Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-15 / 16. szám
Thursday, April 15. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO 8 Miért fáj a fejünk? 920 színes homlokzat Aix-en Provence mellett felavatták a Vasarely-alap hazát, ahol az op-art megalkotója 920. színekben pompázó házhomlokzat-peldát gyűjtött össze es állított ki. Eddig egyetlen építész sem merte megvalósítani ókét. Vasarely talalta fel az optikai mozgást. Elő és mozgó festményeket alkotott. Montpellier városában az orvoskar épületén, Grenoble-ban a korcsoly apály a bejáratán, a párizsi egyetem helium- labo- ratoriumanak homlokzatán, a Luxemburgi Rádió párizsi székházén láthatók többek kozott a müvei. — A miiveszetnek integrálódnia kell az építészetbe — mondja a mester. A művész ma már nem ko- pirozhatja a természetet, amelyet az uj városok civilizációja és a sok autópálya mindenütt visszaszorít. A művésznek magának kell mesterséges csillogást megteremtenie, kiegészítő szépséget, olyan báját elővarázsolni, amit a világ mar nem nyújthat többe az embernek. Plasztikával foglalkozónak mondja magat Vasarely es nem festőnek. Terveit pedig, amelyeket az építészek számára készített, integrációknak nevezi. Nem valamire ráaggatott díszítések ezek, hanem olyan esztétikai müvek, amelyek alapjában változtatják meg a táj képét. • A Vénusz-kércg összetétele azonos a Földével A múlt év október 22.-én, illetve 25.-én a Venus 9 és a Venus 10 leszálló-berendezései a kozmonau- tika történetében először sugározták felvételeket a Földre a Vénusz bolygó felszínéről, az űrállomások pedig a bolygo első mesterséges holdjaivá váltak. A berendezésekről nagy mennyiségben érkeztek tudományos információk, amelyeket most dolgoznak fel. Az elemzések alapjan megállapítottak, hogy a Vénusz kőzetei káliumot, tóriumot es uránt tartalmaznak, s ez megegyezik a földkéreg igen elterjedt vulkanikus eredetű bazaltkozeteinek tartalmával. A földkéreg és a Venusz-kereg összetétele tehát azonos. A mesterséges hold segítségével több olyan vizsgálatot végezhettek el, amelyeket a Földről nem lehetne megvalósítani. Megállapítottak például, hogy a felhőzet felső határánál a hőmérséklet az egyes szakaszok közötti jelentéktelen ingadozásokkal mínusz 35 fok, s a felhőzet hőmérséklete az éjszakai oldalon megközelítően 10 fokival magasabb, mint a nappali. Tovább folytatódik a bolygókutatás. Egi/millió dolláros bankjegy Mennyit ér a 136 éves pénz Egyik napról a másikra “milliomossá” vált egy dél-koreai família. Li Szang Von csaladjának iratai között ugyanis egy 136 évvel ezelőtt nyomtatott egymillió dolláros amerikai bankjegyre akadtak. A ritkaságot egy New York i bank hozta forgalomba 1840 decemberében, s ezután a Li család egy tagjához került, aki miniszteri rangban foglalkozott a kereskedelemmel. A bankjegy del-koreai penzre átszámított értéke meghaladja az 500 millió vont. Az Egyesült Államok hatóságai azonban közöltek, nem áll módjukban eleget tenni az átváltási kérésnek, mert a bankjegyet kibocsátó amerikai bank 1860-ban tönkrement. A Li csalad tehat csupán arra számíthat, hogy gyűjtőknek adja el a ritka bankjegyet. D itka az olyan ember, akinek sohasem fájt a feje. Tíz ember közül legalább nyolc arra panaszkodik, hogy időnként fejfájás gyöt- ri, esetleg meg is magyarázza, miért: sokáig volt társaságban, hosszabb ideig nézte a televíziót, léghuzat érte, sok szeszes italt ivott, sokat cigarettázott, mérgelődött stb. A fejfájásnak tehát több oka lehet. Emiatt nehéz valamennyit fölsorolni. Még nehezebb megmagyarázni, miért fájdul meg a fejünk. Olykor azért, mert betegek vagyunk. Ilyenkor más tünetek is jelentkeznek. Ebben az esetben a fejfájás csupán egy tünet. Máskor önálló betegségként jelentkezik. A legrosszabb, hogy nem tudjuk, mikor. Mivel azonban bizonyos jellegzetességei vannak, meg tudjuk magyarázni, mi okozta: dohányzás-e vagy pedig léghuzat, esetleg más valami. Ilyen fejfájással ritkán szoktak orvoshoz fordulni. Az emberek azt hiszik, hogy saját maguk is ki tudják gyógyítani valamilyen szerrel. A legtöbb esetben így is van. Ha azonban a fájdalom gyakori és hosz- szabb ideig tart, ajánlatos megvizsgáltatnunk magunkat. Ha megkérdeznék tőlünk, mink fáj: agyunk- e vagy valamelyik másik szervünk, minden bizonnyal azt felelnénk, hogy az előbbi. Pedig nincs igazunk, mert egy ismert amerikai ideg- gyógyász, Wolf megállapította, hogy a fájdalomra csupán a kemény agyhártya, a véredények és a, koponyából kiinduló idegrostok érzékenyek. Maga az agy, szervezetünk legnemesebb része, érzéketlen a fájdalomra. A fájdalmat kiváltó folyamatnak az említett helyeken keli végbemennie. Ügy látszik, hogy ebben a tekintetben első helyen a véredények állnak, mivel mind a koponyában, mind a kemény agyhártyában, mind pedig az ideghártyában megtalálhatók. Ha gyulladásba jönnek, ha nyomás nehezedik rájuk, ha kitágulnak, de mindenekelőtt, ha görcsöt kapnak és erősen lüktetnek, megfájdul a fejünk. De térjünk vissza cikkünk bevezetőjére. Sokan tehát arra panaszkodnak, hogy olyankor fáj a fejük, mikor kimerültek, másoknak viszont olyankor, amikor fölkavarta, fölidegesítette valami őket, amikor megijedtek. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy egyesek — azok, akiknél a vegetatív idegrendszer működésének egyéb zavarai is tapasztalhatók, tehát az idegbetegek — gyakrabban szenvednek fejfájásban, mint mások. Különösen a nők között sok az ilyen személy, mert vegetatív ideg- rendszerük érzékenyebb és labilisabb, márpedig ez az idegrendszer irányítja a véredények kitágulását és összehúzódását. Az ilyeneknél még az éghajlati változás is fejfájást okoz. Mi több: az is, ha magukba, fojtják érzelmeiket. Jóllehet látszólag nyugodtak, lelkűk mé- , lyén valami forr. Ez pedig kiváltja az agy véredényeinek görcsét, ennek következtében pedig fejfájás jelentkezik. A véredények görcsének következménye a migrén, a rohamokban jelentkező féloldali fejfájás, melyhez émelygés, ingerlékenység, fény- érzékenység, érzési zavarok társulhatnak. Jellegzetes tünetei miatt a fejfájásnak egy különleges fajtája. Még mindig nem tudjuk, vajon előbb a verőerek görcsöt kapnak-e, s utána kitágulnak és lüktetni kezdenek, vagy pedig fordítva. Mindenesetre úgy látszik, hogy a migrén csupán a fájdalom erősségében, nem pedig valami más lényeges dologban különbözik az egyszerű fejfájástól. Az említett fejfájásoknál a fájdalom helye nem játszik különösebb szerepet. Nem lényeges sem a diagnózis, sem a kezelés szempontjából, hogy egy helyen, mondjuk a tarkón vagy a nyaki erekben, a fejtetőn vagy a szem fölött jelentkezik-e. Ezt alátámasztják az utóbbi években végzett kísérletek is. Egyes elismert tudósok úgy vélik, hogy a fejfájások kilencven százaléka pszichikai eredetű. Vannak, akik szerint a fejfájást az emberek jellegzetességének kellene tekintenünk. Mint a- hogy egyesek arról nevezetesek, hogy erős c- móciók hatására elsápadnak vagy elvörösödnek, sírni kezdenek vagy haragra lobbannak, ugyanúgy másoknál görcsöt kapnak az agyi verőerek és fejfájás jelentkezik. Amint tehát látható, a kérdés lassan-lassan pszichohigiéniai, sőt filozófiai kérdéssé válik. Ha így tekintünk a fejfájásra,, akkor bizony meglehetősen furcsa, hogy aszpirinnal vagy más tablettával próbáljuk meg megszüntetni. Hiszen ez nem kezelés, csupán egy mód arra, hogy megszabaduljunk a fájdalomtól, amely, bizony eléggé zavarja az embert. Gyakorlatilag nézve a dolgot, más választásunk nincs is. Szinte elképzelhetetlen, hogy valaki, mihelyt megfájdul a feje, elemezni kezdje önmagát, mint valami tapasztalt pszichiáter, és megpróbálja fölfedni, mi az, ami kiváltotta ezt a, tünetet. Annál kevésbé, mivel a legtöbb esetben nem is vagyunk tisztában vele. Még akkor sem, ha előzőleg összetűztünk hozzátartozónkkal, fölidegesítettük magunkat a munkahelyünkön, ha kudarc ért bennünket. De ha történetesen tudnánk is, milyen konfliktusnak köszönhetjük fejfájásunkat, ez nem sokat segít, mert a fejfájás égy bizonyos állapot következménye, nem pedig oka. Sokkal ésszerűbb volna gondolkozni a fejfájás okán, még mielőtt megfájdul á fejünk, nem pedig azután. Mert ha meg\ izs* gáljuk cselekedeteinket és egyéniségünket, könnyen lehet, hogy érdekes és értékes megállapításra jutunk. Az említett féjfájások mellett létezik még számos más olyan fejfájás, amelyet valamilyen komoly megbetegedés vált ki. A fertőző betegségek jó részének egyik tűr nete a fejfájás. Náthaláz, szinuszgyulladás, pa- ratífusz és tífusz, a fül és az egyensúlyt biztosító szerv megbetegedése, fertőző tuberkuló- zisos és gennyes agyhártyagyulladás, vírusos agyvelőgyulladás esetén igencsak fáj a fejünk. Az utóbbi gyakran észrevétlenül zajlik le, de tartós fejfájást hagy maga után, amelynek valódi okát csak az ideggyógyász állapíthatja meg. Urémia (hugyvérűség), vesebaj, a bányákban, garázsokban és az iparban előforduló szénmo- noxid-mérgezés, azonkívül ólommérgezés, agydaganat is erős fájdalommal jár. Nem kevésbé az, ha leesünk és megsérül a fejünk; ilyenkor esetleg epilepszia is jelentkezik. Idősebbek a- zért szoktak fejfájásra panaszkodni, mert magas a vérnyomásuk, vagy mert székrekedés gyötri őket; ezen egyébként könnyű segíteni, mint ahogyan azon is, ha azért fáj a fejünk, mert látásunk nem elég éles. Látható tehát, hogy a fejfájásnak nagyon sok oka lehet. Ezért ha a fejünk huzamosabb ideig és erősen fáj, forduljunk orvoshoz, hogy megvizsgáljon bennünket és megkezdje a kezelésünket. KIOLVASTAD A LAPOT f ADÓ TOVAnm MAS IS TANULHAT MLfitSI _____ / *' *
