Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Thursday, Jan. 1. 1976. 2_________ Deák Zoltán AMERIKAI MAGYAR SZÓ Történelmi lecke a mi fiainknak Az amerikai magyarság nagyobbik hanyada, mi­kent jómagam is, a két világháború között vándo­rolt ide Magyarorszagrol. A fennmaradó hányad kisebbik rétege az első világháború előtti evekben, nagyobbik csoportja pedig a második világháború után jöhetett ide. Mit jelentenek ezek a megállapítások? Azt, hogy az amerikai magyarság zöme az Egyesült Államok története egynegyedének, vagy annal is nagyobb hányadának, mondhatni,SZEM­TANÚJA volt. Azok pedig, akik még az első világ­háború előtt érkeztek ide, a nemzet történelme egy harmadát töltötték ebben az országban! Hogy e megállapítás jelentőségét felfoghassuk, gondoljunk arra, hogy ha e történelmi számvetést szülőhazánk történelméhez viszonyítanánk, az azt jelentené, mintha valaki II. Rákóczi Ferenc ideje óta élt volna az óhazaban és figyelhette volna a magyar nép történelmet,küzdelmeit,hányattatásait! Milyen számvetést készíthetünk magunknak egy félévszázadnyi, vagy annál is nagyobb időt betöltő itt - tartózkodásunk után? Szemünk előtt pergett le fogadott hazank történelmének negyede-harma- da. Milyen történelmi leckeket vonhatunk le élmé­nyeinkből, saját sorsunkból, polgártársaink, munkás- tarsaink, honfitársaink sorsa megfigyeléséből? A “történelmi lecke” említése önkéntelenül is koszorús költőnk, Ady Endre halhatatlan versét, “Történelmi lecke fiuknak” juttatja eszünkbe. Ugyan milyen lecket adna fel nekünk Ady Endre, ha ot is idesodorta volna sorsa és itt is költő marad­hatott volna? Nem fér kétség hozza, a költemény nagyobb ré­szét, szinte változtatás nélkül megírhatta volna itt is: (Amerika) dús ország volt Van termése, kincse, vadja, De amit a bús nép szerzett Vig üraság zsebre rakja. Hat ezen bizony nem kell sokat változtatni. Figyeljünk csak egy néhány másik szakaszt: osztály is megélt kényelmesen és remenyteljesen. De a szegények számára a rendszer mindig pokol volt.” Majd ramutatva a legújabb statisztikára, mely szerint az ország legszegenyebb egyötödének a nem­zeti jövedelemnek mindössze egyhuszadnyija jut, Goldsmith Oliver hires versenek sorait idézi: “Jaj annak az országnak, ahol nőnek a vagyonok és sorvadnak az emberek.” Nem akarok egyoldalú, vagy elfogult lenni meg ebben a hevenyészett számadásban sem. Hála az amerikai nép sorozatos hősi küzdelmeinek, kezdve a forradalmi szabadsagharctol, a szabadságlevelert vívott küzdelmektől a rabszolgaság eltörléséért ví­vott veres háborún keresztül, a monopóliumok el­len, a politikai arénákon a dolgozok érdeke védel­meért, a munkások szervezéséért, a szocialista esz­mékért, a békéért es most a detentért vívott küzdel­mek megakadályozták ezen ország urait abban, hogy az országból, miként a magyar urak annak­idején Magyarországból, rabországot csináljanak. De visszatérve Ady prófétai es egyetemes hord­erejű szavaihoz, ‘mégis más’ országgá kell tenni ezt az országot is, mert különben a profitéhség őrületé­től megszállt monopolista urai. vagy ismét vissza­hozzak a rabszolgaság intézményét az egész nép szamára, vagy pedig atomháborúban fogják elpusz- tittatni önmagukat és az egesz emberiseget. Ezért itt is megfogadhatjuk, hogy: “Ez az ország mindnyájunké... Van e földnek áldott Napja, Pirosító levegője, Es ha lefogja az ur-had » .. ry Munkával elvesszük tőle.” Ezt a lecket, ezt a figyelmeztetést nekünk is tovább kell adni utódainknak, hogy idővel ők legyenek ezen ország “megváltott és szabad népe.” Munkás embert ág is húzta Egy két ezer ur kötötte Millió jobbágyat gúzsba Csak a gazdag, csak a zsarnok Élt föl minden földi jókat Megláncolták, butították A dolgozo milliókat. Megláncoltak a dolgozó milliókat? Amerika tör­ténelme első szazadaban valóban láncra verve ro­botoltak itt fekete rabszolgák. Butítottak őket. Meg ma is butítják. Az egész népet. Megvásárolt sajtójukkal, közoktatási intézményeikkel, felbérelt politikusokkal és áruló munkásvezérekkel. Túlzott megállapítások ezek? Ma mar nemcsak radikális emberek hangoztatják e konklúziókat. Itt van, hogy csak egyet említsek az ezernyi bizo­nyíték közül, a legfrisebb. A N.Y. Post december 8.-i szamaban, Harriet Van Home ugyancsak szám­vetést vegezve az amerikai ‘rendszerről’, a következő kijelentést teszi: “A gazdagok szamára ez a rendszer mindig jól működött, gyakran szemérmetlenül jól. A kÖzep­WASHINGTON, D.C. Az FBI jelenti: 1975-ben a súlyos bűnözés 11 százalékkal emelkedett, a tavalyihoz viszonyítva. • HAVANA, “Nem titok az, hogy Kuba népkormánya a beke hive, de mindenkor eleget tesz nemzetközi kötelezettségének es készén áll barati segítséget nyújtani minden népnek, amely küzd önállóságáért és függetlenségéért. Ezt tettük, amikor Angola támogatására siettünk és ezt a politikát folytatjuk”- mondta Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusának zaro ülésén. A kongresszusi palota előtti térén több, mint egy milliós tömeg nagy lelkesedéssel fogadta Castro szavait, aki rámutatott arra, hogy a kubai kormány támogatta Algéria, Szíria, Guinea—Bissau és számos más ország népeinek jogos harcát. Majd elitelte Ford elnök azon kijelentését, hogy Kuba és az Egyesült Államok között nem jöhet létre diplomáciai kapcsolat mindaddig, amig Kuba támogatja az angolai kormányt. “Ez a politika — mondta Castro — folytatása az USA Kuba elleni bojkottjának, ami már meddőnek bizonyult a múlt­ban. Washington fenyegetése mit sem jelent részünk­re.” HÍREK WASHINGTON, D.C. A kepviselohaz hét nótagja, Margaret M. Heckler Massachussetts-i republikánus képviselőnő vezetésevei, a Kínai Népköztársaságba megy két heti latogatasra, a kínai kormány meg­hívására. PEKING, A Kínai Nepköztarsasag kormánya sza­badlábra helyezte a három szovjet repülőt, akik 1974 márciusában helikopterükkel tévedésből a KNK területere repültek, amikor nagy ködben irányt vesztettek. A szovjet kormány kezdettől fogva mondta, hogy a helikopter legénysége nem kémszolgálatot teljesített: Több, mint egy évi huza-vona után, a pekingi hatoság elfogadta a szovjet kormány álláspontját. NEW DELHI, Robbanás es a robbanást kővető vizaramlat elöntötte az India észak-keleti térségé­ben,Dhanbad varos köze­lében lévő szénbányát. Egyes hirek 300, más hírek viszont 700 bányász halalarol számolnák be. MOSZKVA, Öt személyt halálra és 59-et börtön- büntetésre ítéltek. A vádlottakat a bíróság bűnös­nek találta abban, hogy megkárosították a nemzet- gazdaságot 12 millió dollárral. BUENOS AIRES, Újabb harc tört ki a gerillák es a kormanycsapatok kozott, ezúttal Tucuman városban, ahol a gerillák megtámadtak egy hír- szolgálati központot. Az elmúlt hét folya­mán jobboldali katonai lazadók es baloldali geril­lák állták harcban a kor­mánycsapatokkal. Mindkét fél követelte Izabel Peron elnokasszony lemondását. Az elmúlt évben több, mint ezren vesztették eletuket a különböző politikai erők közti harcok­ban. AMERIKAI ; MAGYAR 5Z0 Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July ' by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosában, az Egyesült Államokban es Kanadában dgy évre 12.50 dollár, felévre 7.00 dollar. Minden más külföldi országba- egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents