Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-12-11 / 48. szám

Thursday, Dec. 11. 1975. , ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK RT. TÁJÉKOZTATÓJA HAGYATÉKI ELJÁRÁS b/ A hagyaték visszautasítása Az örökös az öröklés megnyílta után az öröksé­get visszautasíthatja. Az örökséget csak egészeben lehet visszautasítani, kivételt csak a mezőgazdasági termelést szolgáló föld, a hozzátartozo berendezés, felszerelesi tárgyak, állatállomány és munkaeszkö­zök kepeznek, ugyanis e vagyontárgyak öröklését a mezőgazdasági termeléssel nem hivatásszerűen foglalkozó örökös külön is visszautasíthatja. Devizahatósági engedély nem szükséges ahhoz, hogy külföldi örökös az örökségét visszautasitsa. Nem minősül visszautasitásnak az a nyilatkozat, amelyben az örökös a visszautasításra vonatkozó akaratnyilvánítása mellett megjelöli, hogy örökré­szét ki örökölje. Ezen nyilatkozat ajándékozási nyilatkozatnak tekintendő, s igy erre az a/ pontban foglaltak az irápyadok. c/ Osztályos egyezség Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon. Az örököstársaknak — amennyiben külföldi örökös is van — a hagyatéki tárgyaláson a hagyatéki vagyontárgyakra létrejött es a hagyaték átadásának alapjául szolgáló egyezsé­géhez (osztályos egyezséghez) devizahatósági enge­dély szükséges. A hatályos devizajogszabályok ertelmeben devi­zahatósági engedely szükséges ahhoz, hogy külföldi a Magyarországon levő ingatlanát adásvételi, ajándé­kozási, vagy más szerződéssel elidegenítse. Eladas, ajándékozás. Első lépésként a• külföldi eladónak, illetve aján­dékozónak meg kell kötnie a megfelelő szerződést a belföldi partnerrel. A devizahatósági engedély te­hát nem a szerződés megkötéséhez kell, hanem ahhoz, hogy a felek áltál a szerződéssel elérni kívánt joghatás (eredmény) ténylegesen létrejöjjön. Ez a joghatás pedig nem mas, 'mint a tulajdonjognak a vevőre, illetve a megajandekozottra történő át­szállása, azaz a tulajdonjognak javukra történő te­lekkönyvi bejegyzése. A magyar jog szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés csak akkor érvényes, ha azt irasba. foglaltak. A szerződés megkötése során a külföldi fel sze­mélyesen, vagy meghatalmazottja utján járhat el. Mivel hazai jogunk szerint a meghatalmazáshoz olyan alakszerüsegek szükségesek, mint az annak alapjan kötendő szerződéshez, igy az ingatlan el- idegenitésére vonatkozó meghatalmazás érvényes­segéhez annak irásbafoglalása szükséges. A megha- talmazas érvényességéhez egyébként devizahatósági engedelyré nincs szükség. Ha a külföldi Magyarországon tartózkodik, úgy a belföldiekre .vonátkozo szabályok szerint Írhatja alá az ingatlan elidegenítését célzó szerződést, illetve áz arra vonatkozó meghatalmazást. Természetesen ön­magában ez ,a. körülmény nem teszi szükségtelenné magara a jogügyletre vonatkozó devizahatósági en­gedélyt. * (Folytatjuk) „1 ÚJÍTSA meg ELŐFIZETÉSÉT!!! AMERIKAI MAGYAR SZÓ (folytatás) BŐ LŐNI FARKAS SÁNDOR Bostonból New Hampshire államba utaztak. Farkasnak annyira tetszett New Hampshire al­kotmánya, hogy azt teljesen leközli könyvében. Célja ezzel valószínűleg az volt, hogy a Habsburg elnyomás alatt élő magyar nép olvashassa, tudó- mást vegyen róla, és a magyar függetlenségi mozgalom ezzel is erősödjön. Vermont állam- volt a következő állomásuk, ahol a márványbányákat tanulmányozták. Átmentek Kanadába, meglátogatták Montreált, Quebec-et, Kingstont, a Niagara vízesést, onnan vissza Buffaloba, melynek akkor 8,633 lélek la­kossága volt. A rappisták Bölöni Farkas és Béldy Ferenc egyik célja ugylátszik a szocialista alapon működő letelepe­dések meglátogatása volt. Az 1830-as években három ilyen társadalmi egyenlőségre alapított te­lep volt Amerikában és ők mind a hármat felke­resték. Meglátogatták a Shaker, Owen és Rapp telepeket, melyek mindegyike sikeresen működött. A Shakerekről fentebb irtunk, a következőkben a Rapp településről szóló részt közöljük Farkas könyvéből. A Rapp telepet Economy-nak hívták. Alapitója Rapp György volt, aki 1803-ban 1200 földműve­lőt hozott át Németországból. Bölöni Farkas a következőképpen Írja le be­nyomásait a telepről, ami akkor már 28 éves mű­ködésre tekintett vissza. “Ahogy a telep közelébe érkeztünk, csodálatos változáson ment keresztül a vidék képe. Rendes , utak és mellettük felszántott földek. A szántat- lan földön 60-ekével-egyszerre dolgoztak. Legelők bekerítve, gyümölcsösök mindenütt, ve­teményes kertek, juhnyájak, szarvasmarhák. Uj emeletes lakóházak. Ipari fejlődés is látható, van selyemgyáruk, posztógyáruk és cipőgyáruk. Az iskolákban a gyerekeket nemcsak általános tudásra képezik, hanem naponta egy órai ipari munkát is dolgoznak, hogy már az iskolában meg­tanulják a szerszámokkal dolgozni. Az iskola­könyveket az erre megbízott egyének írják és könyvkötők bekötik. ( Szőlőtőkéket nagy részben Magyarországból ho­zattak.” Itt Bölöni Farkas fájdalmasan jegyzi- meg, hogy Magyarország rengeteg termékét vi­szik külföldre, de az mint osztrák áru szerepel.., A kertekben ott van Amerika minden ritkább növénye, amelyeknek termesztésével állandóan kísérleteznek. ü. A társaságnak 1831-ben 2 millió dollár vagyo­na volt. Az alkotmányuk úgy volt megszerkeszt­ve, hogy azon belül mindenféle gondolkodás lehe­tővé van téve. Gazdaságilag a tökéletes egyenlő­ség és a termelt javak közössége az elvük, de mindenkinek dolgozni kell tehetsége szerint. 1831- ben 2,000 tagja volt a szövetkezetnek, közöttük több fekete is, akik a1 déli rabszolgaságból mene­kültek északra és a Rappisták otthont adtak ne­kik. Maryland Economv-ból továbbhaladva Maryland államba érkeztek. Itt láttak először szinesbőrü rabszolgá­kat. Bölöni Farkas Írja: “Egy fogadó ajtajára hirdetmény vala ragasztva: Folyó évi október 28-án Caldwell Jakabnak, mint adósnak portékái és azok közt 2 férfi és 1. asszony szerecsen rab­szolgák is, a többetigérőknek árverés utján el­adatnak.” Bölöni megjegyzi: “Mintha jég-kéz vonult vol­na el szivemen ennek olvasására. Tehát a rabszol­gák országába érkeztünk, sóhajtottam bánatom­ban.” Később: “Mindig megfoghatatlan volt előttem a felséges teória és a gyalázatos prakszis közti nagy ellenkezőség.” Majd Baltimore-t látogatták meg Bölöniék, megnézték minden érdekességét. A cirkuszba is elmentek és megütközve látták, hogy a “szerecse- neknek” külön kellett ülniök. Baltimore-ból Washingtonba mentek és Bölöni elámult a város nagyságától, épületeitől. Részle­tesen leírja a Fehér Házat, a Capitolt. Bölöninek egyik legnagyobb élménye volt, mikor az elnökkel, Jacksonnal találkozott. Jackson nagyon kedves volt hozzájuk és “beszéde alatt szinte elfe­lejtettük, Hogy 13 millió ember első tisztviselőjé­vel beszélünk.” Washingtonból Philadelphiába riientek, meg­nézték ~a nevezetességeket, találkoztak Leimer pesti születésű borkereskedővel, aki Trieszten ke­resztül hozatott magyar bort Amerikába. Visszatérve New Yorkba, november 25-én egy tengerjáró vitorlás hajóra ültek, és december 15-én a franciaországi -Le Havre kikötőbe érkez­tek. Ezzel az amerikai utazásuk végétért. Schafer Emil----------7 I VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE | KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA ■ I MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK ■ Csehszlovákiában lfkok részére is felveszünk TUZEX csomagokra I rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. I Pbonr. LS 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, M.Y. 10021 , [ Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 SecontLAvenuc^^^

Next

/
Thumbnails
Contents