Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-23 / 41. szám

inursaay, uct. ZA. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Omán két arca Szaud-Arábiától nyugatra van Omán. Partjait az Arab-tenger hullámai mossák. A kis ország egyike a leggazdagabb olajsejkségeknek. Nem olyan régen ke* rült ki a szinte középkori világból. 1970-ig Szaid szultán uralkodott, akinek kedvenc szórakozása volt, hogy Salalah nevű palotájának erkélyen üldögélt, távcsövei vizsgálta alattvalóinak tevekenyseget, igy ellenőrizte, hogy ki szegi meg tilalmat. Sok tilalma’ volt, nem volt szabad dohányozni, zenélni, napsze­müveget hordani. Mindennapi volt a korbácsbünte­tés. Azóta eltelt néhány év és sok minden megvál­tozott. Ha valaki a nagy palota mellett jár, már úgy érzi, hogy kikerült a középkorból. Árusok tömege kinál órákat, cigarettákat, kézilámpákat,-japan autók várnak vevőre. A nyílt téren mozielőadás van, amit olyanok néznék, akik sohasem láttak filmet. Omán valamikor a kelet-afrikai kereskedelem köz­pontja volt. 1498 óta szoros kapcsolatot tart fenn az angolokkal; Nagy Britannia ke'pviselte diplomáciai síkon is. Az ország 82 ezer négyzetmérfőld nagy­ságú, egymillió lakója van, a többség arab, de akad­nak köztük izraeliek es perzsák is. Valamennyien mohamedánok. . A fó jövedelmi forrás az olaj és a halaszat. A főváros Muscat. Aki átutazik Ománon, kettős képet kap. Meglát­hatja a régi tradíciókat, de előre is tekinthet, hiszen van haladás. Az óriási olajkincsbol sokat alkottak és az ország kapui megnyíltak. Muscatban és a másik nagyobb városban, Matrahban olyan szállodák épül­tek, ahol minden meg van. Légkondicionálás, úszó­medencék, teniszpályák. De azért a szomszédságban még ott vannak a vályogkunyhók a 18. szazadból. Ab Mohamed egy dúsgazdag ománi üzletember mondta egyszer újságíróknak: “Tekintsen ezekre az utcákra, a kikötőre, a hegyekre, tulajdonkeppen mindent Allah teremtett, de a kereskedelem is so­kat jelentett számunkra. Az olajdollárok lehetove teszik, hogy olyan gazdasági alapot teremtsünk, a- mely fenntart minket.” Ali azutan a távolabbi helyekre mutatott, ahol földmunkálo gepek dolgoztak, utat építenek. Az ut az északi partvidékre vezet és ott már a legmoder­nebb utak épülnek, autók, motorbicikhk (a legtöbb japán) előzik egymást. Uj napok virradtak Ománra - mondta Ali - a regi hazamból en is újba költözöm. A tradíciók azért maradnak. Amikor Muscatból a látogató az ősi városba al id al-Adhába érkezik, lát - hatja az áldozatok ünnepét. Ez a Korán rendelete és visszautal Abraham és Izsák történetére. Történe­lem az is, amikor Muscatban a Mitani várnál, amit 1588-ban építettek, két portugál erődítményt lat az utazó, amelyek egykor a kikötőt őrizték. Ott van­nak a regi ágyuk, amelyek még mindig munkaképe­sek. Kiphng regényeit elevenítik meg ezek a képek. Aztán ott van Khor Mosque, ahol az ünnepeken négy napon at történik a hál aad as Állatinak. Muscat­ban turbános emberek járnak, tevehajtók botjaikat lobálják és svájci órakat viselnek a csuklójukon. Parker tolláik vannak, de sok közülük még sátorban lakik. A szultán Sandhurstban, Angliában végezte tanulmányait. Tökéletesen beszel angolul, franciául, szereti a zenet, es úgy mondják, hive a szociális re­formoknak, ki akarja emelni Ománt a középkorból. Ugyanakkor szilárdan ragaszkodik a mohamedán tradíciókhoz. Nem óhajtja megváltoztatni a minare­tek és müezzinek világát. A változás legfeljebb az, hogy nem kell a müezzineknek olyan nagyot kiál­taniuk, mert ott vannak mar a minareteknél a hang­szórók. Ősi törzsek élnék itt, emlékeznek a dicső múltra, mikor ez volt egyike a legnagyobb kereske­delmi központoknak a térségben, elefántcsontot, gyöngyöket árulták, még angol kapitányokat is al­kalmaztak. Az ománi hajók gyakran megjelentek Kelet-Afrikában es Kina partjainál. A 18. században az omaniak lényegileg urai voltak a Perzsa-öbölnek. Az ország most újabb virágkorát éli, amit az olaj­nak köszönhet. Van sok kitűnő szakember is. Az egyik Nassir Seif, aki Amerikaban, a msik Abdul Salim, aki Kijevben vegezte az egyetemet. A had­sereg élen még mindig régi brit katonatisztek állnak egy olyan szerződés alapjan, amit Nagy-Británnia korábban Ománnál kötött. Ott van a Shell köolaj- társasagjo hasznot húz, de az omániaknak is igen sokat jelent az olaj. Különleges és érdekes ország ez a Perzsa-öbölnél. Sümeghi Endre KANADÁBAN MEGNYÍLT A LEGNAGYOBB REPÜLŐTÉR Október 4-en Montreal közelében nyik meg a vi­lág legnagyobb repülőtere, a Mirabel International Airport. Felavató beszedeben a megnyitási ünnepségen Pierre Elliott Trudeau miniszterelnök a Montreali ól 34 mérföldre fekvő repülőteret úgy jellemezte, mint amely “a 21 szazad küszöbén áll és arra készült fel.” Ot evvel ezelőtt kezdtek meg az építkezést, amely­nek kezdeti költsége 500 millió dollár, az eredeti költsegvetesnek kétszerese. A repülőtér és a körü­lötte levő terület 88,000 aker. A nemzetközi repü­lés ezentúl erről a repülőtérről indul és oda érkezik. A belföldi es a U.S.-be irányuló repülések kiinduló helye ezután is Dorval lesz, ami közelebb van Mont- reálhoz. Amikor 2025-ben a Mirabel végső szakasza is elkesz’ul, ez lesz Kanada legnagyobb költséggel épített létesítménye. Sok nehézséggel épült az uj repülőtér. A körülöt­te lévő területet óriási költséggel a kormány vásárol­ta meg, sok esetben az ott lévő épületek tulajdono ­sainak ellenállásával szemben. A várostól nagy távol­sága miatt a taxiköltség Montrealba 30 dollár, a busz viteldij 5 dollar.A kormány azért vásárolta meg a repülőtéren kívül a 71,000 aker területet, hogy a közeli lakosok ne emelhessenek panaszt a repülök zaja miatt. A területért 140 millió dollárt fizetett, Sok háztulajdonos keveselte a kormánytól kapott összeget es ezek a megnyitó ünnepségen tüntetéssel tiltakoztak. Első évben a Mirabel kb. három millió utast fog ellátni. A számítások szerint 1990-ben forgalma 20 millió személyre terjed ki, ugyanannyira,mint a new yorki Kennedy repülőtere. De a 2025. evben — ha szükséges — a Mirabel 60 millió utast fog el­látni. Valóban a jövő szazadnak e’pitettek és sok újí­tást vezettek be. A repülök az állomási épülettől messze szállnak le, ahonnan egy kisebb repülőgép- nagyságú kocsin szállítják az utasokat az állomás­hoz, ezeket a repülő ajtajának magasságába lehet emelni és az utasnak nem kell gyalogolni. I HIMLŐ JÖVŐRE ELTŰNIK 1 FÖLDRŐL Uaccaban röplapokat osztogat az egészségügyi mun­kás. 20 dollárt adnak aki himloesetröl jelent. (20 dollar egyenlő egy jól kereső bengáli lakos 1 ha­vi fizetésével) A Világ Egészségügyi Szervezet vezetőinek véle­ménye szerint a himlő rövidesen eltűnik a föld szí­néről. Jövő év végere, vagy talán még előbb, nem lesz újabb himlő-eset-, ezután még két évig kutat­nak előfordulható esetek után. Jelenleg összesen tizenhatan szenvednek a himlő legsúlyosabb formájában, a V.E.Sz. tudomása sze­rint. Ezt a tizenhatot egészségügyi zárlat alatt tart­ják Bangladeshben, mialatt járványszakértok sáros, árvizes területeken áthatolva, kutatnak eldugott fal­vakban fel nem fedezett esetek után. Ezenkívül még csak Ethiópiában van himlójarvany, de ott is már csak százán szenvednek a betegségnek egy köny- nyebb változatában és terjedését himlő-oltassal aka­dályozzak meg. A himlőt okozo variola virus a történelem fo­lyamán négy közül egy áldozatát megölte, millió­kat megvakitott vagy egész eletre elcsúfított a bo­ron sebekből eredő himlohelyekkel. A himlő volt az emberiség legveszedelmesebb, legfélelmetesebb betegsége. A közegészség számara nagy győzelem lenne a himlő eltüntetése a föld színéről, mert első alkalom lenne, hogy egy betegséget sikerül a tudósoknak véglegesen eltüntetni. Delnyugat-Afrika aranymezőinek eredetét kutat­ta egy angol tudóscsoport. A feltételezések szerint kétmilliárd évvel ezelőtt óriási aranymeteorit zuhant a földre, és darabokra tört. Anyaga ellipszis alakban körülbelül 25 ezer négyzetkilométernyi területen szóródott szét, igy alakult ki a cíelnyugat-afrikai aranykórzet. 5

Next

/
Thumbnails
Contents