Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 2. szám
Thursday, Jan. 8. 1976. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY 1975 augusztus 1-én befejeződött az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezlet, amely 33 európai és 2 észak-amerikai állam részvételével több. mint két éven át tartott. A tanácskozássorozat 1973 julius 3-án kezdődött Helsinkiben, ahol a részt vevő államok külügyminiszterei ültek tárgyalóasztalhoz és elfogadták az értekezlet napirendjéről és technikai kérdéseiről szőlő dokumentumot. Ennek alapján folytatták munkájukat Genf ben az értekezlet második szakaszán részt vevő küldöttek. 387 munkanapon 5000 javaslatot és tervezetet vitattak meg. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet zárószakaszának ismét Helsinki volt a színhelye. Ekkor — háromnapos tanácskozás után — 1975 augusztus 1-en reszt vevő 35 állam legmagasabb szintű politikai vezetői aláírtak az értekezlet záróokmányát. Az eredeti példányt a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy- egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi részt vevő állam rendelkezésere bocsátja. Az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezleten részt vevő államok vállalták, hogy a záróokmány szövegét közzé teszik, a lehető legszélesebb körbén terjesztik és ismertetik. Ennek megfelelően az értekezlet befejezése után a magyar sajtó ismertette és kommentálta a helsinki záróokmányt. Az itt közreadott folytatólagos szöveg a dokumentum hiteles magyar nyelvű fordítása. (Folytatjuk) óm féhezil n L- * . 80 éves a A mozi ma mar nem rendkívüli dolog. Annyira hozzátartozik az életünkhöz, hogy legtöbbször főlse figyelünk ra, letezesenel mi sem természetesebb. Sokszor csak legyintünk: “Mozi. . . Hát az is valami, amikor a televízió színes egyenes adást közvetít a Holdról?” Pedig a mozgókép nem is olyan nagyon regi találmány. Éppen nyolcvan esztendeje tartották a Lumiere fivérek az első nyilvános előadást Párizsban. “A munkaidő vége a Lumiere-üzemben” cimu film természetesen még néma volt, hiszen csak a századforduló után kezdődtek el a mozi továbbfejlesztésének kísérletei. Ma a film beszel, színes, szélesvásznú, panoráma es térhatású, de volt mar kísérlet a szagos filmre s ki tudja mire — s ugyan mit varhatunk még a jovotol. A filmkészítés teljes értékű művészet lett, amire, bizony születésekor senki sem gondolt, hiszen annak idején csak nevettek: “Ni csak.emberek mászkálnák a falra feszitett lepedőn. . .” Ma a film születésére és hőskorára emlékezünk. TERJESSZE LAPUNKAT.’ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Egyesült Államok 200 éves történelmében XANTUS JANOS Egyike a legkiválóbb amerikai magyaroknak, akik sokkal hozzájárultak fogadott hazájuk kulturális fejlődéséhez. A történelem meg is emlékszik róla méltóan úgy itt, mint Magyarországon, ahol születésének 150. évfordulójára bélyeget adtak ki. Xántus működéséről szerencsésen sok adat maradt fenn. Naplót vezetett, melyben részletesen leírta utazásait. Családjával,barátaival sűrűn levelezett, a levelek megmaradtak az utókor számára. Mar 1858-ban megjelent egy könyv Prépost Ist- van-tol, amelyben Xántus eletrajzat Írja meg. Xan- tus is kiadott egy könyvet: “Utazás California déli részében”, részletes leírást az Egyesült Államok kormányának megbízásából tett, ottani utazásáról. Csokonyán született 1825-ben. Ügyvédnek készült, mert nagyon érdekelték a jogi kérdések. De a jogi tanulmányokból hamarosan kiábrándulva, áttért a természettudományok és a geográfia területére. Xántus, mint a magyar ifjúság zöme, a magyar szabadságharc hive lett, Budapestre kerülve, résztvett a forradalmi mozgalomban. A harcok alatt főhadnagy lett és hősiesen küzdött eszményeiért. A forradalom leverése után az osztrákok Xan- tust lefokozták és besorozták az osztrák hadseregbe közlegényként. 1850-ben sikerült megszöknie, Angliába került, onnan 1851-ben jött Amerikába. NEW YORK Összesen hét dollárnyi vagyona volt, mikor New Yorkba érkezett. Dacára, hogy hat nyelven beszélt, zongorázni nagyszerűen tudott, képzett mü- szaki rajzoló volt, mégsem tudott úgy elhelyezkedni, hogy képességeinek hasznát látta volna. Sorsa ugyanaz volt, mint a többi magyarnak, akik a következő 75 évben jöttek Amerikába. Két szakmában választhatott, hogy a mindennapi kenyerét azonnal megszerezhesse: elmehetett edénymo- sogatónak — amit az utána érkező orvosok, ügyvédek szükségből kultiváltak, vagy mehetett árkot ásni, mert éppen akkor fektették 'le New iYorkban a szennycsatornákat. Xántus a nehezebb, de tisztább munkát vállalata, az árokásást, övig érő vízben dolgozott, a I munka után keresett összeköttetéseket, hogy oly munkát kaphasson, amiben ő szakértő. . VADNYUGATON 1852-ben sikerült alkalmazást talánia a Pacific vasútnál, mint földmérő mérnök, a vasútvonalnak a Középnyugatról Kaliforniába való kiépítésénél. Napi 2 dollárt fizettek munkájáért. A Magyarországról elkerült természettudós előtt teljességében nyílt meg az amerikai vadnyugat. Bölénycsordák rohantak a síkságokon, szarvasok százai legeltek a mezőkön, madarak milliói repkedtek a levegőben. Vadkacsák, vad pulykák, fácánok mindenütt tömegesen. Xántus érdeklődéssel tanulmányozta a földet beborító ismeretlen fákat és vadvirágokat. Útjában találkozott egy Seminole indián főnökkel. Elpipázgattak, elbeszélgettek. Xántus elmondta, hogyan veszítette el hazáját, melyet el kellett hagynia és igy került Amerikába. A Seminole főnök is elmondta, hogy lett ő elűzve földjéről .és Xantust kebelbarátjának fogadta, akit nagyon tisztel és reméli, hogy vissza fogja nyerni hazáját rövidesen. De Xántus földmérő munkája nem tartott sokáig. Ugylátszik a szabad vállalkozás (free enterprise) nem mindig szabad — vagy nagyon is szabad. A vasúttársaság, amelynek Xántus dolgozott, elvesztette a jogát és elhagyta a területet, mert egy másik, hatalmasabb társaság is szerzett jogot ugyanarra a vasútvonalra. így Xántus munkanélküli lett. (folytaljuk) Schafer Emil MEGJELENT A MAGYAR NAPTÁR 160 ólai as, változatos tartalominai az Egyesült Államok 200 éves fennállásának dedikálva. Ara: Három dollár Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 7 Magyarok az
