Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-04 / 34. szám
Thursday, Sept. 4. 1975. AMERIKAI MAGYAR S2Ó Nők tevékenyen vettek részt az amerikai forradalomban Történészek úgy állítják be a nők szerepét az amerikai függetlenségi forradalomban és a korábbi gyarmati években, mintha otthonülok lettek volna, akik csak csaladjuknak eltek. Többen felszólaltak ezen felfogas ellen, a washingtoni George Washington egyetemen tartott bicenten- nialis konferencián, melynek targya “Nők az Amerikai Forradalom Idején” volt. A konferencián felolvasott tanulmányok rámutattak, hogy nem volt egyedül Molly Pitcher, akiről a történelem úgy emlékezik meg? mint aki elsütötte at ágyút a Monmouth-i harcokban. Sokszaz más tisztességes, szegény asszony kisérte el férjét a forradalmi hadseregbe es harcolt az oldalán, mert nem volt máshova mennie. Több tanulmányból az tűnik ki, hogy nagyon sok no önállóan tartotta el magat a forradalom alatti es előtti evekbfen. Ezek között legismertebb Betsy Ross, akiről az iskolában azt tanítják, hogy öt kerte meg George Washington a függetlensegi zászló elkészítésére. A kutatások szerint Washington ot soha sem kerte föl erre. Betsy Ross Özvegyasszony volt, aki sikeresen vezette tovább férjé kárpitos műhelyet, amit később utódaira hagyott. A zászlo- készites, főleg a katonaság részére, jól kifizetődő mellekuzlet volt. A Johns Hopkins egyetem archivistaja, Kathryn Allamong Jacob, részletes statisztikát mutatott be a forradalmi időszakban dolgozó nők számáról. Regi írások kimutatják, hogy 1796-ban az özvegy- asszonyoknak 48 százaléka, a hajadon nőknek 93 százaléka Baltimoreban kenyerkeresó volt. Legtöbbjük hagyományosán női foglalkozásokat űzött: varrónők voltak, vagy vendégfogadókat tartottak fenn, de az órasmesterségtol, a téglaégetésig, sok másfele foglalkozásuk is volt. Meglepőek ezek a leletek a jelenkori amerikaiak számára, mivel a 19. századbeli történészek úgy másították meg a forradalmi korszak történetét, hogy az az o sajat, Viktoria-korabeli nőkről alkotott elképzelésüknek megfeleljen.Kesöbb mindenütt ezt a tortenelem-magyarazatot fogadtak el. Ezt a véleményt a konferencia megszervezője, Dr. Linda Grant De Pauw, a George Washington egyetem történelem professzora nyilvánította. Erről a tárgyról Dr. De Pauw könyvet irt, mely “Founding Mothers: Women of America in the Revolutionary Era,” címen jelenik meg rövidesen Hoghton- Mifflin kiadásában. A régi Írások arra utalnak, hogy a forradalom alatt sok nő lephetett sebesült vagy elesett katonák helyebe es tüzelt az agyukból. Az adatok azt is mutatják, hogy indián nők is reszt vettek a harcokban. Magyar felszólalás A nők Mexikóvárosban tartott világkonferenciáján felszólalt Erdei Laszlóné a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a magyar delegáció vezetője. Hangsúlyozta, hogy a megkülonböztetesek teljes felszámolása csak a szocialista társadalomban valósulhat meg, es hogy a női egyenjogúság témáját nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi, gazdasági es politikai kérdésektől. A magyar küldöttség vezetője felszólalásában ismertette azokat az intezkedeseket, határozatokat es törvényeket, amelyekkel á magyar kormány a nők a nők világkonferenciáján egyenjogúságát biztosította, és munkáját segíti. Beszélt családjogi törvényről, a gyermekgondozási segélyről és több más intézkedésről, amelyek nagy figyelmet keltettek a konferencián képviselt 132 ország küldötteinek koreben. Thi Xuyen, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője felszólalásában — amelyet többször szakított félbe taps — hangsúlyozta, hogy a vietnami nők tízezrei hősiességükkel írták be neveiket a történelembe. A Nők Nemzetközi Éve alkalmából az Egyesült Nemzetek Szervezete jelvényt bocsátott ki, amely az ev legfőbb céljait jelképezi. Stilizált békegalambot ábrázol benne a női nem biológiai jele es az egyenlőség matematikai jelzése. Tervezője Valerie Pettis, 27 éves amerikai nő, egy nagy New York i vállalat, a Dreyfus Associates alkalmazottja. A jelvény az egesz világon kiadványokon, plakátokon, levelezőlapokon, röplapokon, bélyegeken hirdeti az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Nők Nemzetközi Évere kiadott harmas jelszavát: — előmozdítani a férfiak es nők egyenlőséget, — biztosítani a nők reszvetelet a gazdasági, társadalmi es kulturális fejlődésben, — elismerni a nők növekvő hozzajarulásanak fontosságát az államok közötti barati kapcsolatok es az egyuttmuk'ódes kialakításához, a világ- beke megerősítéséhez. A nők előretörése A Szovjetunió több, mint 250 millió lakosából 132 millió a no. Közülük kerül ki az ipari dolgozók 48 százaléka, a mezogazdasagban pedig 45 százalék az aranyuk. A 20—25 eves korosztályban úgy előretörtek á nők, hogy a férfiak aligha tudjak őket utolérni. Ebben a korosztályban a főiskolát végzett nők száma a férfiakénak csaknem masfelszerese, a szakközépiskolákból kikerulteke meg több. Az egyetemet es főiskolát végzett nők milliói között szinte minden foglalkozás képviselőit megtaláljuk. A nagy többség azonban pedagógus, orvos, és mérnök lett. Minden négy orvos es tanító közül három nő. Sot a közoktatásban es az egészségügyben is fokozódik az elnőiesedés. Ez pedig súlyos problémákat is felvet, mint például a férfi pedagógus nevelő tevekenysegének hianya az iskolákban. Még nagyobb a nők fölényé az információs hálózatban, amelynek szerepe gyorsan növekszik. A “gyengébb nem” képviselőiből kerül ki a kutatóintézetek, a tervező- és konstruktorirodak, iparvállalatok számtalan információs osztályán es részlegen dolgozok zöme. Csaknem félmillió szovjet nő vegez tudományos munkát. Aranyuk ebben a foglalkozási agban mintegy 40 százalék, s az életkörülmények javulásával tovább növekszik. Lehet, hogy mar nincs messze az idő, amikor a tudományos intézetekben felhangzik a jelszó: “Érjük utol a nőket!” KIOLVASTAD Ä LAPUIT ADD TOVÁBBI >• MAS B TANULHAT IfLRXr 6 Molly Pitcher, a Monmouth-i csatában.
