Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-15 / 16. szám
Thursday, April 15. 1976. “Elfogadhatatlan részünkre ” Ma már ország-világ tudja, hogy a nyugat-európai országok USA nagykövetei ulest tartottak Londonban 1975 decemberben, ahol Kissinger, USA külügyminiszter nagyszabású -»beszedet tartott, melyben vázolta az Egyesült Államok jelenlegi es a közeljövőben foganatosítandó külügyi politikáját. Kissinger többek kozott a következőket mondta: “Minket főleg nem a nyugat-európai országok külügyi politikája aggaszt, hanem ezen országok belpolitikai fejleményei. Ezen országok baloldali partjainak egyre nagyobb erősödése alaassa, veszélyezteti a köztünk fennálló biztonsági viszonyt.” Majd igy folytatta: “Egy bizonyos: a Kommunista Partok uralma a nyugati országokban ELFOGADHATATLAN A RÉSZŰNKRE.” “Minden lehetőt el kell követni, hogy fenntartsuk a demokratikus rendszert a nyugat-európai országokban. “Nem engedhetjük meg, hogy a nyugat-európai kommunista partok uralomra jussanak, a mi semmi- tevesunk következtében.” Íme, itt all előttünk kristálytisztán a washingtoni kormány álláspontja. Feltesszük a kérdést: ki hatalmazta fel Kissinger külügyminisztert, hogy eldöntse, ki lehet es ki NEM LEHET egy kormány tagja? Ki hatalmazta fel Kissinger urat, hogy meghatározza, kire szavazzanak Olaszország, Franciaorszag, vagy Europa bármely országának lakosai? Ki hallott olyasmit, hogy egy amerikai külügyminiszter ilyen durván beavatkozzon más országok belugyeibe? Ford elnök külügyminisztere azért aggódik, mert szerinte a NATO katonai szervezet nem tud fennmaradni abban az esetben, ha a kommunisták részesei lesznek a francia, az olasz, vagy e szervezethez tartozó bármely más ország kormányának. Ezért valójában nem kellene aggódni, mert ez a fejlemény csak csökkentené a harmadik, mindent elpusztító világháború kitörésének esélyeit. Kissinger külügyminiszter, akiről sokan úgy vélekednek, hogy nagy tehetséggel, széles látókörrel a helyzet tárgyilagos elemzésével rendelkezik, ezúttal arról tesz tanúságot, hogy olyan célkitűzést tart az amerikai nagykövetek elé, amely kivihetetlen, valóra nem váltható. Dr. Kissinger szeretne megállítani a történelem kereket. Szeretne megrögziteni az európai tőkés országokban a különböző politikai pártok között fennálló erőviszonyokat, ami, mint említettük kivihetetlen. Kissinger ur, aki minden bizonnyal tanulmányozta a filozófia minden árnyalatát, tudja azt az alap- ( elvet, hogy “minden, mindenkor változik” 8 ez, különösen napjainkban, amikor a tokésrendszer oly mély válságban van, vonatkozik a nyugat-európai országok politikai partjai között fennálló erőviszonyokra is. Igaza volt Kissinger külügyminiszternek, amikor beszédében mondotta: “Képességünk határos.” A monopolisták érdekeit szolgaló U.S. kormány nem rendelkezik olyan képesseggel, mely megállíthatná a történelem kereket. O LANSING, Mich. Michigan állam fővárosában több, mint 2.000 nyugdíjas tüntetett a Medicaid-re előirányzott 11 százalékos csökkentés miatt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ--------------------------------------3 A fenti kép Boston, Massachusettsben történt esemenyt ábrázol. De ez nem 1865 előtt, a fekete nép felszabadítását megelőző időben történt, hanem több, mint 100 évvel később 1976-ban, az Egyesült Államok fennállásának 200. évében. Lelki szemeinkkel szinte látjuk a 200 éves jubileumi bizottság által kiadott naptárt, a kővetkező felirattal; U.S.A. Ketszazeves Szabadság íme itt a szabadság, melyet ezen a képen láthatunk. A kép a N.Y. Times 1976 április 6-i számának 20. oldalán jelent meg. A fehér csőcselék egyik tagja, az amerikai zászlóval a kezeben, rárohan a társai által tehetetlenné tett Ted Landsmarkra, a Boston Contractors Association fekete direktorara, akinek egyetlen “bűne” az, hogy támogatja az ország Legfelsőbb Bíróságának azon döntését, mely szerint a város iskoláit integrálni kell. A képen láthatjuk, hogy ki a támadó es ki a megtámadott, ennek ellenére csak egy 16 éves ifjút tartóztattak le és minden bizonnyal senkit sem fognak börtönbe vetni az elkövetett erőszakos támadásért. Mindaddig, amig Üyen és ehhez hasonló incidensek megismétló'dhetnek, hazánk léte veszélyben van. Emlékezzünk Lincoln elnök szavaira: “Nemzetünk nem állhat fenn, ha fele szabad, fele rabszolga.” Valaki mondhatja, hogy ma már a rabszolgaság megszűnt. Ez igaz, de a 22 milliós fekete nép másod - vagy harmadrendű polgárként való kezelese még nem szűnt meg és ez egyenlő a 20. századbeli rab- szolgasaggal. NEW YORK, N.Y. Az USA Kommunista Pártja nyilatkozatban élesen elitélte a Jewish Armed Resistance terrorakcióit, melyeket a Szovjetunió és más szocialista országok diplomatái ellen elkövettek. o WASHINGTON, D.C. Kissinger, USA külügyminiszf »»I * tere ultimátumot adott a Tenger Törvényével (Law of the Sea) foglalkozó konferencia delegátusainak: “jussanak egyezményre, különben az Egyesült Államok önkényesen fúrásokat kezd a tengerek különböző térségében ásványok feltárására.” WASHINGTON, D.C. Felemelik a special delivery levél diját 60 centről 80 centre, a registered levél küldését 95 centről $ 1.20-ra. Ennél még magasabb díjazást terveznek a közeljövőben. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 ' T*Mmv BU S-4M5 — BU MM0 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LtOI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelitek felvitele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda július és augusztusban uartUwton lárva van A Lockheed botrány i>lagy port vert fel világszerte a napvilágra jutott megvesztegetések ugye, melyekben elsősorban a Lockheed Aircraft Corp., de más amerikai nagyval- lalatok is szerepelnek. Ennek eredménye, hogy Szaud Arabiaban kévés nyugati újság jut tül a cenzoron; az Olasz Kommunista Párt váratlan politikai előnyhöz jutott; az uralmon levő liberális- demokrata párt Japánban a háború óta legválságosabb helyzetbe került; Hollandiában a régóta tiszteletben tartott uralkodó ház sülyos nehézségekkel néz szembe. Szégyenfolt maradt az USA arculatán és szegyen- letes helyzetben vannak az amerikai vállalatok, a katonai-monarchia intézményé és a kózep-es jobboldali politikai pártok, ezzel párhuzamban politikai előnyt nyertek a hadiköltségeket bíráló politikusok. Nehezebb dolguk lesz ezután az amerikai vállalatok üzleti képviselőinek is. Négy légierő tábornok elbocsátása Törökországban a vizsgalat komolyságát tanúsítja. Németországban a Lockheed egy volt tisztviselője allitja, hogy fizetségek történték a volt hadügyminiszter, Franz Joseph Strauss vezette politikai párt javára. Spanyol lapok USA-bol eredő híreket közöltek, miszerint Lockheed svájci es lich- tensteini bankokban tartott folyószámlákat, spanyol tisztviselőknek adott pénzek feherre mosása céljából. A vizsgalatok még tovább folynak a világ számos országában a megvesztegetések felderítésére, vagy pedig eltussolására.
