Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-12-18 / 49. szám

Thursday, Dec. 18. 1975. AZ EGYESÜLT ALL AMOK A VILÁG FEGYVERSZÁLLITÓJA Az Egyesült Államok előretörése, mint a világ muníció királya, egyre több nyugtalanságot okoz a politikusok és a kongresszus tagjai körében. Fokoz­zák ezt az érzést az egymást követő híradások külföldi kormányokkal kötött fegyverszállitási szer­ződésekről és ezeknek kihatasa a világ ügyeire. Mig 1967-ben Amerikában készült fegyverek keres­kedelme 2 milliard dollárrá rúgott, addig a múlt evben elérte a 11 milliardot. Elősegítette ezt a szövetségi kormány bőkezű hitelpolitikája és a fegyverkereskedelemmel szemben tanúsított jóindu­latú magatartasa. Hozzájárult ehhez a fegyverek rövid időn belüli elavulása es a szinte korlátlan világkereslet fegyverekben. A tengerentúli fegyverkereskedelemnek több, mint fele a Közép-Kelet és a Perzsa öböl vidékére irányult, ahol a felemelt olajarak folytán a kormá­nyok kepesek olajkincsüket fegyverrel megvédeni. A II. világháború óta a világ minden tájékán fo­lyó hadakozások mind amerikai fegyverekkel tör­ténték, mindkét oldalon. Emberek ezrei haltak meg es valtak rokkanttá fegyverek áltál, melyeknek gyártása hatalmas profitot hozott a gyártó amerikai vállalatoknak. A világ minden táján katonai dikta­túrák vannak és maradnak hatalmon azoknak a fegyvereknek es muníciónak segitségével, melyeket 6 elnök es 16 kongresszus jóváhagyásával, nekik el­adtak, kölcsönöztek, vagy ajándékoztak. A háború óta az USA 100 milliárd dollár értékű fegyvert szállított 136 kormánynak. “Úgy érzem, valóságos tragédia, hogy a világ fegyverkereskedőivé váltunk” — mondja Edward M. Kennedy szenátor. Hubert H. Humphrey szenátor szerint “az amerikai fegyver­ipar olyan, mint egy szupermarket, ahová bárki bemehet és megvásárolhat, amit kíván.” Kerdesek merülnek fel a kongresszus mindkét hazaban a fegyverkereskedelemmel kapcsolatban. Megfelel-e az erkölcsi követelményeinknek? Nem ideznek-e elő ezek az eladott fegyverek háborúkat? Nem használhatják-e ezeket a fegyvereket esetleg az USA ellen? Nem lenne-e helyes a Szovjetunióval szerződést kötni a fegyverszállítások korlátozására? Nagyon komoly kerdesek ezek amerikai polgárok részére, akik aggodalommal nézik, hogy országuk a “halai kereskedőjévé” válik. Szakemberek kétked­nek, hogy egyáltalán lehetséges lenne-e korlátozni a hadiipart, az egyre erősödő “fegyver-lobby”- val szemben. . ff %, f • Úgy tiz evvel ezelőtt, a fegyverek zöme ajándék­ba ment, mig ma pénzért árusítják, tetemes haszon mellett. A fegyverszállítások három módon történ­nek: (1) áruk es szolgálatok ajándék formájában, amire “katonai segitseg” címen 1975-ben 500 millió dolláros keret szolgált fedezetül; (2) a Defense Department áltál megszervezett adás-vételi szerző­dések utján, a Treasury Department áltál nyújtott hitel alapján,- ilyen alapon 1975-ben a szállítások összege 9.5 milliárd dollár volt; (3) kereskedelmi üzlet formájában, amikor a gyártó az idegen kor­mánnyal közvetlenül tárgyal, a State Department áltál adott kiviteli engedély alapján; ez, 1975-ben, 1 milliard dollárt tett ki. Az egész világon a gyáro­sok ügynökei járnak új szerződések után, a szövet­ségi kormány burkolt, vagy nyílt jóváhagyásával. Több, mint 40 országban állomásozik a katonai segitségi tanácsadó szerv 2000 tagú katonai személy­zete, akiknek közvetlen kapcsolatuk van az eladó ügynökökkel, akiket támogatnak munkájukban. Az ügynökök bejáratosak a követségek rendezvényeire és a követségek segítenek Összehozni az ügynököket a kormányok illetékes tisztviselőivel. Egyes magas- rangú személyeknek vannak némi aggodalmaik a helyzet erkolcsisege felól. Rövidesen a szenátus elé kerül egy, a külföldi segítségről szóló, uj törvényjavaslat. Ehhez Kennedy szenátor, nyolc másik szenátor támogatásával, zára­dékot óhajt hozzáfűzni, amely felfüggesztené a Kö­zép-Keletre történő fegyverszállításokat, amely az egésznek több,mint a felet teszi ki. Azt állítják, hogy ha mi nem adunk fegyvert, mások fognak adni, de soha meg nem kíséreltük, hogy a fegyver­szállítások korlátozására megegyezésre jussunk szö­vetségeseinkkel, vagy a Szovjetunióval, mondja Kennedy szenátor. Tizennégy evvel ezelőtt a távo­zó Eisenhower elnök búcsúbeszédében óva intette az országot a “military-industrial complex” tul- kapott hatalma ellen. Ugylátszik ez azóta már fele­désbe ment. De nekünk ezt sohasem szabad elfelej­tenünk és folytatni kell a küzdelmet a hadi költség- vetés megszüntetésére, vagy legalább is csökkenté­sére. 4 WASHINGTON, D.C. Mig a környezetvédelmi szer­vezetek követelik, hogy a Ford kormány ne adjon engedélyt az angol-francia le’givallalatnak szuperszo­nikus “Concorde” leszállására az Egyesült Államok­ban, mivel a zaj- és levegőszennyezödés káros hatás­sal lenne a repülőterek körzetében lakókra, addig Henry Kissinger átiratban intette William T. Cole­man közlekedésügyi minisztert,hogy aleszállás meg­tagadása veszélyezteti az USA, Anglia és Franciaor­szág közti viszonyt. • OTTAWA, Ont. A kanadai kormány jóváhagyta a postai alkalmazottak uj, 30 hónapra szóló munka­szerződését, mely 17.75 százalékos béremelést biz­tosit a 22.000 postai alkalmazott számára. A kor­mány ber-és árellenőrzo szerve javasolta, hogy a kormány ne hagyja jóvá a szerződést. Mivel azon­ban a munkások újabb sztrájkkal válaszoltak volna egy ilyen döntésre, a kormány beadta a derekat. Versengés a komputer iparban A japan komputergyártók négy évi küzdelem u- tan megtörték az International Business Machines (I.B.M.) világpiaci egyeduralmat és most a versen­gésnek újabb szakaszára készülnek. December else­jétől kezdve ugyanis elvesztették érvényüket azok a szabályok, melyek a japan komputereket az I.B.M. konkurrenciájátöl megvédték. A japán gyárosok most egyesült erővel néznek szembe az újabb ameri­kai versennyel es készülnék fel az I.B.M. áltál kifej­lesztett negyedik generációs, gyorsabb, olcsóbb és ki­sebb komputerekkel szemben való versengésre. Komputerekben Japán az USA után a második helyen all. Tiz év alatt a japán piac évi 36 százalék­kal emelkedett es a jövőben is fokozott növekedés­re szamitanak. Az uj szabályok megkönnyítik a nem- japan vállalatokban a versengest és Japánban lévő' külföldi vállalatok is igyekeznek japán vállalatokban minél több részvényt felvásárolni. Nyugati specialisták felfigyeltek az M-4030 elne­vezésű uj szovjet komputerre. A nyugati szakértők bevallják, hogy alábecsültek a szovjet komputeripart. Az M-4030 komputerrel a Szovjetunió még nem erte utol az Egyesült Államokat, de lényegesen csökkentette a két, ország komputeriparának külőnb- séget. Mi van a cigarettafüstben ? Az American Public Health Association chicagói gyűlésén jelentették, hogy előzetes tanulmányok szerint a cigarettafüstben jelenlevő radioaktiv ré­szecskék és nem a cigarettában lévő nikotin vagy szurok okozzak elsősorban a tüdőrákos megbetege- dest. Edward A. Martell, a coloradói Boulderben le­vő National Center for Atmospheric Research rádió- kémikusa elmondotta, hogy újabban, boncolás fo­lyamán emberi tüdőszoveteket vizsgáltak meg. A dohányzók es nemdohányzók tüdejét összehason­lítva azt találták, hogy a dohányzók tüdejében a ra­dioaktiv koncentrálódás kétszer, vagy háromszor olyan nagy volt, mint a nemdohányzókéban. A fel nem oldódó radioaktiv részecskék, a dohányzók tü­deje ereinek villáin, vagyis elágazó részein koncent­rálódnak, ugyanazokon a helyeken, ahol a tüdőrák, a legtöbb esetben előfordul. • HOUSTON, Tex. A Shell Olajvállalat tervbe vette egy 1220 láb magas fúrótorony építését, melyet a Mississippi folyó torkolatának közelében, a tenger­fenékre helyeznének el és ennek segitségével számos olajkutat fúrnának. A fúrótorony építése és elhelye­zése 100 millió dollárba kerül. A térségben 50 mil­lió tonna olajat szándékoznak kitermelni. • WASHINGTON, D.C. A Ford-kormany 10 Awacs hadirepülot ad el Iránnak. Egy-egy repülőért 180 millió dollárt kérnék. • VANCOUVER, B.C. Ebben a kanadai tartomány­ban a szavazók nagy többseggel a Konzervatív Párt jelöltjeire szavaztak. A Szocialista ,K^rcdit Párt — konzervatív — William H. Bennettel az elen, az 55 képviselő közül 36-ot nyert el. A Szocialista Uj Demokrata Part csak 17 képviselőt választott be. 3llllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIII|IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII||||||||||||||||||||||g I SOBEL OVERSEAS CORP. I I IRKA FoÜGVNÖKSeG ” ÄS" — | | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE § SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATÁLA = VIZUMSZERZÉS-GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra - TUZEX Csehszlovákiába |----AMERIKA! MAGYAR SZÓ__ 4 _________

Next

/
Thumbnails
Contents