Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-31 / 29. szám

Thursday, July 31. 1975. 8 ---------------------------------------—AMERIKAI MAGYAR SZÓ A z idült hasnyálmiiigy-gyúr­iadéinak nincs pontosan meghatározott kórképe, mint ahogyan a hevenynek van. Emi­att nehezen lehet megállapítani. De ennek egyéb okai is vannak: a mirigyhez nehéz hozzáférni, mivel a szervezetben eléggé el­dugott helyen fekszik, a tüne­tek sókban hasonlítanak azok­hoz a tünetekhez, amelyek a gyomor, az epehólyag -megbete­gedése lés nyombélfekély esetén jelentkeznek, magának a beteg­ségnek a kivizsgálása pedig igen ‘bonyolult és hosszan tartó. A baj okát csak iákkor lehet vi­lágosabban látni, amikor a fáj­dalom nagyon erős — mint pél­dául akut hasnyálmirigy-gyul­ladás alkalmával —, vagy ami­kor a krónikus gyulladás már nagymértékben kifejlődött. Hogy milyen nehéz a pontos diagnózis fölállítása, -bizonyítja az is, hogy csak 1930-ban jelent meg az első komolyabb -tanul­mány a krónikus hasnyálmi- rigy-gyulladásról, s hogy a tu­dósok csak 1963-ban egyeztek meg abban, hogy kétféle formá­ban jelentkezik: az egyik ismét­lődő, a másik pedig egyre sú­lyosbodó formája. Az előbbi esetben a fájdalom időnként je­lentkezik, s a beteg egészségi állapota rossz, az utóbbiban vi­szont a fájdalom állandó, s a rosszUllét oka mindaddig isme­retlen, amíg -nem jelentkeznek ä kifejlődött betegség tünetei: nem emelkedik a vércükorszint, a széklet nem válik zsírossá és a mirigyen -nem fedezhetők föl változások. Több minden kiválthatja a -bajt, :de elsősorban szeszes ita­lok fogyasztása, .fehérjehiány, zsíros étrend, 'idült epehólyag­gyulladás (különösen epekövek jelentkezése), nyombélfekély, krónikus fertőzések (vénbaj és gümőkór). Nőknél, férfiaknál egyaránt előfordul, de az utóbbiaknál gyakrabban. Főleg középkorúak szenvednek benne. A -tünetek — mint -már mon­dottuk — nem jellemzőek, de változatosak. A diagnózist a -kü­lönböző erősségű fájdalom, emésztési zavar, rendszertelen széklet, étvágytalanság és fo­gyás alapján állapítja föl az orvos. A fájdalom -leginkább a gyo­mor közepén, a köldök fölött je­lentkezik, s a jobb és a bal bor­daív alá terjed, ritkábban a test két oldalára. Olykor kisebb in­tenzitású, de azért -mégis kelle­metlen, máskór viszont várat­lanul áll be -nyomás vagy görcs formájában. Néha csak pár per­cig, máskor -néhány óráig, eset­leg hónapig tart. Rendszerint akikor jelentkezik, amikor zsí­ros ételt és nagyobb -mennyisé­gű szeszes italt fogyasztottunk, sokkal ritkábban megerőltető testi munka vagy fölin-dultság után. Az említett tünetek mellett fölfúvódás, hányinger és böfö­gés nehezíti meg a beteg életét. Később, a betegség előrehala­dásával, zavar áll be a -mirigy belső és külső működésében. A széklet -túlságosan puha (gyako­ri a hasmenés), s földolgozatlan zsírok és izomszövetek 'találha­tók benne, kialakul a cukor baj, a beteg fokozatosan elveszti ét­vágyát -és lefogy. Gyakran elő­fordul, hogy egyáltalán nem eszik, -mert az étel kibírhatatlan fájdalmat okoz -neki. Ha sovány, meg lehet itapin- tani hasnyálmirigyét, amely a szövetében végbement gyulla­dásos változások következtében megkeményedett. A köldök kör­nyékért érezhető, kerék, -külön­böző nagyságú és 'rugalmas kép­ződmény a hasnyálmirigytömlő. Sárgaság ritkán áll be; csakis akkor, ha a mirigy feje nyomást gyakorol az epeutakra, s ennek következtében az epe nehezeb­ben folyik el. Az elég -bonyolult vizsgála­tok is -hozzájárulnak ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a baj okát. A hasnyálmirigy en­zimjeit, a fehérjéhez hasonló szerves vegyületeit vizsgálják, majd megállapítják, mennyi cu­kor van a vérben, s mennyi- zsír és izomrost a székletben s-tb. A hasnyálmirigy -kivezető csatornáiban kalciumrészecskék rakódnak le, ennek következté­ben -pedig kövek képződnek. Emiatt a betegség későbbi idő­szakában a mirigy szöveteiben kalciumsók lerakódását mutatja ki a röntgenfölvétel. A lerakó­dás okát még nem -ismerjük. A -krónikus hasnyálmirigy­gyulladást hagyományos mód­szerrel és operációval gyógyít­ják. Az előbbi -mindenekelőtt az esetleges -alapbetegségeknek: az epehólyag és az epe-u-tak gyulla­dásának, a nyambélfekélynek, az alkoholizmusnak á kezelésére irányul. Erős fájdalom esetén ugyanazt kell ‘tenni, mint he­veny gyulladás esetén: a beteg­nek feküdnie kell, száján át nem szabad ennie, csillapítósze­reket, antibiotikumokat -kell szednie, különleges terápiát kell alkalmaznia. Ha csak kisebb -ne­hézségeink vannak, -a követke­zőket tegyük: 1. Napon-ta többször, de ke­veset -együnk. 2. Lassan együnk. 3. Szeszes -italt és feketeká­vét ne igyunk, ne dohányoz­zunk. 4. Naponta legföljebb 50—70 gramm zsírt fogyasszunk. Zsír helyett lehetőleg olajjal főz­zünk. 5. Testsúlykilogrammonként legföljebb két gramm fehérjét fogyasszunk. Főleg főtt húst együnk, semmiképpen se füs­tölt és szárított húst. 6. Szénhidrátokat, gyümöl­csöt -és zöldfőzeléket nyugodtan fogyaszthatunk, de csak annyit, amennyire szervezetünknek szüksége van. Ha azonban cu- korbaj ősök vagyu-n-k, csökkent­sük bevitelüket. 7. A hasnyálmirigy anyagait pótló gyógyszereket addig szed­jük, amíg a mirigy meg nem gyógyul. Ha egészségi állapotunk nem javul, -különösen akkor, ha to­vábbra is fogyunk és erős fáj­dalmunk van, műtéti beavatko­zás szükséges. El kell távolíta­ni az epeköveket, esetleg a mi­rigy beteg részét, meg kell ope­rálni a gyomor- vagy a -nyom- bélfekélyt. Di-. Emil LIBMAN Alacsony vérnyomás A vérnyomásmérés igen fontos szerepet ját­szik egy betegség diagnózisának fölállí­tásában. Ilyenkor két értéket kapunk: a ma­gasabbat szisztolés, az alacsonyabbat pedig diasztolés nyomásnak nevezzük. Az előbbi ak­kor jön létre, amikor a szív vért lök az érrend­szerbe, az utóbbi pedig akkor, amikor a szív elernyed, tehát nem kerül vér az érpályába és a_ szívbillentyűk az elökamrából telnek meg verrel. A diasztolés nyomás rendszerint 40 mil­liméterrel alacsonyabb a szisztolés nyomásnál. A vérnyomás magasságát több minden be­folyásolja, így például a kor, a nem, a testi és lelki megterhelés, a napszak, a testhelyzet és a szervezet hajlamossága. A normális vérnyomás férfiaknál 120— 140 80, nőknél pedig 130 80 Hgmm. Amikor felnőtt személynél 100—90, illetve 60 Hgmm alá esik, akkor alacsony vérnyomásról beszé lünk. Rendszerint más betegségek következté­ben jelentkezik, így bizonyos szívbajok, erő­sebb érelmeszesedés, tüdőbaj, hormonmirigy- véredény- vagy fertőző betegségek következté­ben, de önálló bajként is előfordul. A beteg könnyen kifárad, emlékezési zava­rokra, fejfájásra, fülzúgásra panaszkodik, gyak­ran ásít, üresnek érzi a fejét. Ennek okát ab­ban kereshetjük, hogy a vérkeringés nem elég erőteljes. Ha az alacsony vérnyomás öröklődött, ér­téke állandóan a normális alatt van, függet­lenül attól, hogy az illető milyen testhelyzetet foglal el. Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasz­talható az ortosztatikus alacsony vérnyomás. Mindenekelőtt fiatalabbak szenvednek benne. Amíg fekszenek, vérnyomásuk normális, olykor még a normálisnál magasabb is, de ha hosszabb ideig állnak vagy ülnek, leesik, emiatt szédülnek, káprázik a szemük, zúg a fülük, hányinger gyötri őket, izzadnak, ásítoznak. Ezért fordul elő, hogy a magas és sovány em­berek hosszabb álldogálás közben — például nagygyűlés vagy ünnepi fölvonulás idején — elájulnak. Ennek az az oka, hogy a vér a lá­bukba megy, agyukba a szükségesnél kevesebb vér jut, s ennek következtében elvesztik esz­méletüket. Az ilyen személy, ha talpra állít­juk, gyorsan magához tér. Ennek a kellemet­len tünetnek úgy vehetjük elejét, hogy izma­inkat, például lábujjainkat, állás közben moz­gatjuk, vagy megnyomkodjuk lábikránkat. Az alacsony vérnyomás nemcsak öröklődik. Kialakulásának más oka is lehet. Elsősorban a nem megfelelő életmód. Ez a civilizáció kö­vetkezménye: zavar áll be alvási ritmusunkban, a kelleténél többet dolgozunk, nem elégszünk meg rendes munkánkkal, tiszteletdíjas munkát is vállalunk, rosszul osztjuk be napi pihenőn­ket és évi szabadságunkat, napközben erős zaj­nak vagyunk kitéve, megerőltetjük a látásun­kat és túlságosan keveset mozgunk. Igyekez­zünk tehát eleiét venni ezeknek a kellemetlen­ségeknek, mert ezáltal nemcsak védekezhetünk az alacsony vérnyomás ellen, hanem ki is gyó­gyulhatunk belőle. Emellett tornázzunk, természetesen lehe­tőségeinkhez mérten, s vízkúrával próbáljunk még hatni vérkeringésünkre. Étrendünk tar­talmazzon több fehérjét — tejet, tehéntúrót, érett túrót, búst, kolbászt halat, tojást —, mert jó hatással van a vérnyomásra. Mindennél fontosabb azonban az, hogyan vi­szonyulunk betegségünk iránt. Fordítsunk nagy gondot életmódunkra. Mielőtt fölkelünk, tor­názzunk egy kicsit az ágyban, vagy pedig szá ráz kefével dörzsöljük jól meg a testünket. Óvatosan keljünk föl! A betegek lehetőleg az ágyban reggelizzenek. A jó étvággyal elfogyasz­tott reggeli megkönnyíti a nap kezdetét. Nap­jainkat úgy rendezzük be, hogy legyen elég időnk törődni egészségünkkel is. Kerüljük a kimerítő testi és szellemi munkát, ne civakodj junk, ne veszekedjünk odahaza és munkahe-. lyünkön. Az alacsony vérnyomás, bármennyire kelle­metlen is, nem életveszélyes. Aki ebben a baj­ban szenved, hoszú életű lehet, mert szíve ke­vésbe van megterhelve. Ezt bizonyítják a biz­tosítóintézetek statisztikai adatai is. Dr. LICHT Antal A hasnyálmirigy betegségei I VAHMENTESIKKA-6S0MA60K FoÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY 1KKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is.felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELJEF PARCEL SERVICE Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80»h STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 i Igazgató: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Avenue

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents