Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-07 / 30. szám
Thursday, August 7. 1975. 6 _ EDES ANYANYELVŰIM« Az Akadémia és a magyar nyelvtudomány Akadémia es nyelvtudomány: szorosan ossze- kapcsolódo fogalmak A Magyar Tudományos Akadémia eleteben a nyelvtudomány mindenkor jelentős szerepet játszott, a magyar nyelvtudomány történetének pedig szinte minden fontos mozzanata az Akadémia szervező, irányító tevekenysegehez fűződik. Most, amikor a Magyar Tudományos Akadémia alapításának szazötvenedik évfordulóját ünnepeltük, illő, hogy e kapcsolat legfőbb vonatkozásait, eredményeit fölvázoljuk. Az a gondolat, hogy a magyar nyelv művelese: fejlesztése es tudományos vizsgálata egy tudós testület irányításával történhetik a leghatékonyabban, voltaképpen sok évtizeddel megelőzte az Akadémia megalapítását. Amidőn a reformkor társadalmi haladást szolgáló vívmányainak mintegy az indításaként 1825-ben megalakult az Akadémia (akkor még Magyar Tudós Társaság), alapszabályaiban kiemelt helyen szerepel a magyar nyelv ügye: “Mindenek előtt kötelessége a Társaságnak a honni nyelvet mivelni és gyarapítani.” Az Akadémia — elsősorban Vörösmarty Mihály szervező tevekenysegenek jóvoltából — valóban nagy buzgalommal kezdett hozza a magyar nyelv ügyét elomozdito munkájához. Ennek az igen széles körű es hatékony reformkori munkálkodásnak az eredményei közül kiemeljük a legfontosabbakat: Ez időben került sor előszór Magyarorszagban a helyesírás szabályozására: az egységes magyar helyesírás ügyének azóta is az Akadémia az őre, s az 1832-ben megjelent szabályzat, többszörösen változtatva, bővítve, ma mar 10. kiadásánál tart. A nyelvmuveles ügyet kivanta előmozdítani az Akadémia a reformkorban megjelentetett számos szótárával, melyek kozott un. muszotarak (szaknyelvi szótárak) is helyet kaptak, sót mar ekkor megfogant es határozattal rögzítődött egy magyar nagyszótár gondolata is. Megindult a regi magyar nyelvemlékek felkutatása es kiadasa. Az Akadémia ösztönözte és részben anyagilag is támogatta nyelvtudományunk történetének legnevezetesebb tanulmány útját is: Reguly Antal a múlt szazad negyvenes éveiben Ural-vidéki nyelvrokonainkat kereste föl, s gyűjtött ó'ssze szinte felbecsülhetetlen értékű nyelvi anyagot. A szabadsagharc bukasa, majd az önkényuralom egy időre az Akadémia tudom’anyiranyito szerepét s ezzel a hazai nyelvtudomány előmenetelét is erősen gátolta. A hetvenes évektől kezdve azonban a fejlődés uj lendületet vett. Hagyományaihoz híven az Akadémia mindenekelőtt a nyelvmüveles ügyet karolta föl, s főkent az 1872-ben megindult Magyar Nyelvőr c. folyóirata révén küzdött a helytelenségek ellen. Közvetve a nyelvmüveles ügyet szolgálta a Czuczor-Fogarasi-féle szótár (1862-1874), amely nyelvünknek máig legnagyobb szoanyagat felölelő gyűjteménye. Ez időben zajlott a felig tréfásan “ugor-törők haboru”-nak nevezett vita, mely a magyar nyelv eredetéről főként Budenz József es Vámbéry Armin között folyt, s melynek eredményeként hamarosan győzött az Akadémia tekintélyével is támogatott tudományos álláspont: a magyar nyelv finn-ugor eredetenek bizonyossága. A századforduló körüli evek — az Akadémia irányitó tevékenységének jóvoltából — nyelvtudományunk egyik legeredményesebb szakaszat kepezik. Az Akadémia, részben pályadijak kitűzésével is, a nagy összefoglalások, gyűjtemények készítését ösztönözte: ennek eredménye volt pl. a tudományos szótárak (nyelvtörténeti, nyelvjárási, etimológiai szótárak) egesz sorozata. Megszaporodtak a nyelv- emlekkiadások, a jövevényszó-feldolgozások, e’s főként Simonyi Zsigmond jóvoltából föllendültek a grammatikai kutatások. 1904-ben megalakult a Magyar Nyelvtudományi Tarsasag, mely formálisán nem tartozott ugyan az Akadémiához, de igen sok szállal kötődött hozzá. 1905-ben megindult a Társaság folyóirata, a Magyar Nyelv. A Tanácsköztársaság idején a haladó gondolkodású nyelvészek nagyszabású tervet készítettek a magyar nyelvtudomány továbbfejlesztésére. Bar e terv a történelmi események alakulása folytán nem tudott megvalósulni, előzményül szolgált az Akadémia irányította későbbi nyelvtudományi munkaiatoknak: a felszabadulas után sok minden megvalósult az akkori elgondolásokból. A két világháború között a minden szempontból mostoha viszonyok az Akadémia tudomanyirányitó szerepet s igy a nyelvtudományi munkaiatok szervezését kedvezőtlenül befolyásoltak. Egyes nyelvészeti részterületeken (a szótórténeti-etimologiai kutatásokban, a nyelvtudományban,a szlavisztikában stb) meg igy is nemzetközi viszonylatban számottevő eredmények születtek, s ennek az időszaknak magyar nyelvészetet néhány kiemelkedő tudós (Gom- bocz Zoltán, Melich Janos, Laziczius Gyula stb.) munkálkodása is fémjelezte. A felszabadulas, illetőleg az azt követő időszak több tekintetben is uj helyzetet teremtett az Akadémia és a nyelvtudomány kapcsolatában. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia irányításával nagyszabású nyelvészeti tervek valósultak meg, melyek részben a múlt tudományos adósságait voltak hivatva pótolni, részben a jelem tudományos es társadalmi igényéit szolgálták. 1949-ben megalakult az Akadémia Nyelvtudományi intézete, a- mely a nyelvészeti kutatások központjává vált. Az Akadémia erkölcsi es anyagi ösztönzéssel járult hozza az egyetemi es főiskolai tanszékeken kibontakozó nyelvészeti kutatásokhoz is. Mindezen változások eredmenyekent sorra születtek a mai magyar nyelvtudományt méltán reprezentáló nagy müvek: A magyar nyelv értelmez’ó szótára. A mai magyar nyelv törteneti-etimológiai szótára. A magyar nyelvjárások atlasza, a magyar nyelv kéziszótára stb., amelyek tudományos jellegük mellett a nyelvi műveltség emelését, kiterjesztését is hathatósan előmozdították. Jelentős közművelődési szerepe bontakozott ki a megújult magyar nyelvművelésnek, melynek mérete, társadalmi hatékonysága, tudományos tartalma messze felülmúlja a korábbi időket. A jelenben kezdenek erőre kapni az alkalmazott nyelveszet más ágai (beszédmiívelés, nyelvi terápia stb.) is. Az idén Budapesten megrendezendő finnugor nyelvészkongresszus nagy eseménye is jelzi a hazai nyelvtudomány nemzetközi rangját, határainkon kívül is elismert nyelvtudományi eredményeinket. Most, amikor a jubileum alkalmából visszatekintünk a megtett útra, úgy erezzük, a magyar nyelv- tudomány jelentékeny reszt vallhat magáénak a Magyar Tudományos Akadémia százötven éves történetéből s bizakodással nezhet az Akadémia segítségével megvalósítandó jcívő feladatai elébe is. Benkő Loránd AMNESZTIA Lapunkhoz többen fordultak a Magyarország-i amnesztia ügyében. Érdeklődésükre illetékes köröktől a következő felvilágosítást kaptuk: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1975. évi 7. számú törvényerejű rendelete a közkegyelemről intézkedik. Az amnesztia — többek között — kiteljed azokra a személyekre is, akiket magyar bíróság hazatérés megtagadása vagy tiltott határátlépés büntette miatt — távollétükben — bármilyen büntetésre Ítélt, ha Magyarországra történő hazatérési szándékukat valamelyik magyar külkep- viseletnel (nagykövetségen vagy fokonzulátusön) bejelentik és az ugyanitt kapott engedéllyel 1976. december 31. napjáig hazatérnek. A kegyelem az említett bűncselekmények elkövetőire akkor is kiterjed, ha "ügyükben a büntető eljárás még nem fejeződött be, vagy eljárást bármilyen okból nem indítottak, ha a bűntett elkövetése 1975. március 29. napja előtt történt es a magyar külképviselet engedélyevei 1976. december 31.-ig visszatérnek a Magyar Népköztársaságba. KIKRE NEM TERJED KI AZ AMNESZTIA ? Azok közül, akik a hazatérés megtagadásán, vagy a tiltott határátlépfesen kiviül még más bűncselekményt is elkövettek, nem részestdhetnek közkegyelemben azok a személyek, akiket a biróság szándékosan elkövetett bűntett miatt korábban mar szabadságvesztésre itelt es a büntetésük kiállásától, vagy büntetésük végrehajthatósaga megszűnésétől az újabb büntettük elkövetéséig öt esztendő még nem telt el, vagy akikről a magyar bíróság azt állapította meg, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedtek. Ugyancsak nem terjed ki a kegyelem azokra, akiket az alabbi büntettek miatt vagy ilyenek miatt is a biróság elitéit: a. ) állam elleni, háborús és népellenes, vagy a beke es az emberiség elleni büncselekmenyek miatt; b. ) hivatalos személy elleni erőszak büntette miatt; c. ) közérdekű üzem működése szándékos megzavarásának büntette, légijármü jogellenes hatalomba kerítésének büntette, a közlekedés biztonsága ellen szándékosan elkövetett bűntett, közúti veszélyeztetés büntette miatt; d. ) garázdaság büntette miatt; e. ) szándékosan, valamint erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékosan elkövetett súlyos testi sértés és annak súlyosabban minősülő esetei, maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, illetőleg halált okozó testi sértés miatt; f. ) erőszakos nemi közösülés vagy szemerem elleni erőszak büntette miatt; g. ) rablas büntette miatt; h. ) elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak, alárendeltnek súlyos gyötrelmet, testi sértést okozó bűntett miatti, vagy ha a bűntettből a szolgálatra jelentős hátrány származott. Nem terjed ki a közkegyelem azokra sem, akikkel szemben a biróság összbüntetést szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt bűntettek egyike nem esik kegyelem alá. MILYEN OKIRATOK SZÜKSÉGESEK AZ AMNESZTIA ALAPJÁN TÖRTÉNŐ HAZATÉRÉSHEZ? (folytatás a 11. oldalon! —óhaza—
