Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-04 / 34. szám
Thursday, Sept. 4. 1975. 5 Fodor Erna: ÜLÉST TARTOTT AZ ANYANYELVI KONFERENCIA BODAPESTEN A budapesti Hotel Europa különtermében megtartották az Anyanyelvi Konferencia Védnökségé kibővített ülését aug. 11.-15. között. A Védnökség a magyar közélet képviselőiből es a magyar diaszpóra kiemelkedő alakjaiból, tudósokból, nyelvészekből, pedagógusokból, egyházi férfiakból all es az óhaza s a több kontinensen szét- szorodott magyarság kapcsolatait ápolja. A kibővített ülésén, amely a következő anyanyelvi konferenciát készítette elő, a külföldi magyarság 22 képviselője es 30 magyarországi szakember volt jelen, valamint a Magyarok Világszövetsége főtitkára, dr. Szabó Zoltán és Ortutay Gyula akadémikus, a Védnökség tagja is. Az ülést dr. Bognár jozsef akadémikus nyitotta meg. Javasolta, hogy a résztvevők egyperces felállással emlékezzenek meg Lotz János nemrég elhunyt amerikai egyetemi tanárról, aki sokat tett a kapcsolatok ápolásáért. A Magyarok VilagszÖvetse- ge rendszeresen foglalkozott azzal a munkával, amelyet a debreceni es a szombathelyi Anyanyelvi Konferencia,a Védnökség és a Magyar Nyelv barátainak köre végzett. Az eredmények valóban jelentősek. A négy kontinensen elő magyarság között számos országban megalakult a magyar nyelv oktatása. Rámutatott, hogy uj korszak áll előttünk gazdasági téren és ez mindenre kihat. Nagy lehetőségek, de nagy veszélyek is állnak az emberiség előtt. A pazarlő korszak végétért... módosítanunk kell, hogy az emberek milliói megélhessenek. Szamos világgond már nem oldható meg nemzeti keretek kozott. Az európai Biztonsági konferencia nemcsak lezár, de kezd is uj nemzetközi erőt. Az emberiségnek nincs más választása, mint az együttélés. A vilaggazdasagi helyzet kihat minden országra, igy a gazdasági és kulturális együttműködés kérdésé is fontos. A világhelyzet befolyásolja majd a csoportok működését is, az emigrációra is hatással lesz a mai politikai helyzet. A nemzetközi együttműködés nagy fellendülése lehetővé teszi, hogy optimistán Ítéljük meg, milyen lehetőségek lesznek a jövőben. LORINCZE LAJOS BESZÁMOLÓJA Lorincze Lajos egyetemi tanár beszámolójában rámutatott, hogy mi történt Szombathely óta? Magyarország közvéleme'nye lelkesen támogatja a diaszpórában végzett munkát, de külföldön is javultak az anyanyelv érzésének feltételei. Kint növekszik a hétvégi magyar iskolák szama. Uj tankönyvek jelentek meg, külföldiek lektorálásával is es jelenleg a világ 31 pontján használjak a magyar iskolás könyveket, tankönyveket. Előre léptünk abban a gondban is, hogy a diaszpóra számara pedagógusokat neveljünk. Remelem, — mondta Lorincze, — hogy elkészül az a magyar történelmi könyv is, amelynek megjelenését Ígértük. A Nyelvünk és Kultúránk, a Védnökség lapja rendszeresen megjelenik. Az Ötágú Sip cimü külföldi folyóirat, amelyet dr. Nagy Károly amerikai magyar egyetemi tanár, a Védnökség tagja szerkeszt, teljes támogatásban reszesiti a rendszeres magyarországi anyanyelvi konferencia gyakorlatai. DR. NAGY KÁROLY ELOADASA Nagy Karoly egyetemi (USA) tanar kihangsúlyozta, hogy most, mikor a III. anyanyelvi konferenciát tervezik, megállapíthatja, hogy az első öt evben jelentős eredményeket értek el külföldi ósz- szefogassal. Az anyanyelvi konferencia, mint történelmi első es mint a külföldi magyar nyelv és kultúra tanításának, fenntartásának egyetlen tudományos szintű közös műhelye, nagyon fontos program mind Magyarorszag, mind a külföldi magyarság szamara. Javasolta, hogy a következő anyanyelvi konferenciára annyi külföldi nyelvtanitót hívjanak meg, amennyit csak tudnak, hogy mindenki elmondhassa, kicserélhesse tapasztalatait. Rendezzünk magyar könyvkiállitast is a világ különböző országaiban es pontjain megjelent magyar müvekből. TANULNAK AZ AUSZTRÁLIA I MAGYAROK ÉS GYERMEKEIK Szentessy Ferenc számolt be Ausztrália Victoria nevű államában folyo magyar nyelvtanitási munkáról. Szentessy tanári diplomáját Ausztráliában szerezte, ott tanít állami iskolában és faradhatatlanul végzi munkáját a magyar nyelv, kultúra és történelem tanítása és ismertetése térén. Mint a Védnökség tagja, angol nyelvű pedagógus, elnyerte munkája támogatását Victoria állam részéről. 1971-ben kérte es megkapta a magyar nyelv oktatására az engedélyt, sőt a magyar nyelvet érettségi tantárgyként is elfogadtak. Ajándékként hozott magával egy kis filmet “Bábel” címen, amelyet az aysztráliai(tele- vizio mutatott be a magyar nyelvtanításról. KÜLFÖLDI GYERMEKEK A BALATONNAL Szamosközi István református püspök, a Védnökség egyik tagja, mint ülésvezető bemutatta Szende Aladar tankönyvirot, aki a védnökség pedagógiai bizottságának jelentését terjesztette elő. Szende ismertette a külföldi magyarok részére megjelent tankönyveket, a Balaton-menti táborok tanfolyamait, a sárospataki kollégium munkáját es a külföldi tanárok debreceni továbbképző tanfolyamát. A magyar nyelvnek, mint idegen nyelvnek a tanítása iránt olyan jelentős igény és érdeklődés van külföldön is, a nem magyar származásúak kóreben is, hogy javasolja, tervezzenek és adjanak ki egy magyar irodalmi szemelvénygyűjteményt, valamint, a Szülőföldünk rádióadásai közé magyar nyelvtanfolyamot iktassanak be, s ennek anyagát később könyv alakjaban jelentessék meg. A Balaton-menti táborozásnak, amelyet nyelvtanítással kötöttek össze, olyan sikere van, hogy az első év 56 résztvevőjével szemben az idén 227 külföldi magyar gyermek jelentkezett Európából, Amerikából és Afrikából. A Sárospatak-i kollégiumnak az idén* 36 diakja volt, 14-20 ev közöttiek. Még Luxemburgból, Norvégiából és Spanyolországból is jöttek magyar fiatalok. Imre Samu, a budapesti Nyelvtudományi Intézet igazgatója, a védnökség “Nyelvünk es Kultúránk” cimü folyóiratának szerkesztője elmondta, hogy az először 500 példányban megjelenő lapból ma 1300-t nyomnak és 24 oldal helyett 80 oldalon adjak ki. A legutóbbi számok 90 szerzőiből 15 külföldi. Nagyobb támogatást kért a megjelentektől. VILÁGNYELV LESZ A MAGYAR? Szatmári István budapesti egyetemi tanár, a magyar nyelv professzora brüsszeli, párizsi, grenoblei és hazai tapasztalataiból merítve idézett néhány példát. A külföldi fiatalokat hanglemezekkel, hangszalagokkal, kisfilmekkel, magyar tanckoreografiak- kal is segíteni kell. A magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődés példájaként említette meg azt a Grenoble-i tanársegédet, aki azért tanul magyarul, hogy tanulmányozhasson egy nem indo*europai nyelvet is es azt a japan egyetemi hallgatót, aki Szatmáriekkal együtt jár magyar nyelvjárási gyüjto- utakra. Beöthy Erzsébet hollandiai egyetemi tanárnő azt szeretne, ha a magyar nyelv külföldi oktatói minden evben összejönnének néhány napra Magyarországon. Böszörményi István, USA-i református püspök arról beszelt, hogy egy magyar diáknak ösztöndíjat adnak, jelenleg egy magyar-angol szakos leánynak, aki a bridgeporti egyetemen elnyerte a “Master” fokozatot. Ruttkai Ivan a Svéd Magyar Filmklub elnöke, Vörös Marton svédországi magyar történész, beszámoltak a svédországi magyar nyelvtanulásról. Kiss Klara Göteborgban ötven svéd gyeremeket tanít magyarul. Barczi Géza akadémikus, a Védnökség elnöke, Kossuth es állami díjas nyelvész az elhangzottak és tervek közül kettőt emelt ki. jónak találta, hogy elkészültek a valóban szép uj tankönyvek, hogy Debrecenben 11 országból tanulnak itt pedagógusok, akiknek hivatasa külföldön a magyar nyelv tanítása, de az is nagyon fontos, hogy megjelentek a tanárok szamara való utbaigazitasok, mert nem a “mit” fontos csupán, hanem a “hogyan” is? A másik a külföldi egyetemek bekapcsolódása a magyar nyelv tanításába. A magyar nyelv tanitasa nem reménytelen es erre példának hozta fel Varsót: az ottani egyetemen evente mintegy harminc magyarszakos lengyel végez- , , Nem csekély az érdeklődés a Neptanc-vezetok tanfolyama iránt sem, melyet aug. 12.-26.-ig tartottak Budapesten. Aug. 25.-en kilenc külföldi tanc- csoport, 140 résztvevővel, tartotta meg fesztiválját. Wojatsek Karoly (Kanada) a szombathelyi Anyanyelvi Konferencia es a magyar tankönyvek kanadai visszhangjáról számolt be. Kodály Zoltanne, a Védnökség tagja Kecskemétről jött el az ülesre. A II. Nemzetközi Kodály- szimpozionról erkezett, ahol megalakult a Nemzetközi Kodály Társaság. Röviden arról beszelt, hogy zenei anyanyelvűnk, a Kodály-módszer és tanitas, az egesz világon elterjedt. A Védnökség végül is a III. Anyanyelvi Konferencia időpontjával és szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Elhatároztak, hogy a III. konferenciát 1977-ben rendezik meg. A Védnökség üle'senek- resztvevői egész napon kirándulást tettek Szentendre, Visegrád és Esztergomba. A KONFERENCIA ZÁrÓÜLESE Az ülés utolso napján dr. Szabó Zoltán, a M.V.SZ. főtitkára nyitotta meg a tanácskozást. Énekelte a Védnökség munkáját, az elhangzott előadásokat, értékes hozzászólásokat, majd megjegyezte, hogy az uj enyhülés korszakában még szilárdabban hisz anyanyelvűnk terjedesenek jövőjében. (folytatás a 7. oldalon)-óhaza—
