Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 2. szám
Thursday, Jan. 8. 1976. 8 Egy fiatal tudomány erőfeszítései • A téma folmérhetetlen es kimeríthetetlen — s tulajdonkeppen olyan régi, mint az emberiség. Évszázadok, evezredek óta újra meg újra ismétlődik az izgalmas kérdés: vajon mi a hosszú élet legvalószinubb titka, mi határozza meg döntően az ember életútjának időtartamát. Az ótestamentumbol ismerjük Mózes első könyvének ötödik fejezetét, amely Adám nemzetségéről ad szamot. Ebben elképesztő életkorok szerepelnek. Hogy csak néhány példára hivatkozzunk: Mózes szerint Ádam apank 930, Kenán 910, Seth 912, járed pedig 962 esztendőt ért meg. A pálmát azonban Matuzsálem viszi. Ez a pátriárka — Enok fia, Lamek atyja, illetőleg Noé nagyatyja — 969 éves korában hunyt el. Az iras : arról is szol, hogy 187 (?) éves volt-amikor fiát nemzette s utána meg 782 évig élt... Innen szokás a nagyon előrehaladott életkort matuzsálemi kornak nevezni. Anélkül, hogy az otestamentum szépségét, gondolati gazdagságát, értekeit kétségbe vonnánk, vagy lebecsülnénk — megjegyezzük: az említett életkorok elérése teljességgel képtelenség, ilyesmi csupán a naiv legendák világában fordulhat elő. . . Matuzsálemet a mába vetítve; igen merész fantázia volna szükséges annak elképzeléséhez, hogy napjainkban olyan valaki éljen közöttünk, aki 1006-ban,tehát Szent István idejeben született. . . . Természetesen a hosszú elet problémája nemcsak a “hétköznapi” embereket, hanem az orvostudományt is régóta foglalkoztatja. Sot, a legutóbbi évtizedekre kialakult egy merőben új tudományág is, a görög szóval elnevezett gerontológia. ( 30 evvel ezelőtt még ismeretlen fogalom és kifejezés.) Ez a fiatal tudomány az elő szervezet elöregedését vizsgálja; kutatja az öregedés tüneteit, okait, az életviszonyok es környezet hatását a szervezetre. Figyeli a betegségek lefolyásában a korok és nemek szerint mutatkozó különbségeket; kutatja mindazokat a tényezőket, amelyek segítségével majd elérhető vagy legalább is megközelíthető az a cél, hogy az emberek ne betegség, hanem az . öregedés következteben haljanak meg, ahogyan a regiek mondottak: vegelgyengülésben. A világ valamennyi táján, úgyszólván minden fejlett országban folytatnak ilyen kutatásokat — a cim ben feltett kérdést azonban mindmáig nem sikerült megfelelően tisztázni. Szinte mindenütt egybevágó a tapasztalat, hogy azok a nagyon öreg, rendszerint 100 évesnél idősebb emberek, akiket a “titok” felöl kérdeznek, többnyire kínosan eltérő módon, sokszor pedig egymásnak homlokegyenest ellentmondóan válaszolnak. A- mit az egyik az élet meghosszabbítójának tart, ugyanazt a másik a legkárosabb tényezőnek vallja. Nem csoda, hogy ezekután csak igen kevés általános érvényű kovetkeztetest vonhattak le a tudósok. Szovjet Grúziában kétezernél többen töltötték be századik evüket es nincs közöttük egyetlen kövér ember sem, erről győződtek meg a gerontológusok, akik a hosszú elet'ú grúzok étkezési sajátosságait vizsgáltak. A százévesek mindenek előtt növényi eledeleket fogyasztanak s óvakodnak a fűszeres ételektől. Húst (csirke, borjú, ritkán birka) csak főtt formában esznek, mert igy a sültnél könnyebben emészthető. Gregorij Richelauri professzor, a grúziai kutató- csoport vezetője megállapította, hogy az Öregeknek feltétlenül fontos C vitaminban gazdag nyers zöldség es gyümölcs fogyasztása télen, nyáron egyaránt ajánlatos. “A tej, az aludtej és a sajt rendszeres fogyasztása gatat vet a meszesedésnek. Foként ezzel magyarázhatjuk, hogy az erelmeszesedes megbetegedések százalékos aránya igen csekély a százévesek világában” — jelentette ki a szovjet professzor. A Nemet Szövetségi Köztársaságban Hans Franke professzor vezetésével a würzburgi klinika munkatársai 1956 óta kutatják és elemzik a százévesek é- letmodjat, egészségi állapotát. Kérdőivek, laboratóriumi vizsgálatok és boncolások utján. Az NSZK-ban hozzávetőlegesen 750 százéves.illetőleg idősebb ember el, a többségük no. (Pontosan egy férfira 3.9 nő jut), Szamuk tehat a 60 milliós lakossághoz képest elenyésző, kulonosen.ha a négy és félmilliós Grúzia százéveseinek számával vetjük össze. Felmeréseik során kiderült, hogy a százévesek 62 százaléka olyan családból származik, amelyben gyakori jelenség volt az átlagosnál sokkal hosszabb életkor. Ettől eltekintve a német es a szovjet kutatok tapasztalatai számos vonatkozásban egyeznek. A százevesek elete itt is, ott is általában kémény munkában telt, kerültek azonban a tulterheltseget, es megtartottak a szükséges pihenőket. A százévesek az NSZK-ban is hangsúlyozzák, hogy mindenben mértéktartóak voltak, szerényen es szolidan éltek. Érdekes viszont, némely tekintetben más tapasztalatokat szereztek a németek, mint szovjetek, így például a würzburgiak nem tulajdonítanak jelentőséget a diétás készítményeknek, inkább csak a mértékletesseget helyezik eloterbe. Franke profesz- szor nem hisz a tejtermékek “csodatevő” erejében sem. A német százeves férfiak ma is kedvelik a kávét; a teat es a bort, s egyharmaduk 80 eves koráig szivarozott vagy pipázott. A nemet kutatók azt sem észleltek, hogy valamelyik foglalkozás kedvezően vagy kedvezőtlenül hatna az életkor alakulására. Végül kiemelték, tulajdonkeppen valamennyi modern Matuzsálem esetében, egyénenként más és más tényezők befolyása érvényesült. Egy bizonyos: a gerontologia fiatal tudományának jócskán kell még öregednie, hogy a nagy kérdésre határozottan es egyertemiien válaszolhasson. Idősebb korban sem csökken az intelligencia — ezt bizonyítják a Stanford Egyetemen dolgozó Jarvik professzor kísérletei. Az amerikai pszichiáter a kísérleti személyeket olyan emberek közül vá - lasztotta ki, akikkel egyetemista korukban különböző vizsgalatokat vegeztek. A vizsgált személyek most 40—50 éves korukban hasonló feladatsorokat oldottak meg es bebizonyították, hogy felfogó képességük nem gyengült. • Jelentősen csökkent a malarias betegek száma Malaysiában az elmúlt hét ev alatt. 1867-ben 300 ezer, tavaly mar csak 16 ezer ember szenvedett a hidegleléssel járó, gyakran halálos betegségtől. A korokozo trópusi szunyogfajta legyőzésére eddig 50 millió dollárt áldoztak. — Miért olyan biztos, hogy megkapja a fizetésemelést? — Miért Ítéltek el? — Mert nagyothalló vagyok. — Ezt nem mondhatod komolyan! — De igen. A páncélszekrény fúrása közben nem hallottam, hogy jönnek a rendőrök. • — Mit vegyek a menyasszonyomnak születésnapjára? — Kérdezd meg tőle. — Nem, az túlságosan draga. • Rendőrség! Egy állatkínzást szeretnek bejelenteni! n 9 — Miről van szó? — A kertünkben az almafán ül a levelhordó és ingerli az én drága kiskutyámat. . . A filmrendező utasítást ad a statisztának: — Maga most lefekszik ide a vágányokra. Jön majd a vonat, nagy sebességgel, és fél méterre magától megáll. — Nem vállalom. Félek. — Nagy összeget kap ezért a jelenetért! — S mi lesz, ha a vonat nem áll meg fél meterre tőlem? — kérdi idegesen a statiszta. — Az sem nagy baj — feleli a rendező — akkor a jelenetet kivágjuk a filmből. A papa beszól a lanya szobájába, aki egy kanapén ücsörög az udvarlojával: — Uram, mi pontosan tizenegy orakor szoktuk eloltani a villanyt! — Köszönöm — feleli az udvarló — Ez igazán kedves öntől ! Mi a hosszú élet titka? —AMERIKAI MAGYAR SZÓ-
