Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-10 / 28. szám

Thursday, July 10. 1975. Gáspár Joe-rol és kalapjáról A harmincas evek elejen történt. A Horthy-ura- lom úgy kepzelte, hogy terrorista eszközökkel biz- tosithatja uralmát; ezért tömeges letartóztatásokat eszközölt. A legkisebb munkásmozgalmi tevékeny­ség is elegendő volt, hogy a politikai rendőrség az ej bármely orajaban megjelenjen, hogy a listája'n levőket elvigye. Az igy bebortönzöttek hollétéről megtagadtak minden felvilágosítást. A politikai foglyok kinzasa es a veliik szemben alkalmazott embertelen bánásmód felháborította az egesz mű­velt világot. Az amerikai magyarság különösen eli­télte Horthyek kegyetlenkedeseit. Ez a háttere e megemlékezésnek. A South Ferrynél, 25 Broadway alatt volt Hor- thyék new yorki konzulátusa.Ezt piketelte egesz délelőtt magyar de több amerikai munkás és e'rtel- miségi csoport is, tiltakozva a fehér terror ellen. Az épület Broadwayn lévő része, bár hosszú volt,rövid­nek bizonyult a nagy tömeg részére, igy a piketelés a mellékutcákra is kiterjedt. A tüntetést a Horthy Ellenes Liga es a Patronáti Szervezet hívta, az Inter­national Labor Defense támogatásával. Horthyek ügynökei rémülten álltak az ablakoknál és elkészül­tek arra, hogy a tömeg felmegy és megrohanja okét. Hívták a rendőrséget. A piketeles azonban békés volt. A tömeg kezében lévő táblákon ott voltak egyes bebortönzöttek nevei, köztük Sallai Imréé es Fürst Sándoré is. A tüntetést Gellért Hugó es a Patronati vezető­sége irányítottá. Természetesen értesítettek a new yorki hírlapok szerkesztösegeit a Horthy-ellenes megmozdulásról. A hírlapok , szenzációt szagolva, ki is küldtek riportereiket. A tüntetők követeltek a rendőrségtől, hogy átadhassak irasban követelé­seiket Horthyek megbizottainak. Hosszú alkudozás után a követség vezetője, a rendőrség vedelme alatt beleegyezett egy bizottság fogadásába; igy remei­tek, hogy az akció elkerüli a nyilvánosságot. Gellert Hugo azonban bevárta, mig a riporterek megérkez­tek és velük együtt vezette fel a bizottságot. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy más­nap minden valamire való hírlap közölte a Horthy Ellenes Liga demonstrációjának a hírét. Szeles időben folyt a piketeles. Egy kalapot ka- vargatott a szel a fejek felett. Valakinek a tüntetők közül kapta le a kalapjat a szel es rövidesen a 30.e- melet magasságában repült. Gáspár Joe szólalt meg: Az enyem volt, most vettem pár órával ezelőtt. Mert Joe olyan ember volt, aki, hacsak tehette, minden munkasmegmozdulasban resztvett. Hol volt mar az a kalap? Tálán a Szabadság Szobor felett repdesett. Joe pedig vitte tovább a táblát,követel­ve a bebortönzöttek szabadon bocsátását, akik kö­zül ketten, mint tudjuk Sallai és Fürst, rövidesen a munkásmozgalom mártírjai lettek Horthy pribék­jei jóvoltából. Ezek a politikai gyilkosságok es ter­rorista akciók, amelyeket a magyar feher terror rendezett, nem segítettek Horthyékon es a harc ellenük a munkásság részéről csak fokozódott. Most, hogy Joe vegleg eltávozott körünkből, meg kell emlékezni a hu munkásról. Valahogy úgy néz ki, hogy Joe elment a kalapja után, amely tá­lán képzeletben leszállt a szabad magyarság föld­jére. Akárhogy van is, Joe is segített a magyar sza­badság kivívásában. Emlékezünk Joe-ra halála után is. Austin Emil, Budapest CLEVELAND, O. Már 55 éve előfizetője vagyok a lapnak, mely sok változáson ment át ezen idő alatt. Hol megfelelő volt, hol szellemüeg visszaesett. Volt idő, hogy az ember keresett olvasnivalót, de alig volt erdemes cikk a lapban, mert szegényesen volt szerkesztve. A lap egy idő óta nagyon jo es sok érdekes cikket találok benne. A levelek, amelyeket az olvasók küldenek es a külmunkat'arsak Írásai, no meg Deák Zoltán cikkei igen emelik a lap szellemi nívóját. Ajánlom, hogy maradjunk tovább is ezen a nivon es úgy erzem, hogy az olvasók is meg lesz­nek elégedve. írjanak be a szerkesztosegbe es nyil­vánítsák véleményüket. Krauthammer Zsigmond DETROIT, MICH. A nép minden rétegének fel kel­lene sorakozni az orvosok vedelmere. Hiszen ok is olyan emberek, mint bárki más, ók is követhetnek el tévedést, ami éppen úgy érinti őket, mint a be­teget, azzal a különbséggel, hogy ők nem perelhet­nek. De lelki gyötrelmeken mennek keresztül,sok öngyükos lesz, amit az emberek nem vesznek fi­gyelembe. Hosszú eveken at kell tanulniok, ren­geteg tandijat fizetnek és egész életükben folytat­ják tanulmányaikat. Felszerelésük is méregdrága. Most harcolnak, de nemcsak önmagukért. Pár­toljuk küzdelmüket, hogy legyen nekik is joguk sztrájkolni, mert a sztrájk a legerősebb fegyver, ami eredményhez vezet. Pavloff Rose A haladó polgárság nagy írója Az iró, akire most emlékezünk, és emlékezik az egész haladó világ, a szó mindennapi értelmében nem volt népszerű, és ma sem az. Könyvei nem terjedtek el széleskörűen, szigorúan tömör stilusu regenyei es elbeszélései nem üres időtöltésre alkal­mas, könnyű “olvasmányok” — hanem súlyos és mely gondolatokat megfogalmazó,az olvasót ugyan­csak elmélkedésre serkentő, nemes veretű remek­művek. Ez az iro Thomas Mann, századunk vilagirodal- manak egyik legrangosabb német képviselője. Ősi polgári családból származott, száz évvel ez­előtt, 1875. junius 6.-án született Lübeck városá­ban. Müveiben bírálta és szinte tudományos pon­tossággal elemezte a kor hanyatló polgári társadal­mának jelenségeit, szobán és Írásban harcos meg nem alkuvassal tett hitet a társadalmi és politikai haladás mellett. Kiemelkedő müveiért 1929-ben Nobel-dijat kapott. írói és emberi nagyságával különösen 1933-ban tűnt ki, amikor a hitleri Németországból önkéntes száműzetésbe vonult, s neve es művészété mind­inkább a polgári antifasizmus jelképe lett. Kivándorlása után először Svájcba költözött, majd az USA-ban telepedett le. 1953-ban végleg visszament Európába, s attól kezdve Svájcban élt. 1955. augusztus 12.-én Zürich­ben hunyt el. Thomas Mann többszőr járt Magyarországon, s meghitt kapcsolata volt magyar Írókkal, tudósok­kal, közöttük Móricz Zsigmonddal, Kosztolányi Dezsővel, József Attilával és Lukács Györggyel. Nemcsak alaposan ismerte, sokra becsülte és tisz­telte is a magyar irodalmat. Kiderül ez például ab­ból a hires leveléből, amelyben Kosztolányi Dezsőt köszöntötte. Utoljára 1937 februárjában látogatott Budapest­re. József Attila ekkor irta emlekezetes verset (“Thomas Mann üdvözlésé”) — amely a nagy nemet iró és a haladó magyar irodalom szívélyes viszo­nyának mindmáig egyik legszebb dokumentuma, “igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mond el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez m'elt'o gondja van Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (József A: Thomas Mann üdvözlése) ________7 I VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE I KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA I MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK I Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I U.S.RELIEF PARCEL SERVICE Phons: LE »535 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 B Igazgató: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Avenue |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents