Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-01 / 14. szám

Thursday, April 1. 1976/

AMERIKAI MAGYAR SZO

Deák Zol tán előadása a New York-i sajtóbanketten

Hagyományos tavaszi összejövetelünknek, amelyet a magyar történelem nagy évfordulói, az 1848- as szabadsagharc, annak hősei: Petőfi, Kossuth, Táncsics, valamint a felszabadulas napja, április 4. tiszteletere szoktunk rendezni, külön fényt es jelentőseget ad az idén az, hogy összekapcsoljuk azt fogadott hazank fennállása 200. évfordulója megünneplésével. Szamunkra, amerikai magyarokra, az 1976- os esztendő meg két jelentosegteljes évfordulót tartalmaz; 375 evvel ezelőtt, tehat 1601-ben történt, hogy magyar földre lepett egy fiatal angol, aki önkéntesként jelentkezett résztvenni ama hadjáratokban, melyeknek célja az annakidején agresszívan terjeszkedő torok hadaknak visszaszoritasa, esetleg teljes kiűzése volt Magyarorszagrol.

Felvetődik a kérdés, milyen jogcímen kapcsoljuk össze ezt az egyeni eseményt a nagy évfordulókkal, melyeket ünnepelni jöttünk össze? A valasz: a fiatal angol, akiről szó van, John Smith, vagy ahogy az amerikai tórtenelemkónyvekben ismeretes, Captain John Smith, Virginia első amerikai gyarmat alapítója. Magyarországi hadjáratában nemcsak a kapitányi rangot nyerte el, hanem, olyan tapasztalatokat szerzett fegyverviselesben es politikai adminisztrációban, amelyek döntő tényezőknek bizonyultak ennek az első gyarmatnak a fenyegető pusztulástól való megmentéseben es ezzel az amerikai nép további történelme meghatározásában.

A második évfordulóban szintén egy bekapcsolódva tűnik fel az amerikai es a magyar nép sorsa, legalább is egy gyorsan tovatűnő pillanatra.

1676 emlekezetes ev az amerikai nép történetében. Első ízben tort ki komoly lázadás az angol gyarmati önkényuralom es annak itteni haszonélvezői ellen. Elsó Ízben történt kísérlet a gyarmatok egyesitesere. A mar akkor felmerülő angol mono- pőlpolitika által tonkremenéssel fenyegetett dohánytermelő farmerek elen szállt szembe a gyarmati kormányzattal Nathaniel Bacon pioner amerikai szabadsagharcos. De az idő még nem erett meg a függetlenségre. A lázadás elbukott, 23 vezető tagját kivégeztek az angolok. Bacon járványban vesztette el életet.

De a sors gyakran kifürkészhetetlen alakulasa úgy hozta magával, hogy ugyanabban az évben, melyben lehullt egy fenyes csillag az amerikai nép egerol, egy másik, ragyogó csillag gyűlt ki nagy ragyogással egy másik, szabadsagszerető nép, a magyar nép egen. Abban az esztendőben született a magyar történelem, a magyar szabadságküzdelmek nagy hőse, II. Rákóczi Ferenc. 27 évvel később az ö vezetése alatt bontottak ki a szabadságharc zászlaját ama hatalom, a Habsburg ház ellen, amely Keleteurópa- ban ugyanazt a szerepet, a gyarmati elnyomó szerepét töltötte be, amelyet Anglia a nyugati félteken.

II. Rákóczi Ferenc modern állammá akarta fejleszteni csaknem 150 evvel Kossuth es a 48-as szabadsagharc előtt a magyar nemzetet. Függetlenségi nyilatkozata, amely ‘Excrudes cunt vulnera Hungáriáé’ szavakkal kezdődik, logikában, stílusban, szerkezetben figyelemreméltó hasonlatosságot mutat a hét évtizeddel később kiadott amerikai Függetlenségi Nyilatkozattal. Egy példánya eljutott többek között a becsi angol követhez, aki feltetelezhetöen azonnal továbbította azt az angol királyi udvarhoz. Az angol.!«ályoknaJctóháf Whaj^t..,

lan nyilatkozata kézhezvétele előtt volt tapasztalatuk forradalmi kiáltványok ellenzeseben.

így jutunk el 1776-hoz. A 18. század utolso negyedeben egy nagy társadalmi kísérleti laboratóriummá vált az észak-amerikai kontinens keleti partvidéké. Az érvényesülési lehetőség reményétől, valamint szabadságvágytól hajtott angol és más európai telepesek munkájuk, kereskedelmük, de nagy mértekben Afrikából idehurcolt rabszolgák fizetetlen munkája eredményeként egy gyorsan fejlődő és példátlan további gazdagodást Ígérő társadalmat létesítettek. Hogy jogcímet nyerjenek a gyarmatosító a- nyaországtól való függetlenségre és azaltal megszabaduljanak a haszonnak velük való megfelezésetol, meghirdettek a Fuggetlensegi Nyilatkozatban, hogy oly társadalmat akarnak létesíteni amelyben mindenember egyenlő es mindenkinek joga van az eleihez, szabadsághoz, a boldoguláshoz. Továbbá, hogy a kormányok egyedüli jogcíme a letezeshez a fenti jogok biztosítása. Amidőn egy kormány e nagy célkitűzéseket nem akarja, vagy nem tudja biztosítani, akkor a népnek joga van az ilyen kormányt megváltoztatni, vagy eltávolítani. Ilyen elvek abban a korszakban valóban forradalmiak, példátlanok voltak. A gyarmatosok többségé egyesült e célért való sikraszállásban az angolok ellen és ki is vívtak a függetlenséget.

De e nemes kísérlet az uj, gazdag világ terme- szetadta laboratóriumában sajnos kezdettől fogva mélyrenyulo ellentmondásokat, eltorzulásokat tartalmazott. Az egyéni szabadságra alapozott társadalom nem adta meg a szabadsagot, rabszolgasag- ban marasztalta a nép csaknem egynegyedet kitevő feketéket, a legjobban elnyomott, legszörnyübben kizsákmányolt nepreteget. Egy évszázad múlva hatszázezer fiatal amerikai eletet követelő polgárháború vérozone volt csak kepes lemosni a nemzet testerői, nevéről a gyalazatot, “mit ratettek a századok.” Atkos következménye, a széles körben elterjedt faji sovinizmus, sajnos napjainkig mctelyez milliókat, borzalmas tehertételként az amerikai nép jobb jövőjéért vívott küzdelmekben.

Mindamellett tagadhatatlan, hogy a demokrácia elvei az Egyesült Államok fennállása első 3Á évszázadában, eltekintve a déli rabszolgatarto államoktól, fokozatosan érvényesültek, egy hatalmas kontinens került megművelés alá es nagyarányú gazdasági, i- pari fejlődés alapjait raktak le. Am a polgárháború hadiszállításaiban meggazdagodott elemek, amelyek a fantasztikus panamákkal jelzett vasútépítésből, a kormány tulajdonát képező s a nemzet területének egyharmadát kitevő ingatlanoknak csalas, lopás, megvesztegetés révén való megszerzésevei, az ipar monopolizálásával a közgazdaság fo haszonelvezőive váltak, néhány éven belül a kormányt is jóformán teljesen hatalmukba kerítettek.

Az Egyesült Államok története ettől a korszaktól .kezdve, tehát fennállása második évszázada, lényegileg a népnek a monopóliumok kizsákmányoló, jogfosztó uralma elleni küzdelmeinek csaknem szakadatlan láncolata lett.

E küzdelmekben a magyar nép idevándorolt fiai mindenkor tiszteletremelto szerepet töltöttek be. Bőven hullattak vérüket a nemzet külső es belső vdle.n^é@ci.ellen vivo tphaborukbari. Kezdve at Fuggetlensegi Háborútól, amelyben százszámra vettek részt es amelynek hősi halottai között megilletódve gondolunk Kovács Mihály ezredesre, a polgárháborúban, melyben mar ezerszámra harcoltak magyarok Lincoln hadseregében, heten közülük tábornoki rangban; a második világháborúban, első es második generációs magyar fiuk tízezrei küzdöttek a fasizmus ellen.

De ott voltak a magyarok abban a harcban is, a- melyet az amerikai munkásság vivott az amerikai nagyipar telhetetlen ónkenyurai ellen. Es itt nemcsak a szervezési munkára utalok, melyből szinten számaranyukat túlhaladó mértékben vették ki részüket, hanem az eletre-halálra menő sztrájk-és egyeb küzdelmekre, amelyekben a dolgozóknak a nagyipar fegyveres hatalma ellen kellett szembeszállniuk életszínvonaluk, emberi es polgári jogaik védelmében. Történetírók egybehangzó megállapitasa szerint az Egyesült Államok munkásmozgalmi tö’rténete véresebb, minden más államénál. E véres harcok magyar hősei, magyar áldozatai neveinek csak egy kis hányada van feljegyezve. Közülük a következőkről emlékezünk meg ez alkalommal: Horváth István, akit az 1909-i nagy McKeesrock-i acélipari sztrájkban öltek meg a gyárosok bérencei; Mikolasek József, akit az 1919-es San Diego-i szólásszabadsági küzdelmekben lőttek agyon a rendőrök; Gellert Ernő,a mi szeretett Gellert Hugó munkástársunk fivéré, akit az imperialista háború elleni tiltakozásért öltek meg az első világháború eleje’n-, Lény Kálmán, akit a Ford gyár dolgozóinak megszervezeséert vivott küzdelemben gyilkoltak meg 1932-ben; Eperjessy Imre, akit az acélipar megszervezesée'rt vivott nagy küzdelemben gyilkoltak meg az emlékezetes Memorial Day vérengzésben, brutális körülmények kozott 1937-ben, 17 más munkással együtt. Ekként teljesültek be nagy költőnk, Vörösmarty szavai az E- gyesúlt Államok életkörülményei között is: ‘ez a

föld amelyen annyiszor apáid vere folyt...’

*

Az amerikai nép es soraikban az amerikai magyarság olyán körülmények között ünnepli a nagy évfordulót, amelyben a 200 évvel ezelőtt megkezdett, elvben nemes célkitűzésű kísérlet ellentmondásai egyre mélyülnek, egyre érlelődnek és olyan gazdasági, társádalmi es politikai állapotokat hoznak létre, amelyek a nép túlnyomó többségé számára egyre elviselhetetlenebbek,egyre súlyosabb terheket jelentenek, életüket, jövőjüket bizonytalanná teszik, közéletüket a kormány legmagasabb rétegeiből a- ramló korrupció telíti meg cinizmussal.

Ha tudatában vagyunk is a helyzet súlyosságának es annak, hogy az uralkodó körök a rendelkezésünkre álló roppant anyagi, szervezeti propaganda tartalékokkal megnehezítik a válság kibontakozását, teljes bizalommal vagyunk aziránt, hogy az amerikai nepben, elsősorban a munkásságban meg vannak a- zok az erők, amelyek ezeket az ellentmondásokat megszüntethetik, a korrupciónak véget vethetnek, a monopóliumokat korlátok köze szoríthatják és folyamatosan felszámolhatják s népünk jobb, boldogabb jövőjét biztosíthatják.

Fogadott hazank e nagy történelmi évfordulója alkalmából Ígérjük, hogy a magyar szabadságit ősök es munkások vérével is szentelt amerikai földön vállvetve küzdünk tovább polgártársainkkal az államok közti feszültség enyhüléséért, a békéért, a nép demokratikus jogaiért, az amerikai és a magyar nép barátságáért, az Egyesült Államok népének jobb jövőjéért.

•V’'*’ 'föíisqsnra; Ií osvúí /laisvíá aaseib íi5;d

. 4