Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10. 1975. __AMERIKAI MAGYAR SZÓ Revere és egyik társa éjfel után egy angol őrjáratba ütközött, de a csoport harmadik tagja idejében eljutott Concordba is. A nagy titokban előkészített akció tehát kitudódott. így, amikor az angol gyalogság április 19.-en hajnalban elérte Lexington főterét, ott útját allta a helyi milicia 70 fegyverese. Az angol parancsnok fegyvereik letételére es szétosztásra szólította fel okét. Ekkor lövés dördült — máig sem tisztázott, hogy ki lőtt —, mire az angolok sortüzet adtak. Nyolc amerikai halálos sebet kapott, tiz másik megsebesült. Az angolok pedig azonnal tovább nyomultak a mintegy ót mérföldre lévő Concord fele. Az angol oszlop a továbbiakban minden ellenállás nélkül erte el Concordot. De mivel a városkát kellő időben riasztottak, a délelőtti órákban odaérkező katonaság elől a fegyverek nagy részét sikerült elrejteni. A helység és a környék gyülekező fegyveresei pedig a városon kívül, a Concord folyó túlsó pártján gyülekeztek. Deltájban indított támadásukkal sikerült az északi hidat órzó könnyügya- logsagot visszaszorítaniuk, majd Concordba benyomulniuk. Ekkor az angolok, kocsira rakva sebesültjeiket, megkezdték a visszavonulást Lexington irányába. A rendezett oszlop azonban rövidesen felbomlott, mivel az angolokat kővető milicia újra es újra megtámadta a “vereskabátosokat”. A 17 mer- földes táv Bostonig könnyen vegzétesse válhatott volna az angolok szamara, ha az akció felfedezésének hírére Gage nem küld Smith alezredes segítségére egy közel kétszer olyan erős különítményt, mint amilyennel a vállalkozást elkezdték. Csak ez, az ágyukkal is felszerelt pihent erő tette lehetővé, hogy az angolok elérjek Bostont. Pontosabban Charlestownt, ahonnan azután hajoagyuk fedezete alatt szállítottak at a gyalogságot Bostonba. Az expedíció tehát nemcsak kitudódott, de kudarcba is fulladt. Az angolok halottakban, sebesültekben és eltűntekben 273 embert vesztettek. A mintegy negyezer fóré szaporodott amerikai erők vesztesege összesen 93 fő volt. \ BOSTON KÖRÜLZÁRÁSA Tehát az egyre nagyobb létszámmal előrenyomuld és Cambridge-beri az angolok föltartóztatásá- ra készülő milicia késztette arra az expedíció vezetőit, hogy ne a szárazföldi utón: a bostoni földnyelven térjenek vissza a városba. Fenyegető gyülekezésük Gage tábornokot egyben arra késztette, hogy a Charlestown feletti dombon lévő erődítést lerombolva, erőit Bostonba vonja vissza. Ugyanakkor a varost a szárazfölddel összekötő — és már korábban megeröditett — fó'ldnyelven húzódó utat eltorlaszoltatta. Jóllehet a Boston körül gyülekező amerikai erők mind fegyelem, mind felszerelés és ellátás tekinteteben igen különbözőek voltak, segítségükkel a város gyakorlatilag 1775. április 20.-ától körül volt zárva. A Lexington főtérén eldördült lövéssel megkezdődött a háború Nagy-Britannia és amerikai gyarmatai kozott. Massachusetts április 22.-én összeült kongresszusa határozatot is hozott 13.600 önkéntes azonnali fegyverbe állításáról, és egyben a környeII. ző gyarmatokhoz fordult segítségért. Rövidesen Rhode Island, Connecticut és New Hampshire is csapatokat küldtek Boston köre, a “szabadság táboráéba. New England gyarmatainak ellenállását azonban csak a II. Kontinentális Kongresszus tehette közüggyé. A május 10.-én Philadelphiában Összegyűlt küldöttek között meg most is szép számmal voltak konzervatívok, vagy olyanok, akik szerettek volna elkerülni a fegyveres összecsapást. Az esemenyek azonban erélyes lépeseket sürgettek. S a Kongresz- szus május 15.-én határozatot is hozott a gyarmatok védelmi állapotba való helyezéséről. Junius elejen indítvány hangzott el, hogy a Boston körül összegyülekezett milíciát tekintsék a Kongresszus haderejének Ennek jóváhagyásával Washingtont kinevezték a Kontinentális Hadsereg főparancsnokának. Az esemenyek időközben Bostonnal tovább alakultak. Lexington és Concord után közel egy hónapig mindkét fél csak állasait erősítette. Gage utánpótlása időközben megérkezett, ami a helyőrség létszámát megduplázva, azt kb. 6000 főre emelte. Ellenben a szomszédos gyarmatok segédcsapataival megerősödött amerikai tabor junius elején kb. 10.000 fegyverest számlált. Gage junius közepén szánta el magát arra, hogy a Bostontól delre fekvő Dorchester magaslatait elfoglalja, mivel az ostromlók — ha kezükre kerül — onnan agyúval mind a kikötőt, mind a várost és a földnyelv erődítményeit tűz alá vehetik majd, ha kellő hatósugarú tüzérséggel rendelkeznek. Erről értesülést szerezve, az amerikai tábor Biztonsági Bizottsága ellensúlyozásul a charlestowni felsziget megszállását határozta el. Junius 16.-án éjjel amerikai erők foglaltak állast az angolok által korábban kiürített felsziget két kiemelkedő pontján: Bunker Hillen és Breed’s Hillen. Az erődítést felfedezve, az angol hajók a hajnali órákban tűz alá vették a földmunkát végző alakulatokat, de azok befejezték munkájukat. A dagály beálltával Gage haladéktalanul katonaságot szállított partra a félsziget déli részén, hogy elkergesse a “fegyveres csőcseléket”. Nagy meglepetésére az amerikaiak egeszen közelről adtak csak sortüzet a támadókra, s azokat kétszer is véres fejjel verték vissza. Csak újabb erősítés és fokozott tüzérségi tűz után sikerült a helyet a közelharcban is megálló miliciat a félszigetről kiszorítani. A nagy veszteségek miatt Gage kénytelen volt lemondani tervéről, hogy egészen Cambridgeig nyomuljon előre. Az 1775. junius 17.-en lezajlott Bunker Hill-i csata kemény lecke volt az angoloknak. A támadó 2.500 főnyi gyalogságból a veszteség (halottak, sebesültek) 1150 fő volt, több mint 40 %! A milicia ezzel bebizonyította, hogy frontalis támadásnak is sikerrel ellen tud állni, es nem fut szét az első ágyulővésre. Gage-t az eset úgy megrendítette, hogy lemondott a további kezdeményezésről. Amikor pedig az amerikai erők — most már ostromagyukkal is felszerelve — 1776. március 4.-én megszállták a dorchesteri magaslatokat, Gage es vezérkara a város harc nélküli kiürítése mellett döntött! Az angol megszállók rövidesen elhajóztak: uj szakasz kezdődött az amerikai fuggetlensegi háború történetében. Urban Aladár LAPUNKÉRT Köszönettel nyugtázzuk u alábbi adományokat és üdvösleteket, ni. = naptár felülflsetés Szakács Rose $ 2.50- Dobay John $ 5.- mi. (1976- ra) $ 2.- A Halbák $ 10.- Babirák John $ 5.- Buday Alex $ 9.50- Fonder Bözsi által: Miami Női Club $ 25.- Koszorumegváltas Buya József emlékére: Práger Jenő & Margit $ 20.- Cine Sándor & Juliska $ 10.- Kozma Sándor & Vera $ 10.- Fonder Bozsi $ 5.- Telek Erzsébet $ 5.- Zoltán Peggy $ 5.- Király Ignacz $ 5.- Mr.Ujvary $ 5.- Nagy Izabella & Joe $ 5.- Bodö Juliska $ 5.- Abjanich Jack & Mary $ 5.- Cepnik Clara $ 5.- Geregur Mariska & Sanyi $ 5.- Swanson Qara $ 5.- Schafer Emil & Vilma $ 5.- Farkas Lili & Gabi $ 3.- Mr. & Mrs. K.Toma $ 3.- Mr. & Mrs.J. Veleczky $ 2.50- Codier Anita $ 2.50- Mr.& Mrs. Toth $ 2.- Kovács Pista & Ica $ 3.- Mr.J.Incefy $ 2.- Pendl Anna $ 2.- Tóth Jamy $ 2.- Mr. & Mrs. Barakonyi $ 1.Minka Mihály és csaladja (Toronto,Ont.) Rev.Gross László emlekére $ 30.- Nemeth Rózsi édesanyja, Herman Terez emlekere $ 20.- Szerdi Teréz $ 5.- Jéhn Ferenc által: Latzkó Ferenc 95. születésnapi ünnepélye örömére $ 100.- L.A. Női Kor büfé-ebéd- bol $ 186.70- L.A. Munkás Otthon $ 50.- L.A. Női Kör $ 20.- Misánsky Erzsébet szeretett férjé és fia emlékére $ 10.Kotzmann Julius $ 5.- nf. $ 2.- Felber Margaret szeretett férje emlékere $ 4.50- Buzdor J. $ 3.- Mrs. M.Óri szeretett férje emlekére $ 25.- Lutheran Steve & Juliska $ 10.LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Telefon: BU 8-4983 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK hivatalos képviselete IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —rokonok kihozatala Ai iro<h július ás augusztusban szmhbston lárva van RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV............................................................... CÍM......................................................................... VÁROS.......................................................... ÁLLAM.......................ZIP CODE.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 S*. NEW YORK, NY. 10003 «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 8________ aaa AZ AMERIKAI /[ JÍ J FUGGETLENSEGI FVFTfWTNT HABCRO KEZEETE
