Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-31 / 29. szám
AMERIKAI ÁRA 20 CENT Vol. XXIX. No. 29. Thursday, July 31. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 VIZSGALAT Az Egyesült Államok a vizsgálatok országa. Mas szóval azt mondhatnánk, hogy az Egyesült Államok a törvényszegők, a megvesztegetők országa. Valamennyien emlékszünk a Watergate-kihallgatások- ra, melyek az ország legtekintelyesebb tisztségét betoltok bűncselekményeit vizsgálták ki. Azóta szemtanúi voltunk az ápolo-otthonok tulajdonosainak visszaélését feltáró vizsgálatoknak. Most az áj vizsgalatok egesz sora van napirenden. Itt csak egynéhányat említünk. Kivizsgáljak, miként szűrtek össze a levet a gabona nagykereskedők a szövetségi kormány földművelésügyi minisztériumának embereivel, mely által a külföldi szállításoknál több tonna gabonaért kaptak pénzt, mint amennyit valójában leszállítottak es magasabb árat kaptak, mint amennyit a gabona minősége megkívánt. Kivizsgálják, hogyan jött létre az a “csoda”, hogy az ország legnagyobb olajvallalata a julius 4.-i Függetlenségi Napot a benzin árának gallononként három centes emelésével ünnepelte es ime, 12 órán bellii, minden nagy olajvállalat követte ezt a hazafias példát. Kivizsgáljak, hogyan történhetett, hogy 1974-ben egy amerikai tengeralattjáró kémszolgálatot teljesített a Szovjetunió belvizein és e küldetése közben Összeütközött egy szovjet tengeralattjáróval; az eseményt követően az amerikai téngeralattjaró kapitánya utasítást kapott feljebbvalójától, hogy két jelentést allitson ki: egyet arról, ami valóban történt, egy másikat, melyben hamis színben tünteti fel az esemenyt. A hamis jelentés szerint az amerikai tengeralattjáró irányzói készüléké elromlott e’s ez okozta azt, hogy a Szovjetunió belvizeire jutott és ott a két tengeralattjáró összeütközött. Mondanunk sem kell, hogy a lapok, a hírszolgálat minden ága a hamis hirt hozta nyilvánosságra es a tényeket visszatükröző jelentés titokban maradt. Csak most, evekkel később, került a valosag a napvilágra. Kivizsgáljak, hogyan lehetett az, hogy éveken át volt országos alelnökök, a Demokrata Párt vezető tagjai, magas tisztségre pályázó politikusok a “Fairways Corporation” légivallalat repülőgépein utaztak az ország egyik részéből a másikba anélkül, hogy TUDTÁK VOLNA, EZ A LÉGIVALLALAT A C.I.A. (amerikai kémszolgalat) kezében van, a pilóták, a személyzet tagjai a C.I.A. alkalmazottai. Mas szóval: a Eeher Ház lakója tudott az ellenzéki politikusok minden mozdulatáról, tudta, kikkel tárgyaltak es miről. Ez minden bizonnyal a jelenlegi “demokratikus rendszer” egyik kristálytiszta bizonyítéka. Ezek a vizsgalatok megállapítják majd, hogy ki a felelős e torvenyellenes cselekedetekért, de bizonynyara senkit sem allitanak majd a törvényszék ele, meg kevesbe kerül valaki börtönbe, s minden kétségét kizáróan az újabb törvényellenes cselekedetek egesz sorát követik majd el a nagyvállalatok képviselői, a kormány közegek tagjai, mint ahogy azt eddig is tettek. HHRnuniÖT nunniFŐ mm nin nz EURÓPAI BIZTOnSÁGI EGVEZmÉllVI HELSINKI, Szerdán, julius 30.-án Európa 33 országának államfője (kivéve Albániát), valamint az Egyesült Államok elnöke és Kanada miniszterelnöke aláírásával érvénybe léptetik az Európai Biztonsági és Együttműködési Egyezményt. E történelmi jelentőségű esemény eloreviszi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett elesenek elvet, visszatükrözi a nemzetközi helyzetben előállt lényeges változást, korlátozza a hidegháborús politikát hirdetők ténykedését, kiszélesíti a nemzetek közti kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális kapcsolatokat. A dokumentum részletesen elemzi a nemzetközi biztonság megszilárditását elősegítő fejleményeket, mindenekelőtt es elsősorban az európai biztonsági rendszer megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. A nagyjelentősegu dokumentum leszögezi, hogy a második világháború utáni európai ország határok meghatározása sérthetetlen kell, hogy maradjon és nem szabad azokat erőszakkal megváltoztatni. Nyitva áll az ut azonban a határok békés tárgyalások, közös megállapodások alapján való változtatására. Általánosan tudott tény, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok kezdeményezték e mozgalmat évekkel ezelőtt, melynek eredményeként jött letre a Biztonsági Egyezmény. A különböző társadalmi rendszerű államok közti viszony enyhülését ellenzők az utolso percig harcoltak a dokumentum alairása ellen, különösen itt, az Egyesült Államokban. Nemcsak a szélső jobboldalhoz tartozók, mint James Buckley, New York ultra-reakciós szenátora, Melvin Laird, volt hadügyminiszter, Ford elnök tanácsadója, magyar, lengyel, ukrán, lett, litván, észt es mas kisebbségi reakciós elemek, de a New York Times, az amerikai polgári sajtó legtekintélyesebbje szinten ellenezte, hogy Ford elnök aláírásával veglegesse váljon a két esztendőn át folytatott tárgyalások eredmenye. Ford elnök csak az Egyesült Államok elszigeteltségét érte volna el, ha engedett volna a szélső jobboldal nyomásának. Ehelyett mentegetőzött és megnyugtatta a kriti- zalokat, hogy továbbra is “szivén viseli a kelet- európai nepek szabadsagának szent ügyet.” Amikor Ford elnök két napi látogatásra a Nemet Szövetségi Köztársaságba érkezett, meglátogatta az Ayers Casern amerikai támaszpontot, ahol az USA 13. hadosztálya állomásozik és ott “Berlin szabadságát” védő elhatározását hangoztatta. Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja azonban Ford elnökkel való tárgyalása folyamán hangsúlyozta, hogy a nyugati államok közti ellentétet kell áthidalni, ha a nemzetközi gazdasági válság problémáit meg akarjak oldani. Mindez azt bizonyítja, hogy noha az Európai Biztonsági és Együttműködési Egyezmény előbbre viszi a különböző társadalmi rendszerű államok közti viszony enyhülését, a nyugati államok problémái továbbra is megoldatlanok maradnak. Ford elnök meglátogatta a Lengyel Nepköztarsa- sag fővárosát, Varsót, ahol rövid beszédben eltette az Európai Biztonsági es Együttműködési dokumentumot. Hangoztatta, hogy e politikai lépést a két fél (kelet es nyugat) európai katonai erőinek csökkentése kell, hogy kövesse. Ford elnök európai tartózkodása alatt meglátogatja a Roman és Jugoszláv Népköztársaságok fővárosait, Bukarestet és Bclgrádot is. A Helsinki-i csúcsértekezleten a Magyar Népköztársaságot képviselő delegáció tagjai: Kádár János, a Magyar Szocilaista Munkáspárt első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy Janos külügyminiszter-helyettes es Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság Helsinki-i nagykövete.
