Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-12-11 / 48. szám
Thursday, Dec. 11. 1975. Baradla 150 Mekkora az aggteleki cseppkőbe rlafig? JUBILÁL A VEN BARADLA, Aggtelek világhírű cseppkobarlangja. Százötven evvel ezelőtt, 1825-ben sikerült Vass Imrének, Gomor megye akkori főmérnökének felfedeznie a barlang hatalmas szakaszait. A Baradla addig ismert alig több,mint három kilométer hossza egyből nyolc kilométerre növekedett. Vass Imre gondosan fel is merte a Baradlat és mintaszerű térképét szerkesztett róla, majd rövidesen szakmai szempontból ma is helytálló könyvet irt a barlangról, helyesen vázolva fel kialakulását is. További kutatásokra ösztönző, jelentős mérföldkő volt a 150 ev előtti felfedezés es Vass Imre könyvének megjelenése nemcsak a Baradla, hanem az egész magyar barlangkutatas torteneteben. Vass Imre nyomdokain haladva, mar a rrfult szazadban egymás után jelentek meg az aggteleki barlangról kitűnő szakmai-tudomanyos tanulmányok, de a barlangórias újabb jelentős szakaszainak felfedezésere csak századunkban került sor. 1922-ben Kaffka Péter tárta fel fél kilometer hosszan a barlang Josvafo fele nyúló folytatását, majd kisebb járatrészek váltak ismertté. 1926-ban Majkó Janos szlovák pénzügyőr a Baradlatol nyugatra fekvő es régóta ismert Domica-barlangban fedezett fel jelentős uj szakaszokat, igy annak hossza hét kilométerre növekedett es Aggtelek fele vezető, patakos járata a Baradla közvetlen kőzelebe nyúlt. De a két barlang közötti összefüggést csak 1932-ben sikerült Kessler Hubertnek és Sandrik Józsefnek a Baradlábol a barlangi patak medrenek szűk, jórészt vízzel kitöltött jaratszakaszain áthatolva felt tárnia. Az ily módon most már bizonyítottan egységes barlangrendszer hossza immár csaknem 18 kilométer lett. Az 1930-as evekben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangkutatói tártak még fel jelentős uj szakaszokat a barlangban, igy annak ismert hossza a felszabadulas előtt mar megközelítette a 22 kilométert. „ A FELSZABADULÁST KÖVETŐ évtizedek nem hoztak a Baradlában látványos feltárási eredményeket. A magyar barlangkutatok erőfeszítéseit más barlangokban koronázta siker: sorban fedeztek fel a Béke-, a Szabadság-, a Vass Imre-, a Kossuth-, majd a Meteor-barlangot, de a Baradlaban csak egy-egy terem, kürtő, barlangi víznyelő vagy kisebb oldalág feltárásara került sor, amelyeknek együttes hossza alig haladta meg az egy kilométert. így az aggteleki barlang a nemzetközi nyilvantartasban ma 23 kilométer hosszúsággal szerepel. Dohányosoknak — a füstölnivalóról Néha furcsa helyzetbe kerül az újságírói Egyszer lándzsát tör valami mellett, aztan úgy hozza a sors, hogy ugyanazzal a témával más vonatkozásban is foglalkozni kell. Most a dohányosoknak mondunk el egyetmást — a füstölnivalóról. Cigaretták, pipák, szivarok kedvelőinek a dohánylevél útjáról a termesztéstől a fogyasztásig. Magyarországon az első cigarettát 1867-ben királyi engedéllyel Fiumeben készítették. A történetírók ettől az évtől jegyzik az első magyar dohany- monopólium létrejöttét is. Ma már a dohány sem tiltott gyümölcs, a világ minden táján elterjedt elvezeti cikk, Magyarországon például termelőszövetkezetek és vállalkozó kedvű magánosok mintegy harmincezer kataszteri holdon termesztik. Munka- igényes es rendkívül erzekeny növény, felvásárlási ára tájegységenként, evenkent es minőség szerint változik. A legelterjedtebb fajta a Virginia Heves megyében négy-hat forintot fizetnek kilójáért. Kápolnán például a nagy betakarítás végéig 20-25 alkalmi munkás fonja fel, szedi füzérbe a sárgászöld dohányleveleket. Ez után kerül a pajtákba és a szárítókba. Itt kapja meg természetes színét, és 140-160 óra u- tán a “manipulációra” azaz a válogatásra is sor kerül. A begyűjtő vállalatoktól az átvevőhöz — igy például Kápolnáról Szolnokra — utazik a dohány, majd tovább szállítják és gépileg kezelik, erjesztik, vagy a- hogy szakszerűen mondjak: fermentálják. Ezután a gyárakban a “cigaretta-szakacsain” múlik minden. Ök döntik el, hogy milyen receptura szerint dolgozzák fel a préselt dohányleveleket és végezetül azt is, milyen cigaretta készül belőle. Mégpedig teljesen gépi utón, olyan tiszta helyiségekben, amelyek akár kórtermeknek is beülenenek. így Egerben nyugatnémet es olasz gépsorokon évente hatmilliárd cigarettát es harmincmillió szivart gyártanak, természetesen ebből a mennyiségből bőven futja exportra is. Itt tudtuk meg azt is, hogy Ma gyarországon az egy főre jutó cigaretta fogyasztás— beleertve a csecsemőket is, akik ugye megsem számi" tanak még cigiseknek — két kilogramm nyolcvan deka. Igazán nem a dicsőség kedvéért mondjuk, de ezzel a mennyiseggel Európában a negyedik helyen állunk. Tehat mi, magyarok szenvedelyes és állhatatos dohányosok vagyunk, hiszen dacára az elmúlt év i áremelkedésének es annak, hogy a cigaretták reklámozására elenyésző összeget fordítunk, évről ev - re egyre többet szivünk. Pedig egyáltalán nem válik egészségünkre! Ligeti Nagy Tamas Országos talajjavitási tanácskozást rendeztek a Talajművelési Kutató' Inte'zet karcagi központjában. A bemutatóval egybekötött tanácskozáson tudományos kutatók, egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek vitatták meg a savanyu talajok javításával kapcsolatos tapasztalataikat. ÚJABB IPARI KÖZPONTOK — VIDÉKEN Magyarországon 1975-ben lezárult az iparilag kevésbe fejlett, szabad munkaerővel rendelkező vidékeken a hosszabb távra szóló ipartelepitesi koncepció eddig legintenzivebb szakasza, a fővárosban pedig a környezetre karos, a levegőt szennyező üzemek kitelepítésének programja. Tíz évvel ezelőtt több mint száz iparvallalat 211 telephelyének kitelepítéséről döntöttek. Eleinte akadozva folyt a kiköltözködés, az elmúlt Öt evben azonban meggyorsult. Olyan nagyvallalatok, mint a MOM, a Chinoin és az Egyesült Izzó vidékre telepített üzemei bizonyították, mennyivel nagyobb lehetőségeik adódtak igy szelektívebb fejlesztésre, uj gyártmányok bevezetesere. Ugyancsak ösztönzően hatott az iparkitelepitesi alap létrehozása: öt ev alatt 800 millió forintot fordítottak a kiköltözésre kötelezett vállalatok támogatására, s ehhez járul meg a megyek csaknem egymilliard forintos segítsége is. A vállalatok versengve keresték a megfelelő vidéki telephelyeket. Ötvenkét vállalat 98 vidékre települő gyáregysége kapott támogatást, es a költözések beruházási költsége meghaladta a 3.2 milliárd forintot. A kormány az elmaradott területek további iparosítására 1.4 milliard forintos beruházási hozzájárulást nyújtott. Ebből a négy alföldi megye — Békés, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár es Szolnok — összesen 980 millió forintot kapott. Az egyes területek ipari szerkezetének átalakítását 400 millió forinttal támogatta a kormány. Szabolcs-Szatmár megyét az ipartelepites teljesen átalakította. A megye beruházásainak legnagyobb része az iparban valósul meg, itt a termelés csaknem másfelszeresére nőtt. Számos uj üzem, gyáregység létesült. Az iparban foglalkoztatottak száma mar meghaladja a 33 százalékot. Csökkentek a megye egyes területei közötti egyenetlenségek is. Olyan iparosodó települések alakultak ki, mint Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Nyíregyháza, ahol a rendelkezésre álló munkaerő sürgette a foglalkoztatás megoldását. Az ipartelepítés eredmenyekent átalakul Szolnok megye arculata is, erre vall a 11 uj ipari centrum. Több mint 8 ezer uj munkahelyet teremtettek es tucatnyi nagyobb ipari létesítmény készült el. Tiszafüred aluminiumgyarat, hajó- es darugyárat kapott, Karcagon Kunhegyesen a hiradastechnika honosodott meg. Az ipari beruházások értéké 1975 év végere eléri az 5 milliard forintot. Jelenleg mar újabb könnyűipari létesítmények es egy magnezit- ipari üzem beruházási tervein dolgoznak. Hajdu-Bihar még mindig az ország legkevesbe iparosodott megyeje, mégis: az odaépült uj üzemek révén termékeik jelentősége egyre növekszik. Mosógépet, centrifugát, penicillint az országban csak itt állítanak elő, a gordülocsapagy-gyartas is itt Összpontosul. Jelenleg a megye ipari centruma Debrecen, de a tervek szerint a vidék iparanak kiépítésére is sor kerül. Békés megyeben az ipar fellendítésére öt ev alatt 4.6 milliárd forintot áldoztak. Az üzembe helyezett uj létesítményekkel — a többi között a húzott síküveggyárral, a forgácsoloszerszamgyarral, a Csepel Müvek telepével — elértek, hogy az iparban foglalkoztatottak szama 7500 fővel nőtt. Itt is sor kerül további fejlesztésre. 6 . —óhaza.—
