Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-07 / 30. szám
Thursday, August 7. 1975. 4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Tíz éves programot dolgozott ki a nők nemzetközi konferenciája Az Egyesült Nemzetek vednóklete alatt Mexikóban tartott Nemzetközi Nők Eve Világkonferenciája véget ért. A konferenciát több Ízben heves vita kisérte, nagyjából a feminista mozgalom céljaiért érvelő nyugati, gazdaságilag fejlett országok és a radikális társadalmi változásokat sürgető, fejlődőben lévő országok nő delegátusai között. Végül azonban mind egyetértettek abban, hogy egyenlő munkáért egyenlő fizetés jár. A konferencia erőteljes tiz éves programot dolgozott ki, amelyben a ‘delegátusok arra kötelezték magukat, hogy kormányaiktól követelik az egyenlő munkáért egyenlő fizetés megvalósítását és bizonyos határidőn belül a nőknek szaktudást igénylő, technikai és vezetőségi munkákban való alkalmazását. Az ENSZ Gazdasági es Társadalmi Tájékoztató Központ-jának jelentése szerint, általában a világon nincs jogi akadálya annak, hogy a nők bármely munkakörben dolgozhassanak, de a valóságos helyzet ebből a szempontból meg sürgős megoldást kivan. Sok iparilag fejlett országban a nők, ugyanolyan munkáért a férfiak fizetésének 50-80 százalékát kapják. Japanban, az ipari munkásnok fele annyit keres, mint a férfiak, a nyugateurópai országokban legfeljebb háromnegyedét. Legrosszabb helyzetben a fejlődőben lévő országokban vannak a nők, ahol a legrosszabbul fizetett,legkevesebb képzettségét megkívánó munkát végzik. Legtöbben a földeken dolgoznak, mert nincs lehetőségük a tanulásra es szakképzésre. Egyiptomban a női lakosságnak csupán 4 százaléka tölt be olyan állasokat, amikben a férfi lakosságnak 50 százaléka dolgozik. Szalai Sándor a budapesti Kari Marx Egyetem szociológia professzora, egy tanulmányban kimutatta, hogy a munkakörnek nemek szerinti különválasztása a legtöbb esetben illogikus. Az a magyarázat, hogy ezt “természetes adottságok” indokoljak meg, vagyis, hogy férfiak fizikailag erősebbek, ezért nehezebb fizikai munkát végeznek, sok országban egyszerűen nem állja meg a helyét. Példának felhozta, hogy a nehéz teherbírást megkívánó viz- hordást 138 népcsoport közül 119-ben kizárólagosan női munkának tekintik. Másfajta teherhordást, u.m. élelmiszer es tüzelofa hordását is 128 népcsoport közül 59-ben női munkának tartanak. A világ számos részen mindennapi látvány az öszvérhaton menő férj, az utana gyalog menetelő, nehéz terhet j cipelő, gyermekekkel is megrakodott feleséggel. Szalai professzor azt is megemlítette, hogy a dolgozo háziasszony a legtulterheltebb dolgozó, mert a férfiak altalaban még nem hajlandók a házimunkában reszt venni. Az európai, az észak és delamerikai országokat tanulmányozva úgy találta, hogy a férfiak adagban napi 10.6 órát, a nők 11.6 órát dolgoznak. De a hétvégeket a férfiak többnyire pihenésnek szentelik, mig a nők a hétvégeken meg további 5.7 órát dolgoznak. MRS. ALLENDE A NŐI POLITIKAI FOGLYOK HELYZETÉRŐL A nem kormanyküldottsegi delegátusokból álló, ugyanakkor, úgyszintén Mexikóban tartott Tribünön Hortensia Bussi de Allende, a chilei népi kormány meggyilkolt elnökének özvegye az Egyesült Nemzeteket egy nők bizottságának vednókletere hivta fel, a chilei fasiszta junta bűneinek kivizsgálására. Mrs. Allende elmondotta, hogy Chilében a politikai foglyok állandóan “morális lealazasnak”,közöttük nemi erőszakolásnak és kínzásoknak vannak kitéve. “Az is előfordul, hogy gyermekeik szeme láttára erőszakolják meg az anyákat.” Több más felszólaló is felhívta a figyelmet a női politikai foglyok különösen súlyos helyzetére. BELLA ABZUG A KIZSÁKMÁNYOLT AMERIKAI NŐ MUNKÁSOKRÓL Bella Abzug, new yorki demokrata képviselőnő, aki a hivatalos U.S. delegációnak kongresszusi tanácsadója volt, a Tribun-on összegyűlt kétezer delegátus előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államokban is vannak nők a “harmadik világ”-ból s ezek között kimagaslanak a new yorki ruhaüzemekberi dolgozó munkásnok. “Ezek gazdaságilag elnyomottak, alig keresnek annyit, hogy családjukat eltarthassák és még ezt a munkát is elveszik tőlük a külföldre vándorló többnemzeti nagyvállalatok, melyek Taiwanban, Hong Kongban és a Fülóp-szigeteken lányokkal és nőkkel dolgoztatnak.” Abzug képviselőnő kifejtette, hogy “ezek a nagy- vállalatok különös ado-elonyÖket élveznek, külföldön kihasználják az ottani nó munkásokat, akiknek a legalacsonyabb bereket fizetik. A termelt árut saját országunkba visszahozzak, ahol olcsóbban adják el, mint amennyiért a mi nő munkásaink azt el tudnak készíteni — igy az amerikai nőket is kihasználjak.” Mrs. Abzug megjegyezte, hogy a kongresszusban már történtek kezdeményezesek a nagyvállalatok ellenőrzésére és az adókibuvók eltörlésére, de mindez nem eleg. A többnemzeti nagyvallalatokat több más felszólaló is elitelte. A NEMZETKÖZI NO KONFERENCIA HATÁROZATAI A Nemzetközi Nők Evé-nek Mexikóban tartott világkonferenciája julius masodikán ért veget. A fejlett országok es a fejlődésben levő országok képviselői között lezajlott heves viták és vélemeny- különbsegek után a konferencia, egyöntetű szavazattal tiz éves tervet szavazott meg a világ kétmilliárd nő lakossága eletszinvonalanak megjavítására. Ezenkívül egy rövidebb, politikai jellegű “Mexikói Nyilatkozat”-ot is elfogadott, amely főképp a fejlődőben levő országokban elő nők számára jelentős. Ez a nyilatkozat, amelyet csupán az Egyesült Államok és Izrael nem támogatott, a kolo- nializmus, a cionizmus es az apartheid megszuntete- set sürgeti. A 49 oldalas fő dokumentum hangsúlyozza, hogy a nőknek fokozottabban kell reszt venrtiök országaik fejlődésében és fontos hatarozat-hozatalaiban. Az ENSZ védnöklete alatt kiadott dokumentum nem bir jogi erővel s kivitelezése csupán az egyes országok kormányzatától függ. A 10 éves terv hatásosságát az befolyásolja es garantálja, hogy a konferencián resztvett delegátusok milyen erőteljesen követelik annak kivitelezését. A határozat a program ellenőrzéséről is gondoskodik, oly módon, hogy időrendet allit fel a kitűzött célok egyes szakaszainak elérésere. Ot ev múlva például egy második, ellenőrző konferenciát tűztek ki Teheránban. A dokumentum a nőket érintő majdnem minden fontos kérdést magaban foglalja, azt a fejlődő országok által támogatott es a Vatikan áltál ellenzett pontot is, hogy egyéneknek es hazastarsak- nak joguk legyen családtervezesre s ha szükséges, fogamzásgátlás alkalmazására1, azonkívül egy ”uj nemzetközi gazdasági rendszer”felállítását is sürgeti. A kéthetes konferencia kilátásba helyezte egy nemzetközi női intézmény felállítását, különös tekintettel a fejlődőben lévő országokra, egy nemzetközi női bank létesítését, amely különböző, nőket érdeklő fejlesztési terveket támogatna. A határozatok között van a gyermekhazassagok betiltása, a férjezetlen anyák teljes szülői egyenjogúsága, a házasságon kívül született gyermekek elleni megkülönböztetés megszüntetese. A terv felhívja az ENSZ-t, hogy az 1975-től 1985-ig terjedő évtizedet az “Egyesült Nemzetek Évtizede a Nőkért es a Fejlődésért” időszakának nyilvánítsa s ezzel szem előtt tartsa az egesz világon a határozatok kivitelef » zeset. A hivatalos konferencia es a vele egyidöben tartott Tribun igazi jelentőségét csak két-három ev múlva lehet felmerni. Me'g azok is elismerik, akik kétkednek a konferencia jelentőségében, hogy a nők minden térén való egyenjogúságának egyre nagyobb fejlődése várható a konferenciát követően. A fejlo'des akkor lehet különösen eredményes, ha a konferencián résztvett nők az eddiginél sokkal erőteljesebben lepnek fel saját kormányaikkal szemben. RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT f Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV............................................................... CÍM................................................................... VAROS.......................................................... Állam........................zn» code.....______ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I
