Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-03 / 23. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the' Act of March 2, 1879. at the P.O. of N%Y.,N.Y. Vol. XXX. No. 23. Thursday, Tune, 3. 1976. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC 130 E 16th St. New york, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “SZABAD VÁLLALKOZÁS” Ismeretes a nemregen napvilágra került megvesztegetesi botrány (egy a sok közül), amennyiben a Lockheed Aircraft Corp. jelentős összegekkel megvesztegetett japán államférfiakat es masokat (köztük Mr. Kodama-t, a japan fasiszta párt vezéreiJ azért, hogy nyélbe tudja ütni a 150 millió dolláros katonai repülőgép-szállítási szerződését a japán kormánnyal. Minthogy Japim társadalmának erkölcsi szintje jóval magasabb, mint a mi társadalmunké, a botrány Japánban sokkal nagyobb port vert fel, mint nálunk, ahol az csak egy napos szenzáció volt. Természetes, hogy ilyen körülmények között a japan kormány húzódozik a szerződéstől, nem kívánja ujjait megegyszer megégetni. De ha valami nem történik ez ügyben, a Lockheed vállalat elesik egy zsíros üzlettől. Bár szent igaz, hogy a magas üzleti körök szerint a kormánynak nem szabad üzletvitelekbe beavatkozni, (legalább is, amikor a beavatkozás a profit korlátozásával jár), de ha az üzlet bajban van, akkor bizony a kormánynak kötelessége nyílt erszénnyel es más módon segítségre jönni. Amikor a Lockheed pár évvel ezelőtt pénzügyi bajban volt, 600 millió dolláros, a Penn Central csód előtt állván, 250 millió dolláros szubvenciót kapott, stb..., Ez persze nem “welfare”, hanem az üzleti elet “vérátömlesztése”, tehát egészséges és helyes. Na már most, a Lockheed bajban van Japánban. Előáll Szent György lovag, Donald Rumsfeld védelemügyi miniszter szemelyeben es közbenjár a japán kormánynál a zsíros Lockheed-üzlet megmentésere. A japán kormány nem Lockheeddel fog szerződést kötni, hanem a két kormány egymás kozott, tehát a kormány a kormánnyal es az amerikai szerződő fél garantálja, hogy a Lockheed cég hiánytalanul eleget fog tenni a kötendő szerződés feltételeinek. Ha tehát Lockheed tehetséges üzletvitele folytan mégis csődbe menne, a kormány garantálja Japan részére a kártérítést (a mi zsebünkből kiizzadt adópénzekből). A hadifegyverkezési ipar kilátásai rőzsásabbak ma, mint az utóbbi evekben. Az utolsó évek kellemetlen emlekei: a vietnámi vereseg, képtelenségünk Angolában, stb... fékező módon hatottak a fegyverkezést ellenző kongresszusi erőkre és azért valószínű, hogy a kongresszus meg fogja szavazni a Ford elnök áltál javasolt rekord katonai költségvetést a kővetkező evre. Ez a költségvetés jelentős összegeket irányoz elő nagyon komplikált és nagyon költséges fegyverekre; költségesebbekre, mint amelyeket valaha is gyártottak és ezek üzemben fogják tartani a hadiipari ' vállalatokat az elkövetkező sok évre. Ugyanakkor súlyos aggodalmai vannak a Pentagonnak, hogy a fegyvereket gyártó ipar profitja nem elég magas és módokat keres ezek megnövelésére. “Egyre nagyobb nehézségeink vannak kiírásainkra ajánlkozókat találni” — mondta Donald Rumsfeld védelemügyi miniszter nemrégen. Vannak bírálói a költségvetésnek, de ezek a fegyverek választékáról és minőségéről beszelnek, nem pedig azok költségéről. A hadiipari vállalatok részvényéi magas értékszintre emelkedtek, meghaladtak az egyeb részvényeket és a tőzsdei szakértők további emelkedést várnak. A Hord kormánynak csak úgy, mint minden megelőző kormánynak, elsőrendű gondja a hadiipari vállalatokat jó hasznot hajtó katonai rendelésekkel ellátni, mert ez jelenti szerintük az üzleti elet fellendülését. Iskolák, kórházak, napközi otthonok, stb. építése, bár munkaalkalmat teremt, jóval többet, mint a hadiipar, de nem eredményez bőséges profitot a nagyvállalatoknak. “RETTENETES TETT A N.YCIL LEZÁRÁSA- MONDJA A KANCELLÁR NEW YORK, N.Y. Dr. Robert J. Kibbee, a New York Egyetem kancellárja, pénteken, május 28.-án kijelentette: “Ma éjfélkor bezárjuk az Egyetem kapuit, mert nincs fedezet a 12.000 tanar fizetésére és az intézmény egyéb kiadásaira.’’ “En, — mondotta nyilatkozatában az egyetem kancellárja — ezt rettenetes tettként könyvelem el, de nincs más kiút.” A helyzet természetesen az, hogy a probléma lényégé, a Board of Higher Education és az állami törvényhozók célkitűzése az, hogy megszüntessek a díjtalan egyetemi oktatást, amely az intézmény 129 évi fennállása óta érvényben volt. A BHE tagjai 24 millió dollár azonnali támogatást követelnek Albanytol. Carey kormányzó és a törvényhozók többsége azonban csak azzal a feltétellel hajlandó ezt megszavazni, ha a BHE elrendeli az egyetemi oktatás díjazását. A terv szerint az első evben 700, a második évben 900 dollár tandijat óhajtanak kivetni a hallgatók részére, ami természetesen azt jelentene, hogy a kis- és közep- keresetü dolgozók gyermekeit megfosztanak az egyetemi kiképzéstől. Carey kormányzó, valamint a demokrata és republikánus törvényhozók többsége támogatja a tandíj élet- beléptetését, de egyikük sem hajlandó nyíltan, őszintén kinyilvánítani véleményét. Az Egyetem húsz kollégiumának 270.000 hallgatója vizsgáját elhalasztották és a negyedik évesek képtelenek megkapni diplomájukat. A Board of Higher Education négy tagja tiltakozásként lemondott tisztségéről, amikor a tandíj bevezetésének tervét bejelentették. Beame polgármester minden késedelem nélkül kinevezett három uj tagot, abban a hitben, hogy a jelenleg tíz tagból álló vezetőség hat tagja a tandíj bevezetésére szavaz majd. UJ EGYEZMÉNY AZ USA ÉS SZOVJETUNIÓ KÖZÖTT WASHINGTON, D. C. Uj egyezmény jött létre az Egyesült Államok es a Szovjetunió között, mely korlátozza a földalatti atomrobbantási kísérleteket 150 kilotonra, mely egyenlő 150.000 tonna TNT-vel. A szerződés szerint bármely fel 1.5 megatonos bombát is felrobbanthat, de ebben az esetben a másik fél ellenőrzői helyszínen szemlélik az eseményt. Az első esetben 90, a második esetben 180 napos előző értesítést kell adni a másik félnek. Ford elnök Washingtonban irta ala az uj egyezményt és többek között mondta: “A fegyverkezés korlátozásának egyik mérföldkövet képezi ez az egyezmény.” A Szovjetunió részéről Leonid Brezsnyev, a Kommunista Párt első titkára irta alá a dokumentumot, mondván: “Ez az egyezmény újabb gyakorlati lépes a két ország közti barátságos viszony tovább fejlesztésere.” Tizennyolc hónapon at tárgyalták a két ország megbízottai 200 ülésen, mig a mindkét fél részére elfogadható egyezmény létrejött. ELVETIK AZ USA JAVASLATAI NAIROBI, Kenya. Egy hónapi tanácskozás után véget ért az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt tartott konferencia, amelyen a harmadik világhoz tartozó országok nyerstermékei áráról tárgyaltak és arról, milyen lépések szükségesek a fejlődő országok nemzetgazdaságának gyorsabb ütemű felépítéséhez. A konferencia utolsó ülésen elvetették Kissinger, USA külügyminiszter azon javaslatát, hogy az ipari országok több milliárd dolláros alapot állítsanak fel, azzal a céllal, hogy az alap segítségével stabilizálják a nyersanyagok árát. Az USA e javaslatát 33 szavazattal 31 ellenében elvetették. 44 ország delegátusai tartózkodtak a szavazástól. A delegátusok egyhangúan elfogadtak egy kompromisszumos javaslatot: egy közös 6 milliárd dolláros alap felállítását, mely hivatva van tíz fontos alapanyag áranak stabilizálása.
