Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-15 / 16. szám

Thursday, April 15. 1976. ' , A.-------—--------------------------------------- AMERIKAI MAGYAR SZO ---------------------------------^^ A SZAKÉRTŐK (II.) New Yorki kulturhirek Szivet örvendeztető élmenyben van részük azon szerencsés new yorkiaknak, akik megnézhetik a St. James szinházban a My Fair Lady előadását. A Bemard Shaw “Pygmalion” darabjara alapított operettet, amelyhez a zenet Frederick Loewe, a szöveget Alan Jay Lerner irta, először ugyanott húsz évvel ezelőtt mutattak be. A felujitás majd­nem olyan paratlan eseménynek számit, mint az eredeti megnyitó annakidején. Ian Richardson alakítja nagy tehetséggel a szelle­mes es csípős humoru Henry Higgins-t, Christine Anderson gyönyörű hangjavai személyesíti meg a virágárus lányból urihölggyé változó Eliza Doolittle-t. A többi szereplők, az énekek és táncok mind felejthetetlen szórakozást nyújtanak. • Vanessa Redgrave filmszineszno először mutat­kozik be a new yorki Broadway színpadján Ibsen kévéssé ismert darabjának, a “Lady from the Sea” - drámának főszerepében. A Circle in the Square elő­adásában, érzékeny, finom ábrázolással játssza Ellida Wangel-t, a tenger misztériumától megszál­lott asszonyt. A norvég fjordok között történő esemeny, költői, misztikus hangulatával, bő anyagot ad az egyeni jellemzésre és a darab hősei érzelmi világának ki­fejezésére. A szerelem es szeretet mélységeit, a vá­gyak szárnyalását gyönyörűen mutatják be a sze­replők, Miss Redgrave-en kívül Pat Hingle, Kimberly Farr, Allison Fargo, Hohm Heffernan, K-ipp Osborne es George Ede. A Lady from the Sea egyik leg; szebb eloadasa az idei színházi szezonnak. • Nagyon erdekes plakatkiallitas nyílt meg az In- terchurch Centerben, 475 Riverside Dr. (a 120. ut­cánál). A plakátok a kubai nép életét, a tömegszer­vezetek szerepét a kubai társadalomban, a szocialis­ta Kuba óriási fejlődését tükrözik vissza. 30 silk- . screen plakat látható, sok közülük rámutat Kuba kapcsolatara a harmadik világgal, belee’rtve Angolát is. A kiállítás május 7.-ig van nyitva és megtekint­hető hétfőtől péntekig, reggel 9-tol d.u. 5-ig. A ki­állítás anyagát a Center for Cuban Studies bocsá­totta a galéria rendelkezésére. Címük: 220 E 23 St. NYC. telefon: 685-9038.­■ 1 —........ 11 • --- t •­NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. MERTL PORK STORE. INC. 1.508 Secónd A ve., New York, NY. 10021 e • 78. 4* 79. utcák közyft. — Telefon: RH: 4-8297 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ammiiimímiimiíiimmiiíiiiiiiiiiiiyiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE 1 SOBEL OVERSEAS CORP. j = 11/1/A riXiiAlfftlXlfOrYl 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10078 = = INKA FOUGYNOKSEG - telefon: 12.21535^» _ = I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | £ SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS £ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 5 kommunistákkal csak tárgyaljanak is. Újságírók egesz hada követte őket. Náluk bölcsebb volt Raymond Aron, az USA szószólója Parisban, aki ezt nyilatkoztatta ki: “vagy uralkodni fog a Viet- cong Saigonban, vagy nem.” Ami kétségtelenül igaz. Hangsúlyozni kell azonban, hogy idők folya­mán mind több szerepük lett a sajtóban az amerikai újságírás dicsőségeinek, mint Halberstam, Sheehan, Mohr, Stone, Sherrod, akik híven megírták a háború szörnyűségeit, mihelyt lapjaik hajlandók voltak cikkeiket közölni. A TUDÓSOK A legelvetemedettebb sajtókukacnal is megveten- döbbek, akik tudományos álarcban fertőzik a kor­mányt és a közvéleményt. Csak a két leghirhedteb- bet idézhetem itt. Egyik Herman Kann futurológus, a genocid teoretikusa, aki tudományos tolvajnyel­ven magyarázta, miért kell a falvakat felgyújtani es bizonygatta, hogy a szó'nyegbombazas csak bűnö­söket ölhet meg. A nagy tudós 1971-ben azt is meg­állapította, hogy az USA mar győzött. A másik az angol Sir Robert Thompson, aki nem csupán jogosnak mondotta Hanoi bombázását, hanem tu­dományos tekintélyével évról-évre bizonyította, hogy az USA győzött, vagy legalább is hamarosan győzni fog, persze ehhez Eszak-Vietnam megszállá­sát is szükségesnek mondotta. Mégis o maradt a brit és az amerikai kormányok legfőbb katonai szakértője. Lehangoló áttekintés ez, pedig mindez eltörpül a katonák és elnökök és más kormanyferfiak fantazmagóriái es dühöngéséi mögött; de erről nyü- van eleget hallottak es olvastak barátaink, dicsőítő vagy kritikus formában. Csúnyábban nem bukott meg nagyhatalom politikai-katonai szempontból, de az USA-nak van eleg anyagi es erkölcsi ereje, hogy mindezt kibírja. Vagy volna hozzá ereje, ha a kommunistáknál annyira kigunyolt önkritika nyu­gaton is divatos volna. De ahol Westmoreland jogos­nak tartja, hogy szenátorrá válasszák, Gerald Ford erkölcsi leckeket ad a világnak, Nixortt Nobeldijra jelöltek és Kissinger, aki segített 4 evvel meghosz- szabbitani a háborút, azt meg is kapta: ott kevés' a remeny a tisztulásra es arra, hogy uj, hasonló katasztrófákat elkerüljenek. Peregrinus-RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NJEW YORK, N. Y. (A 81-tk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva t Az előző cikkben Pettit könyve nyomán bemu­tattam annak példáit, hogy az US közélet kitűnő­ségeit is megfertőzte az indokinai háborús őrület, hangsúlyozván, hogy őket magukat is, többségük­ben félrevezette a háborús propaganda... ami ugyan nem enyhítő körülmény, mert senkinek nincsenek olyan politikai tájékozódási lehetőségei, mint az US Kongresszus, State Department, nagy egyete­mek tagjainak. Es sajnálattal állapítottam meg, hogy ellentétben más nemzetekkel, ahol többe-kevesbe belátták korábbi politikájuk bűneit, az USA-ban ilyen tisztulást alig latunk. Súlyos bizonyítéka en­nek, hogy nem a bűnösöket éri el a megtorlás, hanem azokat, akik a bűnök ellen protestaltak, igy a katonákat, akik a törvénytelen, erkölcstelen, alkotmányellenes, népirtő habomban nem akartak résztvenni. De még, aki elfogadja, hogy a nagy poli­tikusoknak legalább is tisztábban kellett volna lat- niok — különben nem hivatottak vezérkedni — leg­alább annyira felelősöknek, bűnösöknek kell, hogy tartsa a közvélemény mérgezőit, újságírókat, kiadó­kat, áltudósokat, uszító papokat, reakciós szakszer­vezeti vezereket es persze a tábornokokat, akik a helyszínen legjobban tudhattak, hogy mit hallgat­nak el, mit jelentenek hamisan es ha nem tudtak, maguk is elhitték a saját hazugságaikat, annál rosz- szabb. Oly nagy a számuk es sokáig oly kevés mod volt mindezt leleplezni,hogy még a kivonatos könyv­nek is csak rövid kivonatat tudom mazsolazni... tessek ezt megszorozni ezerrel! A SAJTÓ Itt volt a két Alsop testver: egyikük meghalt, béke poraira! Joseph még el, de már nem tekintik a nemzet nagy tanárának. Utolso szerepe volt, hogy miután 25 éven at atomháborút követelt Kina ellen, Nixonnal odautazott és 3 hét alatt ellenmér­get nyújtott az olvasóknak: mindent jónak látott ott, ahol 25 éven át a pokol volt számara. Egy szó­val sem magyarázta pálfordulasát, igy nézi az em­bereket: “buta mint egy újságolvasó!” Mit tanított Vietnámról? Minden héten azt, hogy már “látni a napfényt a háborús alagút végén” es hogy a harco­ló katonák boldogok, hogy ott lehetnek, annál in­kább, mert a “kill ration” nagyszerű, 100-szor annyi “vietcongot” ölnek meg, mint amerikait. Összeadták adatait, eszerint az ellenségnek rég nem volt egy katonája sem. Végig kitartott, emellett, ki­vált, amióta az USA megkapta a legjobb háborús elnököt: Nixont. “Vietcong nincs többé” irta 1972. május 22.-én. Nála nagyobb katonai szak­értő a New York Times Hanson Baldwinja, aki szerint Delvietnam volt a legjobb terep a kinai had­sereg (!) elpusztítására. Joseph Kraft is — aki pedig nem tartozik az uszító újságírók köze — csak ezt hirdette: kitartani! De a legfőbb uszító volt David Lawrence, a Pentagon politikai hetilapjának, az US News-nak a szerkesztője; amikor azonban az US szereperői irt, szinte csicsergett: “amit az US Vietnamban csinál, az a filantrópia (emberszeretet) legdicsobb példája.” Walt Whitman Rostow (orosz zsidó szülei a nagy haladó amerikai poétáról nevez­ték el) a Pentagon és Johnson legszélső űszitó szak­értője volt, de a sajtóban is működik, hol “ex cathedra” beszélve többet tett a hamis optimizmus érdekében, mint bárki más. A N.Y. Times utazó nagykövete, társtulajdonosa, C. L. Sulzberger el­keseredetten tiltakozott az ellen, hogy a vietnami

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents