Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-03 / 23. szám

nmcnmAi MAGYAR SZÓ­&^ke3zt(&éűL... Ar «hbtn • rovatban kif«jt«tt néwttk n*m txüktéqszeriicn azonosak a szerkesztőség álláspontjával. KÍSÉRT a múlt ELSINORE, Cal. Januárban volt két éve, hogy az utszélen a narancsfák között sétálva, megláttam egy nagy plakátot, amely hirdette, hogy 15 aker föld eladó. Autó jött velem szemben és amikor a hirdető táblához ért, lelassított. Utasa odajött hoz­zám és érdeklődni kezdett a föld iránt, mert, mint mondta, errefelé szeretne költözni, ahol nincs annyi fŰ8tkőd (smog), mint ahol 6 lakik. Gyorsan elintéz­tem érdeklődését azzal, hogy semmivel sem tudok többet, mint ami a táblára van Írva. Az idegen azonban, aki szintén nem volt egészen fiatalember, tovább folytatta a beszélgetést és csakhamar észre­vettük, hogy egyikünk sem született a Mississippi partján. Megkérdezte, hogy milyen nemzetiségű vagyok és amikor megmondtam, hogy magyar, mindjárt kijelentette, hogy ó is járt valamikor régen Magyar- országon. Melyik vidékről jöttem? — kerdezte. Eszak-Erdélyböl — válaszoltam — ami most Romá­nia. Azt mondja erre, hqgy arra is járt. No és milyen nemzetiségű vagy? — kérdeztem. Olasz va­gyok — jött a válasz. — Eszak-OJaszorszagból szár­mazom. No, latod, én meg voltam Olaszországban — mondtam erre. Igen? És mikor? — kérdezte. 1918-19-ben, válaszoltam. De hiszen akkor háború volt... Hát éppen azért voltam ott — mondtam. Voltál az első világháborúban? Sajnos, voltam. Láttam, hogy erre nagyon ideges lett. Es hol voltál? — kérdezte. A Piavénái — válaszoltam. És hol a Piavénái? A Montellonál. Ott voltál a junius 15,-i csatában? — kérdezte erre. Persze, hogy ott voltam, kétszer is átmentem, de kétszer vissza is jöttem. Ekkor libabórös lett az arca, elakadt a szava es elfordult. Amikor visszafordult, szemei tele voltak könnyel és alig tudta kimondani, hogy “en is ott voltam.” Megölelt és összecsókolt, mintha egy rég elveszett testvérét találta volna meg. Mi tagadás, én is elérzekenyültem. Sokáig beszélgettünk a piavéi csatáról és elmond­ta, hogy ö ott született a Montello mellett, a Piavehez járt halászni és fürdeni gyermekkorában. Kapitány volt, ók mindent tudtak az offenzivaról és alaposan felkészültek. Könnyű volt nektek mindent tudni, mert a mi Zita királynőnk a ti királyotok leánya volt és min­ket teljesen elárult. Erre azt mondta, hogy ók más helyről is kaptak információt. Amikor elbúcsúztunk, ismét összeölelkeztűhk es átadtuk egymásnak címünket, telefonszámunkat. Éppen a májusi ünnepélyről érkeztünk haza a Los Angeles-i Munkás Otthonból (1974-ben), ami­kor belépve a házba, szólt a telefon. Felvettem a kagylót. Flóriánnal akarok beszélni — hangzott. — Már beszélsz is vele — válaszoltam. Tudod, ki beszél? Ha megmondod... Nagyon régen meg akar­talak ölni es te is engem, emlékszel? 0, te vagy az, Mário? Igen, en vagyok és azt akarom mondani, hogy vettem egy kis helyet itt Elsinore mellett. Ha beköltözünk es rendben leszünk, szeretném, ha eljönnél, mert be akarlak mutatni a csaladomnak. Ezután több, mint egy évig nem hallottam Mario­rol. Végre jött egy level, benne színes összehajtható képek a Piavéről és környékéről. Kért, hogy okvet­lenül látogassam meg, mert több mindenféle holmi­ja van. Amikor elmentem, mutatott egy térképet, amit a Piavé-i offenziva alatt használtak és egy jubileumi könyvet, amit az olasz kormány 1968-ban adott ki a piavéi csata 50 éves évfordulójára. A Montello tetejen hatalmas emlékmű áll és az album tele van harctéri képekkel. Felismertem azt a kaver- nat, amely a mi századunk főhadiszállása volt és ahol 1918 okt. 29.-én, amikor a front összeomlott, elfogtak bennünket. Sok Réserves emléket idéztek fel azok a képek. Két bátyámmal együtt vettünk részt a piavéi csatában, mig a harmadik bátyám már a kórházban volt negyedszeri sebesüléssel. Mario Penzin nekem adta a térképet és az albu­mot is, de rövidesen visszakérte, hogy megmutassa egy barátjának, aki szintén ott volt a csatában. Amikor visszavittem, csak az ajtóban fogadott, nagyon röviden es amikor elbúcsúztunk, mondta: engedd meg, hogy még egyszer megöleljelek. Már beteg volt és két hét múlva meghalt. Ez volt utolso ölelése két “ellenségnek”, akik valójában emberszerető barátok voltak. A temetésen azt mondtam a fianak, aki itt Elsinoreban tanító, hogy milyen szerencse, hogy apáddal itt találkoztunk és nem a Piavénái, amikor élesre töltött fegyver volt a kezünkben. Tudom, mondta a fia, en is az unoka­öcsém ellen harcoltam (akit közben bemutatott) a második habomban és aki csak nemrégen jött ki Amerikába. De már közbe is szólt az unokaöccs tört angolsággal: The war is no good. (A háború nem jó.) De ezt olyan hangon mondta, mint aki tudja, hogy miért nem jó a háború. Az Uj Magyar Lexikon szerint az osztrák-magyar haderők 142 ezer embert veszítettek a piavéi csatá­ban, ami könnyen hihető, mert pld. amikor a csata kezdődött, a mi századunk létszáma 131 volt, s ami­kor vége volt, a sorakozónál csak 24 kifáradt, le­rongyolódott honved állt sorba.'Minderről akkori­ban röviden Írtam egyik bátyámnak, akivel a leg­többet szolgáltunk együtt az olasz fronton. Ezt válaszolta: “Csak annyit irhatok, hogy 1918 októ­ber 26.-án indultunk hazafele és tegnap este, vagyis nov. 13.-an volt az évfordulója, hogy hazaérkeztem. De azt nem felejtem el soha. Amikor az utcai ajtót kinyitottam, a mama meghallotta és egyszerre ér­tünk a belső ajtóhoz. Kérdezte: ki az? En vagyok, Gazsi, válaszoltam. Az ajtó kinyílt. Hol van Flórián és Feri? Már nem tudtam szólni, csak öleltük egy­mást és könnyeink összefolytak, úgy, mint amikor veled találkoztam a piavei csata alatt abban a kis erdőben.” Igaz, nem is tudta volna megmondani, hol va­gyunk, mert akkorra én már olasz, bátyám pedig francia .fogságban volt. így* várta haza egy szegény özvegyasszony négy fiát a háborúból. Ha nem is egyszerre, de mind a négyen hazaérkeztünk és ma is élünk. Kisért a múlt! Paczier Flórián o TERJESSZE' LAPUNKAT • 1HBSS1U im Jim Röviden szólva A hosszú élet titka a mozgás, a tevékenység. Azok, akik nyugdijas éveiket a hinta­székben, vagy a sarki borozóban töltik el, nem le - hetnek hosszú életűek. Az élet a mozgás, ez a termé - szét törvénye. Mi lenne, ha nem fújna a szél? A fák nem hoznának gyümölcsöt, a fák levelei nem hulla­nának. A semmittevés egészségtelen, berozsdáso­dunk és korai halálunkat okozza. A televízión nemrégen nagynevű orvosok egész­ségügyi előadást tartottak. Az egyiktől / Dr. Paul Bregg 96 éves orvostol megkérdezték orvostarsai,— hogy meddig akar még élni? Azt felelte, hogy 120 évig. Tudni kell, hogy Dr. Bregg 70 evesnél nem lát- -szik idősebbnek. Tanulni soha sem késő, a tudomány ajtaja örökke nyitva áll előttünk — mondta Benjamin Franklin. Ha úgy élünk, ahogy a természet eloirja, akkor jo utón haladunk. Ha vannak rossz szokásaink, azokért bűnhődnünk kell, de a jó szokások megfizethetet­len előnyt jelentenek. Ne legyünk rabjai az etkezes- nek — mondja Dr. Bregg. A legtöbb ember három - szór, vagy négyszer étkezik naponta a megszokott i- dőszakban, úgyszólván teletömi magat, tekintet nél­kül arra, hogy éhes-e vagy sem. Arnold Ehret professzor azt mondta, hogy az elet a helytelen táplálkozás szempontjából tragédia, az emberek a késsel, villával ássák meg sírjukat. A táp­lálkozás valósággal sport lett Amerikában. Ugyanígy van az ivassal is. Ha barátainkkal együtt iszunk egy kis pohárkaval, vagy odahaza éves előtt, vagy után, abban a tévhit­ben élűnk, hogy ez nem árt, de a legutóbbi > orvosi utasítások mást mondanak. Dr. Regan a New Jersey orvosi egyetem professzora azt mondja, hogy az al­koholos italoknak még kis mértékben való fogyasz­tása is veszélyes a szívre és bebizonyosodott, hogy azoknak fele, akik szívbajban halnak meg, nem al­koholisták ugyan, de nem is antialkoholisták. Dr. Regan szerint az egyetlen megoldás, kerülni az al­koholt. A hosszú élet titka tehát az, hogy óvakod­junk az élet megró vidít ésétöl. Ki a legerősebb ember a világon? Az, aki rossz '• szokásait le tudja küzdeni. Ezt mondta Benjamin Franklin. Schubert József Elsinore, Cal. ■----------------------------------------5 RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom: politikai és társadalmi cikkek, tudományos, szépirodalmi, sport, magyarországi hírek, és egyéb színes Írások. Kedvezmenyes előfizetés három hónapra $ 1.. Megrendelem lapjukat es mellékelek $ 1.­NEV.................................................................. CÍM............................................................................ .........................................................ZIP CODE AMERIKAI MAGYAR SZÍ) 130 E 16 St. NEW YORK, N.Y. 10003.

Next

/
Thumbnails
Contents