Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-31 / 29. szám

Thursday, July 31. 1975. LISEGRAD A DUNA KIRÁLYNŐJE Visegrad, a Dunakanyar legszebb pontján épült regi település, valaha királyok kedvenc tartózkodási helye, ma nagyközség, de holnapra tálán varos lesz. Messzire lato, ábrándozó bennszülöttek szerint a tá­voli jovoben egyesül a vele szemben fekvő Nagyma­rossal s akkor talán Nagy-Visegrad lesz a neve. Ad­dig azonban sok viz folyik le a Dunán. . . A közvélemény Visegrádot helytelenül csakis Má­tyás királyhoz kapcsolja, holott Mátyás király az ö csodalatos reneszánsz-palotájában csak nyaralt, szó­rakozott, de elődei: Robert Károly es Nagy Lajos alatt Visegrád közjogilag is az ország fővárosa volt. Itt éltek az uralkodók, itt keltezett okmányok ma­radtak fenn, lakosainak szama megközelítette a 10.000 főt. A szép táj iránt mar akkor érzékük volt a gazdagoknak és el’ókelöeknek, de a fejlődés lehe­tőségei iránt nem volt érzékük, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a varos további fejlődését a földrajzi vi­szonyok, a nagy folyam és a hegyek karéjának ölébe épült város nem teszi lehetővé. így került a fővaros a korlátlan fejlődési lehetőségeket biztosító Pestre és Budara, ott is a Duna és a hegyek közé, de tága­san, mig Visegradon Mátyás király epitette fel 350 szobás, márvánnyal, szökokutakkal ekes palotáját. Visegrád építészeti szépségei a török megszállás 150 esztendeje alatt pusztultak el, az epületmarad- vanyokat a Maria Terézia uralkodása idejen kezdő­dött betelepülés hordta szét. A jővo tervezése immár legalább tiz eve folyik, de csak a legutóbbi években értek a tervezgetesek odá­ig, hogy a munkálatokhoz már hozzá is fogtak, ami pedig még nem kezdődött el, annak munkamenetet konkret tervekben fektettek le. Amióta ráterelődött a figyelem a Dunakanyarra, azóta egyre inkább Vi- segrádon az ország szeme, hiszen Visegrád a Duna­kanyar királynője, de tálán a Duna egész hosszanak is legszebb es fejlesztésre legalkalmasabb pontja. 1965-bol szármázik az a kormányhatározat, amely jóváhagyta a Dunakanyar regionális tervét, amely Visegrádot a Dunakanyar területének idegenforgal­mi,üdülési szervező-irányitó központjává tette. A 11-es foközlekedesi ut menten fekyő nagyköz­ség négysávos utón lesz megközelíthető Budapest fe­löl. Ennek egy részé már elkészült. Mivel a község egy részen, a hajóállomásnál, mindössze 35 méter a távolság a hegyoldal és a Duna között, az utszele- sitesnek komoly műszaki problémákat kellleküzde- nie. Az ut nem halad at a községén hanem azt szoro­san a Dunaparton kerüli meg. Visegrad életében a legnagyobb‘fejlődést az épí­tendő vízlépcső jelenti majd. Ennek előmunkálatai mar megkezdődtek, de még jo időbe telik, amig megfelelő arányokban kibontakoznak. Remény van arra, hogy a vízlépcső a nyolcvanas évek kÖzepetájan üzembe helyezhető, körülbelül egyidőben a Duna- Rajna csatorna megnyitásával. A vízlépcső es a nem­zetközi csatorna revén eddig nem tapasztalt arányok­ban megnövekszik a hajóforgalom. Ha a Visegrádtól északra létesítendő hatalmas mesterséges tó is elké­szül, a Visegrad-Esztergom közötti Dunaszakasz ide* genfor’galma erős konkurrenciaja lesz a Balatonnak. A vízlépcső Visegrad fejlodesenek praktikus meg­oldását segíti elő, a nagy vonzerő azonban a regé- nyesseg lesz; a páratlan táju szépség és a történelmi múlt. Mintegy 7 kilometer hosszúságban és fél kilo­meter szélességben rejtőztek é\ rejtőznek részben meg ma is a föld felszíne alatt azok a történelmi erek­lyék, amelyeket népszerűén csak Mátyás király nevé­vel hoznak összefüggésbe, holott jóval régebbiek; egyes maradványok a magyar államalapítás korára utalnak, vagyis Visegrádon a római kor és a rene­szánsz találkozik a mával. A fejlesztés során a mai községnek egy jelentős sávját szanalni fogjak, hogy a hegyoldal es a folyam közötti terület teljesen az idegenforgalom és az üdü­lés szolgálatába: legyen állítható. Érdekes, hogy közvetlenül a Dunapartra nem terveznek szálloda­építést, sót meg vendéglői terraszokat sem, mert rontják a táját. A szállodaépítések központja jóval magasabban, a mostani Silvanus szálloda lesz, ahon­nan nagyszerű kilátás nyílik a folyóra és a hegyvi­dékre. A tiz éve megépült Panoráma-ut és annak már folyamatban levő meghosszabbitása mindenesetre a hegyoldalban epitendo szállodatervek mellett szól. Itt nemcsak a Silvanus stílusának megfelelő luxus­hoteleket építenek majd, hanem Touring-tipusu szál­lókat is jó színvonalon, de kevesebb fényűzéssel, kispénzű üdülök számara. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy a község területen hévizét is találtak; ez lesz a bázisa a létesi- tendo nagyszabású strandfürdőnek amire annál in­kább is szükség lesz, mert a nyílt Duna ma már nem túlságosán alkalmas fürdőzésre, a vízlépcső és a csa­torna űzembehelyezese után pedig, a várható nagy hajoforgalom következtében szennyezettsége még fokozódni fog. Mi mindenre gondolnak meg a tervezők? Lesz pá­lya lovasiskola számára, a Pilisi Parkerdőgazdaság nagy területet biztosit vadászoknak is. A vízlépcső kiépítésé után atlétikai, torna- es uszóversenyek sza­mara rendeznek be sportpályákat, sőt fedett sport- csarnokot is terveznek. Fontos és érdekes terv az is, amely szerint a Má­tyás hegyen arborétumot e’s vadrezervatumot léte­sítenek. Mindez nem alom immár, hanem konkrét kóltsegvetesi es statisztikai adatokkal felvértezett dokumentáció, borbekötött okmanygyüjtemény val­lomása. Számos idegenforgalmi prospektus máris bősége­sen foglalkozik Visegrád múltjával es jelenével. A visegrádi ifjúság pedig szorgalmasan tanul idegen nyelveket, jól teszi. Idegenek kiszolgálását, vezetését senki jobban nem tudhatja ellátni, mint az, aki gyér - mekkora óta él a tájban és tanúja fejlődésének. Szántó Dénes-óhaza­------7

Next

/
Thumbnails
Contents