökkel versenyeznek a siker reményében, hogy majdan az USA élen a “szabad világot” vezessék, üyen nivótlan pályázók talán az egész XX. században nem voltak még és ilyen tartalmatlan, egyben groteszk kampány sem igen volt még. Mint Russell Baker irta: Vietnám, Watergate, Lockheed, Angola, munkanélküliség, infláció, a színesek, a városok problémai stb. nem szerepelnek a beszédekben. Ellenben a már elmúltnak hitt jingó- izmus fokozott erővel feltámadt, versenyeznek, ki tudja jobban fenyegetni Panamát, falra festeni a “szovjet veszélyt”, követelni újabb milliárdok megszavazását a fegyverekre, imádságra, isteni kegyelemre alapitani reményét. Akik mar reménykedtek, hogy a józanság kezd visszatérni az US közéletbe, újra csalódtak. Egyes nivósabb újságok bírálják ezt a siralmas látványt, ez arra készteti a rendszer védőit, hogy a sajtót mentesítsék a felelősségtől, mondván: az emberek úgysem hallgatnak rájuk. De nem az a döntő, hogy ez esetben egyes újságok mit mondanak, hanem, hogy az ezernyi újság állandóan milyen téveszmékkel, előítéletekkel, hamis adatokkal és hazugságokkal tömi a fejeket, megakadalyozvan — a telekommunikáció, az iskolák és az egyházak segítségével — hogy a tömegek a kérdések másik oldalát megismerjék. így az emberek többsége csak akkor nem hisz a sajtónak, ha elöitéleteit cáfolja. De újra, meg újra elhisz mindent — legközelebb száz példát hozok erre — ami téveszméit, elöitéleteit, szenvedélyeit kiszolgálja. Tudnunk kell: az egesz rendszer a bűnös! Peregrinus BAGDAD, Kosygin, szovjet miniszterelnök Irak fővárosába érkezett a két ország közti közös ügyek tárgyalására. 3iiiiiiiiiiimiiiiiMiíiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiii.iiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE 1 SOBEL OVERSEAS CORF. | = 11/1/a rKKAVUXire^A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 = = IKKA FOUGYNOXSEu telefon: »i» 535^90 _ ^ 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | 2 SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS = 5 LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra TUZEX Csehszlovákiába ; 3 4
