Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-12-18 / 49. szám
óhaza Huirsday, Dec. 18. 1975. Kisköre most sem csöndes f t # » t * Úgy igazan sokat ket-ket es fel esztendővel ezelőtt hallatott magáról Kisköre. Akkor, amikor 1973 májusában a regi Tisza-meder elkerülésével üzembe helyeztek a Tisza II. vízlépcsőt. Most kevesebbet olvashatunk, hallhatunk a Kózep-Tisza vidékéről, persze sző sincs róla, hogy meghalt volna az élet — de hat a dátumok csalókák. Akkoriban sokkal látványosabb volt a munka, hiszen az mar önmagában csodálatos dolog, hogy uj, embervajta mederbe tereltek egy folyot. A Tisza-völgy vizügyi szabályozása Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kezdeményezésére a múlt század óta tartó folyamat. A Tisza II vízlépcső gyakorlatilag óteves tevékenység e- redmenye. Es vajon most megpihentek az epitok? Dehogy ! A második szakasz munkálatai folynak, látványosnak ez eppen nem mondható, de természetesen semmivel sem kisebb jelentőségű — annál is inkább, mert mindig az uj, a következő, a meg meg nem valósított feladat az izgalmasabb, a pontosabb. A tervek szerint 1978-ig elkészül a hullámtért duzzasztó.a víztároló gátjainak több szakasza, a Nagykunsági Főcsatorna mindkét aga, valamint a Jászsági Főcsatorna újabb szakasza. A harmadik epitesi ütem a következő évtized első részében fejeződik be; akkor mar csak a hullámtéri víztároló befejező munkái es a Jászsági Főcsatorna egyes ágainak megépítése lesz a feladat. Már ezekből is látható, hogy milyen hatalmas méretű vállalkozásról van szó, melynek körvonalai mar nemcsak a pontosan megfogalmazott tervekben és a mérnökök makettjein bontakoznak ki, hanem a megvalósulás előrehaladott stádiumában saját szemünkA nyugdíjasokkal való törődés a társadalom gondoskodásának, megbecsülésének a jele. Ezt szolgálja a diósdi gyári szakszervezeti bizottságnak és Vöröskereszt-szervezetnek az a kezdeményezése is, hogy heti egy alkalommal klubnapot szerveznek a számukra. Ennek egyik célja enyhíteni a gyári nyugdíjasok — főleg az egyedülállók — társtalanságán. Ugyanakkor van kivel megbeszelni ezeken a klubnapokon az egyedi problémákat is, és — esetenként — nagyobb segitséget kérni a gyár szocialista brigádjaitól. Egészen bizonyos, hogy vannak olyan brigádok, amelyek szívesen vállalkoznak egy-egy idős nyugdíjas háza tájának a rendbetételére. A szakszervezeti bizottság szociális segélyt is folyósít az arra leginkább rászoruló nyugdíjasok részére. Az idén eddig több, mint tizenháromezer forint került ilyen célra szétosztásra. Ezenkívül 44 nyugdíjas üdültetését is biztosítottak az ország kü- lönbözö részén, részben gyári, részben SZOT-üdü- loben. Megtudtuk viszont — amint azt Harmath Gyula nyugdijas-albizottsági elnök elmondta —, kel láthatjuk az Alföld legcsapadékszegényebb, a vízgazdálkodás szempontjából legmegbizhatatlanabb területeit. Nem lenne rövid a felsorolás, ha összeszámolnánk hány vállalat vett és vesz részt az építkezésekben. Magyarok is külföldiek is. Es ez is érthető. Mert nemcsak arról van szó, hogy megoldódik sokszáz négyzetkilométernyi termőföld rendszeres öntözésé, hanem arról is, hogy a mar Petőfi által megénekelt rakoncátlan Tisza megregulázodik. Kiskörén elektromos energiát lehet termelni, s ezen a tájon Velencei-tónál is nagyobb üdülőterület létesül a tárolók segitségevel. Nyilvánvaló tehát:a hazai és a külföldi szakembereknek fokozott az érdeklődése e letesitménykomp- lexum iránt. Nap, mint nap kopog a telexgép vagy csöng a telefon a kiskörei irodaházban, amikor is újabb érdeklődök — újságírók, mérnökök, — jelentik be érkezésüket. Valamennyien szívesen látott vendégek, hiszen mindenki büszke erre a létesítményre, hát még az, aki részt vállalhatott a munkából. Es azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, he a jugoszláviai Tisza-szakaszon, Uj-Becsénél is lassan már a befejezéshez közeledik a vízlépcső épitese. A Tisza harmadik nagy létesítményével még nem fejeződnek be véglegesen a munkák. Az épitók. a tervezők már újabb nagy dolgokon törik a fejüket, ezek között az egyik legjelentősebb a Csongradra tervezett vízlépcső. Ennek segítségével aztán a délalföldi vizgondok gyakorlatilag megszűnnek. Csöndes Kisköre? Nem csöndes, csak éppen nem olyan hangos, mint két esztendeje. A munka változatlanul megfeszített.. . ^ ^ hogy az uj rendelkezések bizonyos mértékig hátráltatják a nyugdijállomanyba kerülők első nyugdijának a folyósítását. Időbe kerül ugyanis, amig megállapítják a nyugdíj összegét, közel egy hónapot vesz ez igénybe. A bizottság elnöke ezért, ezúton is kéri az illetékeseket, segítsék abban, hogy egyetlen napot se késsen a nyugdíjintézetnek szóló adatszolgáltatás. A gyár nyugdíjasai közül egyébként 20-an jelenleg is aktivan dolgoznak. Itt mondjuk el azt, hogy Harmath Denes 79 eves koráig dolgozott a gyárban. Az idén, szeptember 4.-en töltötte be a 80. életévét. Mondhatni: a legfiatalabb és egyben a legidősebb gyári nyugdíjas. Mérnök unokája szintén a gyárban dolgozik. Mint minden évben, az idén is megrendezte a szakszervezeti bizottság — a Vöröskereszttel karöltve — a nyugdijastalálkozót, amire több, mint 300 meghívót küldtek ki. Egész évben folyamatos kapocs a nyugdíjasok és a gyár között az üzemi újság. December 13. t f 1815. Született VERES PALNE, a magyar nőnevelés úttörője (160 éve) December 17. 1800. Született CZUCZOR GERGELY költő és nyelvész, a magyar romantikus irodalom egyik kiemelkedő alakja (175 éve) cf.ni féhezüf CZUCZOR GERGELY 175 éve, december 17-én Andódon született módos parasztcsaladból. Ersekujvárott, Nyitrán, Pozsonyban, Esztergomban járt iskolába, majd a Szent Benedek rendbe lepett, s Győrben, Komáromban tanított; ez utóbbi helyen az 1831-i nagy kolerajar- vany idejen hallatlan bátorsággal sietett embertársai segítésére. Ekkor mar egyre másra jelentek meg ver - sei, nyelvészeti cikkei. Az Aradi gyűlés cimü verse Marczibanyi-jutalmat kapott, a Botond országos feltűnést keltett,' a nyelvészkedó tanart az Akadémia 1831-ben elsők kozott választotta levelező tagjai sorába. “Bizonyos szempontból Petőfi előfutára volt — írják méltatói. A nép nemzetté válásának lehetősége — Petőfi nagy témája! — nála csillant meg először, ha sejtésszeruen is. Ez a népiesség ezután Czuczor életművében meghatározó sarkpontjává válik. A kor haladó nemességének liberális szemléletében ugyan végig osztozott, de annak egy népibb ple- bejusabb megjelenését figyelhetjük meg mindinkább verseiben. Annak, hogy bojtárról, csaplárosnéról, pusztai betyárokról, busongó juhászlegényekről, csárdákról, cifra subáról, a Tiszáról, az Alföldről ő énekelt először, Petőfi költészetének távlatában erő - sen megnő az értéke.” Tóth Dezső “A magyar irodalom története ”-ben ezt irja Czuczorról: “A reformkori lírikusok közül a legtöbb népies vers Czuczor életművében maradt ránk. . . Paraszti származása ellenére, a kor uralkodó nézetei szerint tulajdonképpen ő sem becsülte sokra a népdalokat, számára a népdalköltes a népi ízlés és műveltség megnemesitesenek eszköze volt. .. .A mi Czuczor helyzetdalaiban leginkább értékes es uj. az a tárgyi elem, a keret, a daloló típusok körének kiterjesztese, magyarositasa es nepiesitese. . . Czu- ezornak is volt szerepe abban, hogy a nemzeti izles kózkincséve váltak a népdal belső formai: a természeti kezdőkep, párhuzam, ismétlés, a gondolatritmus különböző típusai, az alliterácic. . . " Kufsteinben, Ferenc József császár hírhedt börtöneinek egyikleghirhedtebbjébenórizték s amikor szabadult, magával hozta a börtönből nemcsak ( a foglártól pénzért megkapott) bilincset, hanem a Magyar Nyelv Szótárához készített jegyzetek kötegét is; a Magyar Tudományos Akadémia Fogarasi Jánossal együtt még 1845-ben öt bízta meg a szerkesz - tessel. A szavak értelmezését illetően meg ma is értékes szótár megjelenését mar nem erte meg. Az a Czuczor Gergely, aki a komaromi kolerajárvány idejen olyan sok embertársa életet mentette meg, 1866- ban — egy nap alatt — a kolera áldozata lett. Horvath Gizella: Nem feledkeznek meg róluk [fivifordulók .. ,. .. - • - T 3 6 _
