Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 2. szám
Thursday, Jan. 8. 1976. ■AMERIKAI MAGYAR SZÓ KAMJEN ISTVÁN: Leltár {Regényrészlet) Éjjel-nappal újra, meg újra ismételtek hangos zokogással a koporso mellett: Jaj kedves Ferencem, te voltai a világ legjobb embere, minden keresetedet a felesegedre és a családodra költötted, meg a hideg, őszi esőben is inkább mezítláb ballagta! a szekér mellett, csakhogy a feleségednek, meg a gyerekeidnek lábbelijük legyen... Ezt hajtogatták hangos zokogással, mintha sírtak volna. A temetőbe is úgy kísérték apámat, mert neki nem volt díszes gyasz- kocsija, csak egy fuvaros, aki megszánta anyámat, vitte ki a koporsót a temetőbe. Két idősebb ember a szomszédból ásta meg a sirt. így temettük el. Hantolás után szomorúan bandukoltunk haza. Mi hárman, Összefogódzva mentünk előtte. Feltem, reszkettem valami ismeretlentől, ami érthetetlen volt számomra. Beléptünk az ajtón, a két halott- sirato Öregasszony is velünk jött, s akkor édesanyám egy kis lisztet, kóleskását, paszulyt adott egyiknek is, másiknak is. Nagy halálkodással köszöntek meg: segítsen meg a jóisten, edes gyermekem... Hálálja meg a jóisten a jóságodat... Másnap édesanyám házról házra ment ajánlkozni a jobbmóduakhoz, hogy meszelést, tapasztást meg mosást vállaljon, mert már csak par kiló liszt maradt a háznál, és mi sokszor egy picurka kenyérrel mentünk az iskolába. Ahogy telt, múlt az idő, Julis néni, a sirato- asszony átjött hozzánk, örökke beszélgetett, sugdosott anyámmal. Idonkint hallottuk, mikor mondogatta: Apa kell ezek melle fiam — mondta és a feje reszketett —, nem lesz ez igy jó édes jányom... Ezek megnőnek, te pedig öregszel... Még most szép vagy, takaros, de nehány év múlva összeroppansz gyerekem. Sugdostuk egymásnak: Hallottad, mit mondott Julis néni? Nagyon nehezen éltünk, par krajcárt kereshetett csak édesanyám es minden nap szőkébben volt a kenyer, húst mar hónapok óta nem ettünk, de még főtt tésztát sem... Örültünk, ha egy ritka kasaleves jutott. Édesanyám gyakran szomorúan ült a kis- szeken, sóhajtozott, mi pedig éltük a magunk eletet. Lassan kezdett elhomályosodni az emlek, apank betegsége és a temetes, csak az üres kamra tarto'tta meg az emléket bennünk. Következő évben tavasszal beállított egy magas, jól megtermett, barna, nagybajuszu ember, Julis nenémmel. Bementek a hazba, mi pedig olalkodtunk, próbáltuk kivenni, ugyan mit beszelhetnek? Hallottuk, hogy anyam sírva mondta: — Nem, nem akarok én jóember... Ezeknek a gyerekeknek már nehéz apát találni... — Ne félj — hallottuk Julis néni sipitos hangját —, jo soruk lesz a gyerekeidnek... A nagy, derek ember elköszönt, Julis néni pedig naponta kétszer is ott volt es egyre azt hajtogatta édesanyámnak: Gondold meg jól jányom, olyan soruk soha nem lesz nekik, mint ennél az embernel, szorgalmas ember, “kovács” nyújtotta meg a szót Julis néni. A te urad meg csak egyszerű beres, Ökrösberes volt, uradalmi cseled. Ki ne engedd ezt a szerencsét a markodból fiam, mert a szerencse csak egyszer éri az embert az életben... — De a szivem hasadna meg, ha felpanaszolna nekik a kenyeret... — Ugyan gyerekem, melletted éheznek, ha beteg leszel, mi lesz velük? Julis nenem győzött. Egy napon kocsival állított oda a nagy, derék ember. Két bogárfekete ló volt a szekér ele fogva, bricsesz bársonynadrág, feViyes- száru csizma az emberen. Hangos “adjon Isten jonapot!” köszönt. Mi ott álltunk az ajtó előtt. Egyenkint simogatta meg borzas fejünket, csak ennyit mondott: — Ne féljetek, jó sorotok lesz nálam, anyátokkal együtt. Tele a kamrám hússal, kolbásszal, három oldalszalonna csüng a gerendáról. Baromfi is van dögével — mondta dicsekedve —, meg két tehen... Úgy am, emelte fel állunkat és nézett a szemünk közé. Pakoltunk a szekerre, édesanyám egyenkint súgta a fülünkbe: — Aztán jól viselkedjetek, kisfiam meg kisjányom, tálán megsegít minket a jóisten... Nem volt sok holmink, hiszen egy dunnát, két párnát eladott édesanyám, hogy kenyérre legyen, a rozoga ágyunkat is eladta pár krajcárért. Földön aludtunk egy rossz szalmazsákon. Elköszöntünk az uj ismerősöktől, akikhez csak egy évi barátság fűzött, elkísértek a varos széléig, s mi integettünk, kiabáltuk: majd eljövünk ám hozzatok, aztán szilva is van a tanya körül, hozunk nektek szilvát, meg meggyet... A lovak vágtában mentek, csattogott a patkójuk a makadam utón, a pajtasok elmaradtak... Jo másfél óra múlva megérkeztünk. Sebteben leugraltunk a szekérről, körulfutkostuk a tanyát, a nagy kovács- műhelyt. Bekukkantottunk az istállóba, két tehén állt ott. Bámultak rank, közben kérózdtek. Egyik elbóditette magát, mintha köszöntött volna bennünket, kérdezné, hogy toppantatok ide? Örültünk és már szánkban ereztük a friss, langyos tejet, s az újdonsült apank mar mondta is anyánknak: — Ha friss tejet akarnak, fejd meg nekik, hadd lefetyeljenek. Aprítsák tele kenyérrel es ha kell, ott van kolbász is, vágjál nekik jó darabot, hadd egyenek... — Nahát — mondta Eszterünk —, itt csakugyan jo sorsunk lesz... Kolbász is van a kenyérhez, meg friss tejet ihatunk... Másnap elvitték a tanyai iskolába, ami három küométerre volt hozzánk es mi nagyon Örültünk, mert édesanyámnak is mintha pirosodott volna az arca, frissebbnek, kicsit vidámabbnak látszott és mondogatta: — Holnap finom túrós, tö'pörtyús levetlent főzök nektek... Örültünk, mert mar nem is emlékeztünk, mikor ettünk töpörtyüs türos levetlent, tan még nem is ettünk. Örömmel nezte, hogy faltuk. — Latod — mondta mostoha apánk anyánknak —, ez kell a kölyköknek, hogy telezabálják magukat... Aztán lassan, nehány hét múlva, előbb Eszterünket fogta be a műhelybe, a tüzes vasra raverni a nagy kalapáccsal. Esténként fáradtan rogyott le a székre és hallottuk, mikor mondta édesanyám: — Mégsem lehet ezt András. Gyenge ez a jány a nagy kalapácshoz... Erre csak legyintve ennyit mondott: Majd megizmosodik, hozzáedzódik... (Folytatása, következik) 9 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ L- Megrendelem lapjukat és mellékelek ) 1.-t NÉV............................................................ CÍM.................... ■••• •••••••••••■•••••••••••••••••••••••■•••I VAROS ••SS •••••»•••••••»•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••I Állam.......................zip code..._______ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003 " KIOLVASTAD Á LAPUIT AOO TOVAMI . MAS BTAMOUWTWALeUr " ____
