Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-03 / 23. szám
nmcnmAi MAGYAR SZÓ&^ke3zt(&éűL... Ar «hbtn • rovatban kif«jt«tt néwttk n*m txüktéqszeriicn azonosak a szerkesztőség álláspontjával. KÍSÉRT a múlt ELSINORE, Cal. Januárban volt két éve, hogy az utszélen a narancsfák között sétálva, megláttam egy nagy plakátot, amely hirdette, hogy 15 aker föld eladó. Autó jött velem szemben és amikor a hirdető táblához ért, lelassított. Utasa odajött hozzám és érdeklődni kezdett a föld iránt, mert, mint mondta, errefelé szeretne költözni, ahol nincs annyi fŰ8tkőd (smog), mint ahol 6 lakik. Gyorsan elintéztem érdeklődését azzal, hogy semmivel sem tudok többet, mint ami a táblára van Írva. Az idegen azonban, aki szintén nem volt egészen fiatalember, tovább folytatta a beszélgetést és csakhamar észrevettük, hogy egyikünk sem született a Mississippi partján. Megkérdezte, hogy milyen nemzetiségű vagyok és amikor megmondtam, hogy magyar, mindjárt kijelentette, hogy ó is járt valamikor régen Magyar- országon. Melyik vidékről jöttem? — kerdezte. Eszak-Erdélyböl — válaszoltam — ami most Románia. Azt mondja erre, hqgy arra is járt. No és milyen nemzetiségű vagy? — kérdeztem. Olasz vagyok — jött a válasz. — Eszak-OJaszorszagból származom. No, latod, én meg voltam Olaszországban — mondtam erre. Igen? És mikor? — kérdezte. 1918-19-ben, válaszoltam. De hiszen akkor háború volt... Hát éppen azért voltam ott — mondtam. Voltál az első világháborúban? Sajnos, voltam. Láttam, hogy erre nagyon ideges lett. Es hol voltál? — kérdezte. A Piavénái — válaszoltam. És hol a Piavénái? A Montellonál. Ott voltál a junius 15,-i csatában? — kérdezte erre. Persze, hogy ott voltam, kétszer is átmentem, de kétszer vissza is jöttem. Ekkor libabórös lett az arca, elakadt a szava es elfordult. Amikor visszafordult, szemei tele voltak könnyel és alig tudta kimondani, hogy “en is ott voltam.” Megölelt és összecsókolt, mintha egy rég elveszett testvérét találta volna meg. Mi tagadás, én is elérzekenyültem. Sokáig beszélgettünk a piavéi csatáról és elmondta, hogy ö ott született a Montello mellett, a Piavehez járt halászni és fürdeni gyermekkorában. Kapitány volt, ók mindent tudtak az offenzivaról és alaposan felkészültek. Könnyű volt nektek mindent tudni, mert a mi Zita királynőnk a ti királyotok leánya volt és minket teljesen elárult. Erre azt mondta, hogy ók más helyről is kaptak információt. Amikor elbúcsúztunk, ismét összeölelkeztűhk es átadtuk egymásnak címünket, telefonszámunkat. Éppen a májusi ünnepélyről érkeztünk haza a Los Angeles-i Munkás Otthonból (1974-ben), amikor belépve a házba, szólt a telefon. Felvettem a kagylót. Flóriánnal akarok beszélni — hangzott. — Már beszélsz is vele — válaszoltam. Tudod, ki beszél? Ha megmondod... Nagyon régen meg akartalak ölni es te is engem, emlékszel? 0, te vagy az, Mário? Igen, en vagyok és azt akarom mondani, hogy vettem egy kis helyet itt Elsinore mellett. Ha beköltözünk es rendben leszünk, szeretném, ha eljönnél, mert be akarlak mutatni a csaladomnak. Ezután több, mint egy évig nem hallottam Mariorol. Végre jött egy level, benne színes összehajtható képek a Piavéről és környékéről. Kért, hogy okvetlenül látogassam meg, mert több mindenféle holmija van. Amikor elmentem, mutatott egy térképet, amit a Piavé-i offenziva alatt használtak és egy jubileumi könyvet, amit az olasz kormány 1968-ban adott ki a piavéi csata 50 éves évfordulójára. A Montello tetejen hatalmas emlékmű áll és az album tele van harctéri képekkel. Felismertem azt a kaver- nat, amely a mi századunk főhadiszállása volt és ahol 1918 okt. 29.-én, amikor a front összeomlott, elfogtak bennünket. Sok Réserves emléket idéztek fel azok a képek. Két bátyámmal együtt vettünk részt a piavéi csatában, mig a harmadik bátyám már a kórházban volt negyedszeri sebesüléssel. Mario Penzin nekem adta a térképet és az albumot is, de rövidesen visszakérte, hogy megmutassa egy barátjának, aki szintén ott volt a csatában. Amikor visszavittem, csak az ajtóban fogadott, nagyon röviden es amikor elbúcsúztunk, mondta: engedd meg, hogy még egyszer megöleljelek. Már beteg volt és két hét múlva meghalt. Ez volt utolso ölelése két “ellenségnek”, akik valójában emberszerető barátok voltak. A temetésen azt mondtam a fianak, aki itt Elsinoreban tanító, hogy milyen szerencse, hogy apáddal itt találkoztunk és nem a Piavénái, amikor élesre töltött fegyver volt a kezünkben. Tudom, mondta a fia, en is az unokaöcsém ellen harcoltam (akit közben bemutatott) a második habomban és aki csak nemrégen jött ki Amerikába. De már közbe is szólt az unokaöccs tört angolsággal: The war is no good. (A háború nem jó.) De ezt olyan hangon mondta, mint aki tudja, hogy miért nem jó a háború. Az Uj Magyar Lexikon szerint az osztrák-magyar haderők 142 ezer embert veszítettek a piavéi csatában, ami könnyen hihető, mert pld. amikor a csata kezdődött, a mi századunk létszáma 131 volt, s amikor vége volt, a sorakozónál csak 24 kifáradt, lerongyolódott honved állt sorba.'Minderről akkoriban röviden Írtam egyik bátyámnak, akivel a legtöbbet szolgáltunk együtt az olasz fronton. Ezt válaszolta: “Csak annyit irhatok, hogy 1918 október 26.-án indultunk hazafele és tegnap este, vagyis nov. 13.-an volt az évfordulója, hogy hazaérkeztem. De azt nem felejtem el soha. Amikor az utcai ajtót kinyitottam, a mama meghallotta és egyszerre értünk a belső ajtóhoz. Kérdezte: ki az? En vagyok, Gazsi, válaszoltam. Az ajtó kinyílt. Hol van Flórián és Feri? Már nem tudtam szólni, csak öleltük egymást és könnyeink összefolytak, úgy, mint amikor veled találkoztam a piavei csata alatt abban a kis erdőben.” Igaz, nem is tudta volna megmondani, hol vagyunk, mert akkorra én már olasz, bátyám pedig francia .fogságban volt. így* várta haza egy szegény özvegyasszony négy fiát a háborúból. Ha nem is egyszerre, de mind a négyen hazaérkeztünk és ma is élünk. Kisért a múlt! Paczier Flórián o TERJESSZE' LAPUNKAT • 1HBSS1U im Jim Röviden szólva A hosszú élet titka a mozgás, a tevékenység. Azok, akik nyugdijas éveiket a hintaszékben, vagy a sarki borozóban töltik el, nem le - hetnek hosszú életűek. Az élet a mozgás, ez a termé - szét törvénye. Mi lenne, ha nem fújna a szél? A fák nem hoznának gyümölcsöt, a fák levelei nem hullanának. A semmittevés egészségtelen, berozsdásodunk és korai halálunkat okozza. A televízión nemrégen nagynevű orvosok egészségügyi előadást tartottak. Az egyiktől / Dr. Paul Bregg 96 éves orvostol megkérdezték orvostarsai,— hogy meddig akar még élni? Azt felelte, hogy 120 évig. Tudni kell, hogy Dr. Bregg 70 evesnél nem lát- -szik idősebbnek. Tanulni soha sem késő, a tudomány ajtaja örökke nyitva áll előttünk — mondta Benjamin Franklin. Ha úgy élünk, ahogy a természet eloirja, akkor jo utón haladunk. Ha vannak rossz szokásaink, azokért bűnhődnünk kell, de a jó szokások megfizethetetlen előnyt jelentenek. Ne legyünk rabjai az etkezes- nek — mondja Dr. Bregg. A legtöbb ember három - szór, vagy négyszer étkezik naponta a megszokott i- dőszakban, úgyszólván teletömi magat, tekintet nélkül arra, hogy éhes-e vagy sem. Arnold Ehret professzor azt mondta, hogy az elet a helytelen táplálkozás szempontjából tragédia, az emberek a késsel, villával ássák meg sírjukat. A táplálkozás valósággal sport lett Amerikában. Ugyanígy van az ivassal is. Ha barátainkkal együtt iszunk egy kis pohárkaval, vagy odahaza éves előtt, vagy után, abban a tévhitben élűnk, hogy ez nem árt, de a legutóbbi > orvosi utasítások mást mondanak. Dr. Regan a New Jersey orvosi egyetem professzora azt mondja, hogy az alkoholos italoknak még kis mértékben való fogyasztása is veszélyes a szívre és bebizonyosodott, hogy azoknak fele, akik szívbajban halnak meg, nem alkoholisták ugyan, de nem is antialkoholisták. Dr. Regan szerint az egyetlen megoldás, kerülni az alkoholt. A hosszú élet titka tehát az, hogy óvakodjunk az élet megró vidít ésétöl. Ki a legerősebb ember a világon? Az, aki rossz '• szokásait le tudja küzdeni. Ezt mondta Benjamin Franklin. Schubert József Elsinore, Cal. ■----------------------------------------5 RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom: politikai és társadalmi cikkek, tudományos, szépirodalmi, sport, magyarországi hírek, és egyéb színes Írások. Kedvezmenyes előfizetés három hónapra $ 1.. Megrendelem lapjukat es mellékelek $ 1.NEV.................................................................. CÍM............................................................................ .........................................................ZIP CODE AMERIKAI MAGYAR SZÍ) 130 E 16 St. NEW YORK, N.Y. 10003.
