Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-21 / 32. szám
TTiursday, August 21. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A SPAHSOL SZAHARA PORTOS TPRULPT LETT Az eddig jelentéktelen spanyol Szahara fontossága hirtelen előtérbe került. Az Afrika északnyugati partjai menten fekvő terület magaban foglalja a világ legnagyobb, legdúsabb foszfátföldjeit. A műtrágya legfontosabb anyaga, a foszfát, keresett árucikk az egész világon, ezért a foszfátban gazdag spanyol Szaharáért megindult a versengés. 80.000 nomad lakja a területet, mely eddig csupán azt a celt szolgálta, hogy a spanyolok odaküldtek büntetésből azokat a katonatiszteket, vagy hivatalnokokat akik feletteseik haragját vonták magukra. Az afrikai függetlenségi mozgalom a spanyol Szaharába is eljutott. Mire a spanyol kormány 1972- ben megnyitotta Bu Craa-nál az első foszfátbányát, a fuggetlensegi mozgalom mar ott is erőteljes formát oltott. Habár a madridi kormány ajanlja azt, hogy a lakosság népszavazással döntse el, független akar-e lenni, vagy továbbra is a spanyolok fennhatósága alatt kiván maradni, a népszavazást igyekeznek elodázni. Egy “jóindulatú” nacionalista csoportot, a Szaharái Nemzeti Egység Pártot létesítettek, mely, ha győz, biztosítaná a foszfatszallitást Spanyolország reszere. A szomszédos Marokko es Mauritania is magának követeli a spanyol Szaharát. Megállapodást kötöttek, mely szerint a területet egymás között osztanák meg. Marokko, a világ legnagyobb foszfátexportáló országa, az olajtermelő országok példáját követve, a foszfát árát lényegesen emelte, úgyhogy másfél év alatt 450 százalékosán megdrágult ez a fontos nyersanyag. A kielesedett helyzetben az illetékes országok igyekeznek elkerülni a nyílt háborút, de összecsapások már előfordultak és halálos áldozatokat is követeltek, főleg a nacionalista katonák között. Hirosima: másfelé halad a világ 1935 nyaran egy akkor meg csak 23 eves, de mar számos megjelent tudományos dolgozattal rendelkező ifjú sétálgatott az Usedom szigetén, a gyéren lakott Peenemünde nevű halaszfalucska mellett, és nyomban hazatérésé után a legfelsőbb hadvezetés ele terjesztette javaslatát: Peenemünde volna a lehető legjobb hely a “laboratórium” felépítésére. Hitler megfelelőnek találta a csendes szigetet, igy néhány hónap múlva az ifjú tudós, Wehrner von Braun megkezdhette kísérleteit... A titkos csodafegyverek tórteneteben ez az első datum és hely a második világháborút közvetlenül megelőzően, amely azóta ismertté vált, és ez annak a kisérletsorozatnak a kezdete, amely 1944-45-re a V1-V2 rakétákat eredményezte, e két, akkor szerencsére meg nem tökéletes “csodafegyvert”, amikkel a balti-tengeri szigetről Londont bombázták... 1942. Los Alamos. A következő dátum és helyszín: az Egyesült Államok atomkisérleti központjának megalapítása, a legpusztítóbb fegyverért való versenyfutás voltaképpeni startja... Es végül — máig legvégül — 1945. augusztus 6. es 9. Hirosima es Nagaszaki, e versenyfutás borzalmas vege. Most 30 éve dobtak le az amerikaiak a két japán varosra az atombombát, amely olyan pusztítást vitt véghez, amihez hasonlót egyetlen fegyver sem produkált. Hirosima 90 ezer épületéből 65 ezer megsemmisült, meghalt 80 ezer ember. A bomba 50 millió C-fokos hője egy kilométer körzetben szénrie égetett minden elő és nem élő anyagot, a nyomás főbb négyzetkilométeren sik pusztasággá söpörte a két várost, a rádioaktiv fertőzés pedig azóta, immár 30 éve szedi áldozatait. Hogy miért kellett egy voltaképpen mar legyőzött ország két varosára dobni az atombombát? Bármilyen szörnyen hangzik is, először azért, hogy kipróbálják a bomba hatását. Másodszor azért, hogy bosszút álljanak Pearl Harborért (1941. december 7.-en a japánok hadüzenet nélkül megsemmisítették az amerikai flotta legnagyobb részét és mintegy 300 repülőgépet) es a japán hadsereg más, még háborúban is szokatlan kegyetlenkedéseiért. Harmadszor pedig azért, hogy az Egyesült Államok megmutassa a világnak: az atombomba végleg a legerősebb nagyhatalomma tette. Olyanná, amely feltételeket diktálhat a világnak. Az emberiség szerencséjére az USA nem lett az irtózatos fegyver egyedüli birtokosa. A világ 1945- augusztusa óta nagyot változott, a béke felett hatalmas erők örködnek. De Hirosima figyelmeztető jelkep marad: az emberiség egy pillanatra sem veheti le szemét az esemenyek menetéről. Azok mellé kell sorakoznia, akik az atombomba, a háború örök száműzésére törekszenek. * Tízéves a Mont Blanc alagút és ez idő alatt 8 mii - lio jármű, 21 millió utas és 27 millió tonna szállítmány haladt át rajta. A Franciaországot es Olaszországot összekötő 11.600 méter hosszú alagút bejáratánál a nyári turistaforgalom idejen sokat kell vá- rakozni, de megéri, mert biztonságosabb, mint a hágón való átkelés. A forgalmat elektronikus berendezés irányítja. A liliputi óriás Ez kétségtelenül hasonlít a “fából vaskarikára,” azonban 5 LUXEMBURG Nagyhercegség eseteben, az acéltermeles mennyiségét figyelembe veve, helyénvaló. Az ország területe 2586 négyzetkilométer, lakóinak szama a félmillió alatt van, de az acelter- meles mennyisége évi 5.5 millió tonna. Egy viszonylag reális statisztikai kimutatás szerint az 1 fore számított évi acéltermeles 16 tonna — ez pedig világcsúcs. (Az USA-ban 600 kg.) Differdingen, Dudelingen, Esch — kis városok az ország deli részén, lágyan iveló dombok öleléseben, olyan puhán-buján kedvesnek, idillikusnak látszanak, mint egy Watteau-festmeny. A valóságban ez a három város a kohóipar, rendkívül korszerűen felszerelt és nagy teljesítőképességű központja. Az itt gyártott acél nagyon keresett cikk a világpiacon. Persze akad még romantikus táj is, az erdőkben, vagy a fovaros — Luxemburg — regi sikatorszeru utcaiban, ahol még minden lépésre érezni, hogy az ország évszázadokon keresztül a történelem kereszt- utján állt. Ez azonban inkább az országba erkezo külföldieket érdekli, a lakosság — acélt termel, és enneK Koszonnen, nogy L,uxemDurg ipara jelentős szerepet játszik az európai gazdasági életben. A második világháború utáni első kormányban még reszt vettek az ellenállási mozgalom különböző köreinek képviselői. Luxemburg azonban nemsokára erős amerikai befolyás alá került, a KP által hirdetett, a szociális haladasra es a nemzeti független- segre irányuló politikát ezért nem lehetett megvalósítani. 1948-ban a keresztényszocialisták vezette kormány feladta az ország semlegesseget(Luxemburg a NATO tagja lett, 1957 óta pedig a Közös Piac tagja. A közelmúltban azonban Gaston Thom, luxemburgi allamminiszter, a Nemet Demokratikus Köztársaságba látogatott. Megfigyelők szerint ez a lépés is azt bizonyítja, hogy az 1974. évi választások eredmenye alapján megalakult liberális-szocialista koalíció reálisabb politikát óhajt folytatni, és gazdasági együttműködést akar kiépíteni a szocialista országokkal. Különösen kedvezően alakulnak kapcsolatai a Szovjetunióval. Ugyanakkor az ország belpolitikájában is erősödik a békés egymás mellett eles es az európai biztonság irányzata. ELŐRE — DE HOGYAN? Egy-ket hónappal ezelőtt egy újonnan alapított újság — a SUJUMUT (Előre) első példánya jelent meg Godthaabban, Grönland kozigazgatasi székhelyén. Eleinte kéthetenkent jelenik meg 2000 példányban, az 50.000 lakosú szigeten, amely évszaza - dokon át gyarmati sorban tengődött és csak 1953- ban lett Dánia integrált része. Az uj, grönlandi nyelven megjelent lap erősíti a sziget nagyon fejletlen tájékoztatási rendszeret. De a Sujumut-nak más fontosabb szerepe is van. Arra hivatott, hogy segítsen megalakítani a sziget első politikai pártját. A kezdeményezés mögött o- lyan haladó politikusok állnak, mint Lars Emil . Johansen, a koppenhágai Folketing képviselője es Olav Olsen á grönlandi munkások szövetségének elnöke. A két politikust a lakosság többségé támogatja, amit egyebek kozott az is bizonyít, hogy az elmúlt választásokon a szavazatok 57 százalékát szereztek meg. Egy politikai párt alakitasa igen fontos tényező lehetne a világ legnagyobb szigetének a társadalmi eleteben, ahol a politikai fejlődést eddig fékezték. Az uj lap mar az első vezércikkében közölte az alakuló politikai tömörülés programját. E program legfontosabb pontja: harc a munkanélküliség ellen, a közoktatás korszerűsítéséért es mennyiségi, minőségi fejlesztéséért es a lakáskérdes megoldásáért. A dán korona es a konszernek mindent elkövetnek, hogy gátolják a dolgozókat függetlenségi és szociális harcaikban.
