Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-29 / 18. szám

Thursday, April 29. 1976.-—AMERIKAI MAGYAR SZO­Schafer Emil: BÉLYEGVILÁG too éves a re tee ott ALEXANDER GRAHAM BELL 1870 március 10-én az altala készített készülékbe bemondta: “Mr-Watson come Here, I want you”.Watson, aki Bell segítőtársa volt, egy másik helyiségben tartóz­kodott es az ottlevő készülékén át meghallotta Bell hangját. Ebből a készülékből üött ki a telefon hálózata vi­lágszerte. Ma az Egyesült Államokban 148 millió te­lefon működik, 19 ezer telefonközponttal. A Bell telefonrendszer naponta 470 millió hívást közvetít. A távolsági hívásoknak már most is mintegy 60 szá­zalékát microwave rádióval, tehat drót nélkül továb­bítják, de mar azon dolgoznak, hogy satellitek mű­ködésével bonyolítsanak le minden távolsági tele­fonhívást. PUSKÁS TIVADAR A magyar származású tudós nagyban hozzájárult a telefon gyakorlati használatához. A Magyar Posta 1954-ben emlékbélyeget adott ki Puskás Tivadarról. Itt közöljük a Miami-i magyar rádión Práger Jenő áltál leadott ismertetést: AMERIKAI MAGYAR A TELEFONKÖZPONT FELTALÁLÓJA Az Egyesült Államok és Kanada most ünnepli Alexander Graham Bell-t, aki 1876-ban, 100 évvel ezelőtt fedezte fel a telefont. Reméljük ezzel kapcsolatban meg fognak emlékez­ni egy amerikai magyarról, PUSKAS TIVADAR- ról is, akinek nevéhez fűződik a telefonközpont felta- l4lasa. PUSKAS 1844-ben született Pesten. Technikai egyetemet végzett Pesten es Becsben. Amerikába került, ahol sok mindennel foglalkozott, meg az a- ranyásást is megpróbálta. 1877-ben került Thomas A. Edisonhoz munkatársnak, Edison a Bell áltál egy évvel azelőtt feltalált telefon tökéletesítésén dolgo­zott, megerősítette a hangot és meghosszabbította a távolságot, amivel a beszédet el lehetett juttatni. De a probléma a telefonhálózat központosítása volt. A távbeszélő központi rendszert, hogy bármelyik telefonkészüléket lehetett egy KÖZPONT közre­működésével egy másik telefonnal kapcsolni, Puskás Tivadar fejlesztette ki. Edisonnak Puskás lett az európai képviselője, mindenfelé bevezettek a telefonközpontokat. Buda­* *■ é » f »{«i'tn /»Uillti UIV# S. f «idli Ecuador magyar fényei Azt mondjak: Del-Amerika legcsendesebb főváro­sa Quito. A 600 ezer lakosú ecuadori fővaros este tízkor már szinte alszik. Nemzetközi repülőtere például délután öt óra után már nem fogad gépeket. Ennek elsősorban nem a kényelmesség a magyará­zata, hanem a biztonsági okok, a földrajzi fekves. A földrész egyik legrégibb indián városa ugyanis hatalmas hegycsúcsokkal körülvett völgyben, 2850 meter magasan terül el. Itt, a “felhők felett”, a könnyen elakadó lelegzet arra készteti az embert, hogy soha ne siessen. Ez a kényszernyugalom be- idegzödott a városba, lakóiba egyaránt. Nappal a közeli havas hegycsúcsok, meg az utca­sarkokon a portekáücat kínáló indiánok adják a szint az idegen számaira. A ponchok épp úgy árul­kodnak a hosszú, befont hajú indián férfiak kéz­ügyességéről, mint a panamakalapok, amelyek kö­zül az az igazi, amelyet egy gyűrűn át lehet bűzni anélkül, hogy meggyurodne. Az indiánok rendkívül kedvesek es közvetlenek. Ha nem tudták meggyőzni az idegent, hogy árujuk a legjobb a világon, akkor sem haragszanak meg. Bucsuzoul véletlenül sem felejtik el megkérdezni: volt-e mar a La Mitad del Mundon — vagyis a világ közepén. Gyorsan elmagyarázzák, melyik busz­ra váltson jegyet, s 12 perc midtán már a világ kö­zépén, az egyenlítői emlékműnél találja magát az ember. Én másfajta, hozzánk közelebb álló érdekességet kerestem a csendes Quitoban. A Magyar utcát, amelyet alig több, mint egy éve jelöl csak névtábla. Tulajdonképpen igazi utca csak később lesz, amikor beköltöznek a lakók a most épülő ui otthonokba. Az uj városrész egyik legszebb utcája teremtődik itt meg — bizonygatták a helybeliek. Ékessége: Petőfi Sándor életnagyságu szobra, amelyet két éve he­lyeztek ide. A születő — vagy talán már úgy is mond­ható — izmosodó barátság jelképeként. Innen, a Magyar utcától távolabb, az ovaros Bolivar nevű épületének 401-es szobája ajtajan sze­rény tábla: “Magyar Intézet”. Ebbe a szobába egy piciny Magyarországot próbáltak varázsolni az inté­zet lelkes alapitói és pártolói. Kepek, könyvek, festmények, szobrok, lemezek vallanak arról, hogy gyarapodik azok száma, akik gyűjtik a hazánkkal foglalkozó dokumentumokat, keresik a kapcsolatot népünkkel, történelmünkkel és jelenünkkel. A fő­város nevezetességei mellett a Hortobágy romanti­kája, Pécs városkepei, a mezőkövesdiek matyó re­mekei, Szeged vendéghivogató utcai — s megannyi tárgyi emlék mutatja be a távoli Magyarországot. Az ecuadori es a magyar szakszervezetek együtt­működéséből született ez az intézet. Annak a folya­matnak részeként, hogy a baloldali érzelmű quitoi- ak egy csoportja elhatározta: megismertetik a hazai­akkal a szocialista országok eletét, dolgozóik mun­káját. Haladó Írok, festők, tanárok, munkások kap­csolódtak be ebbe a mozgalomba. S egyre nőtt az érdeklődök száma. Eloszor csak magyar zenét hallgattak, később verseket, egy eb irodalmi műveket. Nemrégiben megalakult az első, magyarul tanuló csoport, amelynek tagjai nemzeti ünnepünkön mar magyarul is megpróbálnák Petofi- verset szavalni. Azt mondják, Dél-Amyrika legcsendesebb fővá­rosa Quito. Ujságiroszemmel nezve valóban túlságo­sán is nyugodt. Hozzám mégis közel került, mert egy Ids “szigeten” barátokra találtam, magyar feny- nyel találkoztam. És 12 ezer kilométerre a hazától, jó érzés ezt tudni és látni. , Király Ferenc pesten 1881-ben épült ki a telefonhálózat, melynek Puskas öccse, Ferenc lett az igazgatója. 1893-ban megszervezték a hires Telefón Hirmon- dó-t, aminek első bemondása volt “PUSKAS TIVA­DAR^ Telefon Hírmondó megteremtője, ma reggel fél kilenckor, életenek 49. évében Budapesten meg­halt.” A Magyar Posta az idén adott ki Alexander Graham Bell-röl bélyeget a százéves telefon alkalmával és ugyanúgy emlékezett a világ majdnem minden or­szága. Az Egyesült Államok az alábbi bélyeg kiadá­sával ünnepelte az eseményt. Alexander Graham Bell 13c Telephone Centennial USA J A Magyar Posta egy kedves sor bélyeget adott ki vadállat-kölykökrol. _____________—. KIS VADÁLLATOK MflGUfiß POSTA MAGVAR POSTA A bélyegeket Gál Ferenc tervezte. BELYEGKIALLITAS ES BAZAR Az American Stamp Dealers Association Inc. es a Long Island Chapter of ASDA egyezményt kötött az évi bélyegkiállitásra vonatkozóan. A belyegkiállitás vezetését a terv szerint az ASDA központi irodája rendezi. Wallace E. Whipple, igaz­gató lesz a Negyedik Évi Long Island Bélyegkereske­dők Szövetsége kiállításának ügyvezetője. A kiállítás ebben az évben Uniondale N.Y.-ban lesz szeptember 10-12-en a Nassau Coliseumban. Junius 1. es 2.-án kétnapos nemzetközi belyegba- zárt rendez a szövetség a Philadelphia Civic Center­ben, 34 St. & Civic Center Blvd. Philadelphia Pa.-ban, A Hetedik USA Nemzetközi Belyegkiállitás — INTERPHIL ’76 — ugyancsak ebben az épületben lesz. Erre máris sok bélyegkereskedo jelentkezett az USA-bol és a világ sok országából. Ideje: május 29— junius 6. Raymond Stulberger- 5 MAGVAB POSTA MAGVARP0STA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents