Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-29 / 18. szám

Thursday, April 29. 1976. VÁLASZTÁSOKAT TERVEZNEK SPANYOLORSZÁGBAN A spanyol kormánynak egyes tagjai, akik vala­mennyire liberálisabb rendszert szeretnének beve­zetni, az év végere szabad választásokkal megszava­zott parlamentet remélnek létrehozni. Jose Maria de Areilza külügyminiszter, aki ezt a csoportot képviseli, római látogatása alkalmával kijelentette, hogy az alkotmányos változtatások kérdése meg a nyár kezdete előtt népszavazásra kerül és később az általános választások is bekövetkeznek. De a kormány reakciósabb tagjai, akik a Franco által hagyományozott fasiszta rendszert szeretnék to­vábbra is fenntartani, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ezt a tervet meghiúsítsák, vagy leg­alább is késleltessék. A' liberalizálási tervekben alsó es felső házból álló parlamentet létesitenének, az alsó házat közvetlen, a felső hazat közvetett szava­zattal választanák meg. A törvénymódósitas egyút­tal megerősítene á monarchiát, a trónralepés korát 30 évről 18 éves korra szállítaná le és helybenhagy­Arab győzelem BONN ATOMTECHNOLÓGIÁT ATÁNL IRÁNNAK Nyomós kérdések merülnek fel azzal kapcsolat­ban, hogy Nyugat-Nemetorszag májusban megbe­széléseket tervezTeheránban iráni atomenergia : szak­értőkkel német atomtechnologia és felszerelés szál­lításáról. Riza Pahlevi sah ambíciója, hogy modern ipari állammá fejlessze Iránt, teljes nukleáris tech­nológiával nemcsak nehány nukleáris atom fejlesztő­vel. Ez magában foglal olyan “érzékeny” eljárásokat, mint urándüsitás, a nukleáris reaktor tüzelőanyagai­nak a feldolgozása és ; a plutónium és más salakter­mékek eltávolítása. Ugyanezt a technológiát nukle­áris bombák gyártására is fel lehet használni. Habár Irán is alairta a nukleáris technológia kiter­jesztése elleni szerződést, az USA nem ad el a kül­földnek, igy Iránnak sem olyan anyagokat es tech­nológiát, melyekből nukleáris bombákat lehet készí­teni. ­A Nemet Szövetségi Köztársaság (rossz gazdasági helyzete miatt) nem akar kimaradni ennek a piagas fokú technológiának jól jövedelmező export üzleté­ből. Hajlandók ezzel kapcsolatban a külfölddel tár­gyalni és a szigorú nemzetközi ellenőrzésre hivatkoz­va, készen állnak a fejlődő országoknak atomfelsze- relest szállítani. A Nyugati Partvidéken április 12.-én lefolyt köz­ségi választásokon a nagy­községek és városok túl­nyomó többségében az arab jelöltek kerültek ki győztesen. Bár izraeli hivatalos kórok el voltak készülve nemi nacionalis­ta előretörésre, az elsóp­'I a . i . ro győzelem mégis meg­lepte okét. Shimon Peres, hadügyminiszter, figyel meztette a megvalasztotl polgármestereket, hogy újonnan nyert hivatalukat ne használják fel politikai célokra, mert “nem azért választották meg őket.” Ramallah polgármestere, Karim Khalaf, akinek “Nemzeti Blokk” pártja a városi tanács kilenc helye közül nyolcat nyert el, kijelentette: “az üzenet nem lehet világosabb, az egész világ lathatja, hogy a nyugati partiak paleszti- naiak, saját államukat akarják felállítani, és veget vetni az izraeli megszállásnak.” Békét jóviszony a Balkán különböző népei között ná, hogy a nők is trónra léphessenek. Spanyol- ország dolgozói számára azonban nem ezek a leg­fontosabb kérdések. A befolyásos népi szervezetek olyan rendszer felállítására törekednek, amely lehetővé tenne min­den baloldali politikai párt törvényes működését és visszaadná a munkásszervezeteknek a sztrájk jo­gát. Ilyen liberálisabb körülmények között, a szólás- és gondolatszabadság, a gyülekezési jog helyreálli- | tasaval, nagyobb lehetőség nyílna a munkásság es a i haladó erők előretörésére. Egyes szószólók szerint a liberalizálási programok több javaslata legkésőbb ősszel kerülne népszavazás­ra és októberben vagy novemberben megtartanák 1936 óta az első általa’nos választást. A falangisták mindezt ellenzik, mert a változások politikai karrierjük veget jelentenék. De ha a túl­nyomó többség ellenük szavaz, sokan mégis hajlan­dók lesznek “úszni az árral.” Macedonia évszázadok óta az egymáshoz közel- elő különféle nemzetiségek ellenségeskedésének a hazaja volt. Görögök, törökök, bolgárok es szlávok ezen a kis területen állandóan szembe kerültek egy­mással, baráti viszony soha nem tudott kifejlődni. Ma mindez megváltozott, az új generáció joviszony- ban akar élni szomszédaival. Macedonia Görögországhoz tartozó részén, Flo- rinaban, gazdasági érdekek is elősegítik a jugoszláv szomszédokkal való barátságot. Ebben a városban minden szerdán es szombaton hetivásár van, amely­re a szomszédos Jugoszláviából nagyon sokan ellá­togatnak és sokat vásárolnak. Az uj üzlet fellendült. A florinai görögök között olyan népszerűek ezek a vásárok, hogy az árusok sokat már sajat nyelvükön üdvözölnek. f A megváltozott körülmények és a közős erdekek veget vetettek a régi gyűlölködéseknek. Az egyházak társadalmi felelősségéről Bartha püspök nyilatkozata az Amerikában rendezett tanácskozásról A Maryland állambeli Marriotsville-ban rendez­tek meg a kelet-európai es az egyesült államokbeli egyházi vezetők találkozóját. A magyarországi egy­hazakat dr. Cserháti József romai katolikus, dr. Bartha Tibor református püspök, dr. Tóth Károly, a református zsinati iroda külügyi főosztályvezető­je, a keresztyén bekekonferencia főtitkára es dr. Prohle Karoly, az ökumenikus tanács főtitkára kép­viselte. A részvevők nyílt, őszinte eszmecserét folytattak egyhazaik kérdéséiről, az egyházközi kapcsolatok normalizálasarol, az egyházak társadalmi felelősse­géről. “Joggal remélhetjük — mondotta Bartha püspök —, hogy a felelős egyházi vezetők újabb eszmecse­réje nemcsak hozzájárul a különböző társadalmi rendszerben élő egyházak álláspontjának kölcsönös megismeréséhez, hanem a nemzetközi egyházi élet­ben tapasztalható feszültségek csökkentéséhez is. Egyházainknak fokozodő mértekben kell felismer­niük társadalmi felelősségüket, hozza kell jarulniok a bekéért, a társadalmi igazsagossag érvényesülésé­ért folyo küzdelemhez.” A találkozót követően a keresztyen békekonfe­rencia végrehajtó bizottsága felhívta a keresztyéne­ket: támogassak a leszerelés ügyét es üdvözölte az orosz ortodox egyház kezdeményezését az egy­hazak beke-vii ágkonferenciájának összehívására 1977-ben, a Szovjetunióban. HÍ /esi ei CNSZfőtitkára? I SOBEL OVERSEAS CORP. I = '♦ < = = ||#|#H PÍÍhAVÍIaVPpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 = = IKKfl FOÜGYNÖKSÉG - telefon: <2121535^90 ~ = § UTAZÁSI IRODA- IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE ö | “ SZÁLLODA FOGLALÁS — IKRA \ UTALVÁNY VttUMSZERZÉS Sj £ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKK A Magyarországra —tv TUZEX Csehszlovákiába ; S A AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­Az ENSZ ezévi őszi ülésszakával lejár a jelen­legi főtitkár, Kurt Wald­heim óteves tisztségé es sorra kerül egy uj fő­titkár megválasztása. Idá­ig hat jelöltről beszélnek íz ENSZ berkeiben: IqbaJ Ahmed Akiiund, Pakisztán 51 eves képviselője, je­lenleg az UNESCO elnöke; Hamilton Amerasinghe, Sri Lanka (ezelőtt Ceylon) 63 eves megbízottja, jelenleg a Tenger Törvényé Konferenciájá nak el­nöke; Fereydoun Hoveyda, Iran 51 eves delegátusa, közgazdász, iro es festőművész: Luis Echeverria Alvarez, a 64 eves mexikói, akinek tisztsége, mint " Mexico elnöke, ez evben lejár; Carlos Ortiz de Rozas, Argentina 50 eves megbízottja, hivatásos diplomata; Salim A. Salim, Tanzánia 34 eves kép­viselője, az afrikai nepek szószólója, országának követe a Karib-tenger térségében lévő államoknál. Nemrégen Waldheim megjegyezte, hogy esetleges ujravalasztasa a tagállamok képviselőin múlik, de hozzátette, hogy amennyiben újból megbízzák a tisztséggel, elfogadja a megbízatást. * WASHINGTON,DC. A szenátus 54:28 szavazattal elfogadott egy törvényt, amely 5.3 milliárd dollárt irányoz elő munkaalkalmak teremtesere. A törvény- javaslat most az alsöház elé kerül szavazásra. Úgy vé­lik, hogy Ford elnök megvétózza majd ezt a törvényt,

Next

/
Thumbnails
Contents