Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-21 / 32. szám
Thursday, August 21. 1975. ÉVSZÁZADOS KÜZDELMEK EMLÉKEI Idei ohazai látogatásaink feledhetetlen emlékei közül is magasan kiemelkedik a Magyar Munkásmozgalmi Muzeum megtekintése junius 20.-an; A muzeum a volt királyi palota újjáépített szárnyaiban kapott impozáns otthont. A márványszerű, vörösbama mészkövei borított hatalmas előcsarnok mintegy szimbolizálja a muzeum értékeit es a magyar népi demokrácia megbecsülését a dolgozó nép harcos múltja iránt. Az intézmény kiválóan képzett és rendkívül szívélyes szaktudósa, Horn Emil, valamint a muzeum aligazgatójának, Szikesi Ferencnek lelkes közreműködésével viszonylag rövid idő alatt is eléggé alapos betekintést nyertünk a muzeum gazdag gyűjteményébe. A körülbelül egy órai látogatásunk alatt úgy éreztem, hogy szemtanúja voltam a magyar dolgozók évszázados harcainak, küzdelmes életének. Nem is kísérlem meg e ragyogó kulturteljesit- mény méreteinek meg csak hozzávetőleges leírását sem, ehelyett idézem az alanti figyelemreméltó részleteket az intézet főigazgatójának, Esti Bélának a “Múzsák” c. folyóiratban megjelent cikkéből. A magyarországi munkásmozgalom története c. kiállítás 18 évi kutató és gyűjtőmunka eredmenye. A muzeum 250.000 darabból álló gyűjteményének legértékesebb, legjellegzetesebb tárgyai, dokumentumai szemléltetik itt a magyar munkások évszázados küzdelmét, életmódjánakjculturájanak alaku- lasat. A kiállításon szereplő tárgyak, dokumentumok nagy részé uj szerzemény: a fővaírosi és vidéki munkásmozgalmi központokban, gyűjtések során kerültek elő. Sok értékes tárgyi emlékkel: irattal, nyomtatvánnyal, fényképpel segítették a kiállítás megrendezését a mozgalom regi harcosai is. A kiállítás áttekintést ad az ipari munkásság kialakulásáról, bemutatja a kézmuvesm'űhelyt, a bányát, a manufaktúrát, az első hazai gyárakat. Tárgyi emlekei között láthatunk egy múlt század eleji kovácsműhelyt, különböző céhemlékeket, bányásszerszamokat, stb. Az első világháború időszakáról többek kozott az eredeti hirdetóoszlopon elhelyezett egykorú plakátok a háborús propaganda halomba összehordott dokumentumai tudósítanak: uralkodók képeivel, fegyverekkel soviniszta jelszavakkal “feldíszített” eszközök, jelvények, de láthatok azok a dokumentumok is, amelyek a háboruellenes mozgalom kibontakozását, annak erősödését jelzik. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását es az 1918-as “őszirózsás forradalom” emle'ket felidéző tárgyak közül különösen becsesek az oroszországi polgárháborúban résztvett magyar internacionalisták tárgyai, az 1918. október 27.-Í “lanchidi csata” egyik áldozatának rendőrgolyó U- tötte köpenye, Károlyi Mihály, Landler Jenő személyes tárgyai. A Magyar Tanácsköztársaság történetének muzeális emlékei sorában megragadó látványt nyújtanak a Tanácsköztársaság plakátművészetének nagyszerű alkotásai. A munkásmozgalom következő nagy fejezete — 1919-től 1945 április 4.-ig - a jelenlegi kiállítás folytatásaként a jövő év tavaszán nyílik meg a múzeum második emeletén. A Munkásmozgalmi Muzeum uj otthonába látogató csoportok tárlatvezetőt kérhetnek, a 120 személyes moziteremben történeti filmekből álló műsorokat tekinthet meg a közönség. A Munkásmozgalmi Múzeumon kívül megtekintettük még a Gyógyszertártörténeti és a Vendéglátási Múzeumot. Az olvasó el sem tudja képzelni, hogy e két viszonylag prózai megjelölés mögött milyen csodalatos történelmi es társadalomtudományi kincsek rejlenek. Csupán annyit jegyzek meg, hogy aki Budapesten jár, ne mulassza el a Munkásmozgalmi Muzeum mellett a nosztalgia e két templomát is megtekinteni. Meggyőződésem, hogy számukra is annyira feledhetetlen élménynek bizonyulnak majd, mint e sorok Írójának. Lelkiismereti kötelességemnek tartom a gyógyszertártörténeti múzeum kedves és lelkes vendégkiserójének, Dr. Imre Zsigmondné es Soros Sándor munkatárs nevének megemlítését. A fentemlitett két muzeum a Halászbastya és a Mátyás templom közvetlen közelében van Budán. Ha még jól emlékszem, a Moszkva térről induló 16-os autóbusszal lehet megkózeliteni. Deák Zoltán Gombos Lajos, harangöntómestcr — Apám Magyarország aranykoszorus harangóntő- mestere volt. A háború alatt az öregnek segítségre volt szüksége, kevés volt az ember, es ezt egyedül nem lehet csinálni, en meg kéznél voltam... Lathatja, most is négyén vagyunk. Szinte úgy beleestem ebbe a szakmaba. Talán az tetszett meg nekem, hogy ebből a piszokból, sárból hangot lehet varázsolni. Ahogy Apám mindig a liturgiát emlegette, “a zengő ere és a pengő cimbalom” maga a harang. Mint Öntősegéd végeztem, később lettem harangöntő. — Hogyan készül a harang? — Ahhoz, hogy elmondjam, elég egy óra, de a valóságban ez úgy három-négy hónap. — Milyen szerszamai vannak? — Ha belegondolok, évszázadok óta szinte semmi sem változott. A faszénpiszkáló és a kalapacs az, ami nekünk segít, de legfőbb szerszám saját kezünk ereje. Sseben! Andris Meggyorsítják a Duna folyását 1978-ig a magyar részen 204 millió forintot, a csehszlovák oldalon pedig 180 millió koronát költenek folyamszabályozási munkákra a Duna szigetközi, illetve a csallóközi szakaszán. A munkák azt. a celt szolgáljak, hogy közepes es alacsony vízállás esetén is megfelelő vízmélység legyen a hajózható mederben. ízt úgy érik el, hogy mesterséges partfal kiépítésével, újabb viz alatti kógatak telepitésevel,a Duna- ágak rendezésevei meggyorsítják ezen a szakaszon a viz folyását. Ezáltal az osztrák Duna-szakaszról érkező hordalék nem rakodik le a kanyargós gázlós szigetközi szakaszon, hanem továbbsodródik. HÉVÍZ Régi mesterséfek A harangóntő A feltevések szerint Kinaban mar évezredekkel ezelőtt készítettek harangokat. De ezek porcelánból voltak. A mesterséget holland kereskedők hoztak Európába. Az elsó nagy ercharangot a nolai templom szamara 394-ben Paulinus készítette, mivel a vidék igen gazdag volt rézércekben. A harangok egyházi célra való felhasználását Sabinianus pápa rendelte el 604-ben. Az orleans-i St. Etienne templom harangjaihoz kapcsolódik az első emlék. A legenda szerint, amikor a várost Klotar frank király seregei megtámadtak, a püspök az összes harangokat meg- huzatta, mire a frankok, akik eddig a harang hangját nem ismerték, fejvesztve menekültek a város falai alól. A több harangból álló harangjátékot Kneck Bertalan flandriai harangóntő találta fel az 1400-as években. Európában talán a legszebb a meisseni harangjáték. A legtöbb harangjáték Hollandiában es Belgiumban található, hangjuk Bartolomeus es Mathias mester munkáját dicséri. Az amszterdami harangjáték negyven harangból áll, összes súlya több tonna, es zongorabillentyu rendszerrel működtetve minden oktáv megszólaltatható rajta. A JELEN !f f f f Orbottyan kis falu Budapest es Vac kozott. Itt van a Magyarország egyetlen ma is mükodó harang- öntője. A mester Gombos Lajos.. 180 éves tótörténet Száznyolcvan évvel ezelőtt építették meg a fürdőt a Hevizi tó mellett. Ebből az alkalomból a nagyközség tanacsa kiadta a fürdő történetének monográfiáját, dr. Zakonyi Ferenc munkáját. A tanulmányból kiderül, hogy Európa legnagyobb meleg vizű tava a Balatonnal egy időben, mintegy 20.000 éve keletkezett. A tóból ezer méter mélységből percenként 36 ezer liter rádioaktiv, magas kénhidrogén tartalmú, éppen ezért gyógyító hatású viz tör a felszínre. Az elsó fürd'ótelepet itt a mocsaras, iszapos talajba vert gerendákra építették. A jelenlegi fürdőépületet hamarosan felújítják. TERJESSZE LAPUNKAT! —óhaza— 6______
