Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-08-07 / 30. szám

Thursday, August 7. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO A magyar óvodai nevelés megteremtője BRUNSZVIK TERÉZ SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN “A neveles teszi az embert” - volt kedvelt szolasa, mit többször hangoztatott, leirt Brunszvik Terez akkor, amikor az egesz társadalom a születési elő­jogra épült. S hogy mennyire nem volt ez a gondo­lata egyszerű frázis, hanem társadalmi nézeteiből fakadó pedagógiai meggyőződése, arra bizonyság naplójának egy későbbi lapja: “Fejlesztés! Szokta­tás! Neveles! Csirájában van minden, lehet is, kell is fejleszteni. — Minden? Találékonyság is? Eies el- méjüség? Szellem? Lángész? Hol van azonban szel­lem, tehetség, találékonyság, lángész önmagában? Jó jellem nélkül? Lehet a gondolkodást tanítani? Igen.Lehet derekasságra, becsületességre, a magunk­nak és másoknak adott szó megtartására, lehet min­den sarkalatos erenyre oktatni? Igen, igen....” “Eszerint, ha minden tanítható, és az emberi szellem fogékony, nemzeteket éppúgy lehet nevel­ni, mint egyedeket.” Brunszvik Teréz 1775 julius 27-én született es 1861-ben, 86 éves korában halt meg. A magyar fel­világosodás nagy egyéniségei közé tartozik; élete — Mária Terézia uralkodásától majd a kiegyezésig — egybeesik a magyar történelem mozgalmakban, for­radalmi változásokban gazdag évtizedeivel. Sokat utazott,kapcsolatban volt kora Európájának sok ne­ves egyéniségevei, köztük Pestalozzival, Beethoven­nel. Brunszvik grófnő — arisztokrata származása ellené­re — haladó polgári törekvések szószólója es harco­sa volt. A martonvásári kastély úrnőjének neve Beetho­venhez fűződő romantikus színezetű kapcsolata mi­att lett közismert. A szőkébb szakmai körökön kí­vül ma is úgy el a köztudatban, mint jótékonyságá­ról és jó társaságáról hires asszony, aki az első óvó­dat alapította Magyarországon. Fényes és sikerekben gazdag, fiatal évek után éle­tének forduló pontját a nagy svájci nevelővel, Pesta- lozzival való találkozása jelenti. 1808-ban özvegyen maradt nővére gyermekei számára keres megfelelő intézetet Svájcban s itt ismerkedik meg a hires yver- doni nevelőintézettel melyet Pestalozzi vezetett. Azt írja erről a találkozásról: “Yverdonban tanultam meg azt, amiért a lelkem szomjazott. Hatni kell a népre!.. Mint a nép nevelője, a hazanak akartam szentelni életemet. A tömegeke lesz erőm s idom, a jövő nemzedeke a szeretetem.” A sorsdöntő svájci találkozás után két évtized áll­hatatos szervező munkájára volt szükség ahhoz, hogy 1828-ban a Habsburg-birodalomban elsőnek Budán, a Mikó utcában megnyithassa kapuit egy óvoda, majd nem gokkal később Krisztinavárosban egy ipar­iskola. ' Brunszvik Teréz egyik legnagyobb úttörője e's tá­mogatója volt a hazai nőnevelésnek is. Unokahuga, Teleki Blanka lánynevelő intezetenek létrehozásá­ban is jelentős szerepet vállalt. Elsőnek fogalmazta meg azt a mindmáig érvényes teteit, hogy a nevelest tanulni kell, a családi nevelest is. Brunszvik Terez hagyatéka — tóbbkotetre tehető naplója es igen kiteijedt levelezese, valamint tanüí- mányszámba vehető pedagógiai feljegyzései — nem­csak nevelestórteneti forrásértékű, hanem igen fon­tos tarsadalomtórteneti korrajz is. Tevékenységét sokan méltattak, irasai azonban máig kiadatlan ké­ziratként hevernek a könyvtarakban. Munkássága es gazdag, színes egyenisege alapján a reformkor leg - nagyobbjai között tarthatjuk számon. Neve egybekapcsolodik a magyarországi és euró­pai ovodai mozgalommal, közéleti tevékenysége pe­dig példát mutat ma is. Sarkadi László EGY DOLGOZÓ NO GYŐZELME A New York állami fellebbezési bíróság úgy határozott, hogy egy dolgozó nőnek — aki azért hagyta ott munkahelyét, mert az odautazás a föld­alattin veszélyes volt szamara — joga van munka­nélküli javadalmazásra. Mrs. Ellen B. Aronson há­rom évvel ezelőtt otthagyta munkáját a new yorki Montefiore kórházban, mert pár hónapon belül többször megtámadták a földalattin. A harmadik támadás után, férjével együtt elköltözött es egy közeli kórházban keresett munkát, ahová gyalog, vagy autóbuszon mehet. Az állami munkaügyi hivatal ügyvédje, Harris Levy úgy vélekedett, hogy nem valószínű, hogy erre a határozatra támaszkodva, most mindenki f aki a subwayn utazik, otthagyhatja munkáját és munkanélküli javadalmazást követelhet. Mrs. Aron­son sérelmét különlegesnek tekintette a bíróság. A határozat alapjan most megtarthatja a javadal- mazast, amit 1972-ben, munkanélküliségé idejen kapott. 90 szírátültetés — 32-en élnek STANFORD: Két szivátültetési műtétet hajtottak végre a közelmúltban a kaliforniai Stanford kliniká­ján. A két beteg, egy 42 éves no és egy 27 éves nő jól viselte az operációt, jelentések szerint állapotuk kielégít?». Stanfordban egyébként eddig 90 szivátültetest hajtottak végre, es a páciensek közül 32-en ma is élnék. Súlyos veszteség erte az uj magyar irodalmat: Simon István költő julius 7.-én 49 éves korában, rövid, súlyos betegseg után, elhunyt. A magyar irodalmi közelet — elsősorban a költészet — ki­emelkedő egyéniséget, a társadalmi fejlődést min­denkor cselekvőén szolgáló embert, a szocialista irodalmak közötti testvéri kapcsolatépítés odaadó munkásat gyászolta meg benne. Simon István a Veszprém megyei Bazsi község­ben született 1926-ban, első verseskonyve 1944-ben jelent meg. Az erett lirikusra azonban csak 1950-ben figyeltek föl “Tanú vagyok” cimü könyve nyomán. Azóta palyaja egyre emelkedett, s nemcsak irodal­mi, hanem széleskörű közéleti tevékenységet is ki­fejtett: Veszprém megye országgyűlési képviselője volt, az Iroszövetseg főtitkárhelyettese, a Szinház es Filmművészeti Főiskola tanara, lapszerkesztő stb. Munkásságát József Attila e's Kossuth-dijjal jutal­mazták. Költészetének egyéni hangvétele mindig félreis- merhetetlennek bizonyult a mai magyar lira nagy kórusában. A népi realizmusnak volt remek, míves mestere, verseiben megragadó egyszerűséggel, mégis utólerhetetlen szuggesztivitással tükrözte a magyar falu múltját es mai valóságat. Szülőfalujában, Bazsiban temették el nagy részvét mellett. TÖBBLET A költőnek a közelmúltban megjelent ..Banezódla •a időről’* c. kötetéből. * Fáradalmaimat naponként mégcsak kialszom, mivel napra a nagy ritmus ezt is kiszabta, ahogy a napsütést, a holdfényt — s a mindenség egyensúlyit! , Mit elszív a nap, ideget, vért, éjszaka mind a rend kedvéért támaszommá alakul át. Ezért minden oly lappal történt, ami nehéz volt, fele-útban, még menetközben kialudtam, s míg hittem ezt az ősi törvényt, mint hűséges alattvaló, nem gondoltam, milyen csaló. SOBEL OVERSEAS CORP. Ilfff A rAiiflVltáireélt 210 EAST ^ STREET, NEW YORK, n. y. 1002t IIVIVH ruUUTIVUndcu - telefon: w« 535-0490* UTAZÁSI mODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IXKA Magyaromágra— TÖZEX Csehszlovákiába ÉL-----------—----------:.......................................................... 1 1 ---------------------­___5 I SIMON ISTVÁN I (1926-1975)

Next

/
Thumbnails
Contents