Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-09 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ__________ ? ' aZ Egyesült Államok 200 éves történelmében Thursday, Oct. 9. 1975. AZ ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALM I BANK RT. TÁJÉKOZTATÓJA NYUGDIJAK ES JÁRADÉKOK A munkaviszonyból credo, vagy társadalombiztosítási törvények alapjan keletkezett nyugdíj es jaradek igények ervenycsitcseben bankunk évtizedes tapasztalatai alapján szakszerű segítséget nyújt a magyarorszagi kedvezményezettek, hazatelepülök reszere. Tevékenységünk kiterjed az illetékes szervekkel való levelezésre, a nyugdíj es jaradek megállapításához szükséges okmányok beszerzesere, fordítására cs felülhitelesitésere. A nyugdij- es jaradekigeny elismertetese után gondoskodunk az esedekesse vált összegek Magyar- orszagra torteno rendszeres atutalasarol es kifizetéséről. A nyugdijatutalások folyamatosságanak biztosítása erdekeben a folyositoszerv időről időre megkívánja a kezdeményezett eletbcnlétének tanusitasat, amihez bankunk okmányok beszerzésevei cs továbbításával nyújt segítséget. A nyugdijaknak es járadékoknak külföldről torteno atutalasat egyetlen magyarorszagi rendelkezés sem korlátozza és az átutalt összegek adó, illetek, vagy bármilyen egyeb levonása nélkül kerülnek kifizetésre. Egyes országok, illetve azok nyugdijszervei bizonyos feltételektől teszik függővé a nyugdijossze- gek külföldre történő folyósítását es a feltételek hiányában korlátozásokat alkalmaznak. Ezért feltétlenül javasoljuk a hazatelepuloknek, hogy az illetékes nyugdijszervtol minden esetben kerjenek részletes es egyértelmű tajekoztatast. Célszerű a nyugdijszervek központjához fordulni, mert előfordulhat, hogy a fiókirodák a vonatkozó rendelkezések esetleges időközi változásait meg nem ismerik. Lehetséges, hogy egy adott allam jogszabályai egyáltalán nem teszik lehetővé bizonyos nyugdijak külföldre történő folyósítását. A Magyarországra hazatelepülök ilyenkor — bankunk segítségévéi — itthon kötött járadékbiztositasi szerződéssel megteremthetik megélhetésük alapjat. RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hirek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV............................................................................ CÍM..........................................1........................ VAROS............................................................. Állam.........................zip code.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E16 St. NEW YORK, NY. 100^ A történelem szerint az első magyar 158.5 aug. •>-án lépett Amerika földjére, neve PARMENIUS ISTVÁN. Hogyan került Parmenius Amerikába, Kolumbusz felfedezése után még kevesebb, mint 100 évvel és mit végzett, milyen élete, munkálkodása volt és mi lett a sorsa, erről fogunk Írni a következőkben. Az évszám: 158.1, elárulja, hogy a Parmenius utazása a törökök magyarországi uralma alatt történi. A törökök még 1521-ben elfoglalták Nándorfehérvárt, amit mellesleg mondva, “50 forint ára lőporral meg lehetett volna menteni” a történetírók szerint. 11a az olvasók nem veszik rossz néven, kitérünk egy kicsit erre az időszakra; mit is jelentett magyarnak, különösen értelmiséginek lenni a török megszállás idején és miért kellett Parmeniusnak is vándorbotot venni a kezébe. Mint tudják, a törökök 150 évig tartották megszállva Magyarországot és elsőitek Nándorfehérvárt foglalták el. A vár kapitánya nem is volt a váriján, a Budán dőzsölő főurak nem is gondoltak arra, hogy felmentő sereget küldjenek. Szulejmán szultán jól megválasztottá az időt a támadásra: látta, milyen borzalmasan verték le a magyar urak Dózsa György lázadását 1514-ben és milyen szörnyű elnyomás alá került a földművelő parasztság a lázadás leverése után. Látta azt is, hogy a magyar főnemesség mulatozással és harácsolással volt elfoglalva, tehát megkezdte a háborút. De a magyar közkatonák magyar névhez méltó hősiességgel védték a várat az utolsó leheletig. 1526 aug. 29-én Mohácsnál eldőlt Magyarország sorsa. A tehetetlen Lajos király és a széthúzó főnemesek csupán 25,000 harcost tudtak kiállítani a százezres török hadsereg ellen. Néhány órai harc lilán a magyar hadsereg megsemmisült és Lajos király a Csele patakba fűlt. Magyarország nagy részét megszállták a törökök. Nyugaton Kanizsa, Székesfehérvár, északon Esztergom, Buda, keleten Nagyvárad, Lugos volt a határ. A lakosság hullámzott, vándorolt, mint valaha az őskorban, a népvándorlás idején. Hegyek között kereste biztonságát. A nemesség elveszítette földjét és városokban próbált elhelyezkedni. Egykori feljegyzők mondják: “a török területen béke uralkodik, a halál nyugalma.” A jobbágyság helyzete teljesen reménytelen volt. Dózsa György forradalmát az uralkodó osztály tűzzel-vassal leverte, a jobbágyság vezetőit kivégezték. A törökök számoltak azzal, hogy a jobbágyság az urak elleni gyűlöletből, mint felszabadítókat fogja őket üdvözölni. De a parasztság hazaszeretete annál nagyobb volt és a megszállók ellen ellenséges magatartást tanúsított. Legjobban az értelmiséget sújtották a törökök. A műveltség központjait, Budát, Pécset, Fehérvárt majdnem teljesen lerombolták, halál és pusztulás vonult végig a városokon. Ilyen körülmények között született Parmenius István 1550 körül Budán. Már mint gyermek látta a rengeteg igazságtalanságot, az elhanyagolt iskolázást, mint fiatal ember érezte a törökök ellenszenvét minden olyan törekvés ellen, ami a nép életnívóját emelte volna. Mint a többi ifjúnak, az előrehaladás minden lehetősége el volt zárva előle. Néha sikerült néhány könyvhöz jutnia; nyelveket tanult, köztük a latint tökéletesen elsajátította.'Latin nyelven olvasta az akkori világtört ' leimet. a könyvekből megértette, hogy más országok. sőt földrészek is vannak, de ott nem uralkodnak a törökök. Szülei, rokonai összeadtak annyi pénzt, amivel küllőidre utazhat. Sikerült is kiszöknie a török területről és nyugatnak indult, mert arra látott érvényesülési lehetőséget. Hosszas, kalandos utazás után ért el a La Manche csatornához, onnan vitorláson Londonba ment. Az 1580-as években Londonban nagy csoportja volt a humanista értelmiségnek. Parmeniust közéjük segítette egyénisége, angol, latin nyelvtudása és rövid idő alatt sikerült jó ismerősökre, barátokra szert tennie. Az uj barátok között volt RICHARD HAKLUYT, Oxford hires, nagytekintélyű Írója, tudósa, aki nagyon megszerette a fiatal, lehetséges magyart és magával vitte tudományos előadásokra, ivók, művészek találkozóira. Egy alkalommal bemutatta Sir Humprey Gil- bertnek, aki expedíciót szervezett Amerikába. Sir Humphrev engedélyt kapott Erzsébet királynőtől, hogy angolokat vigyen Ászak-Amerikába letelepedési szándékkal. Anglia a belső harcok miatt nagyon lekésett az Amerikába való telepítéssel. Kolumbusz már majdnem száz évvel hamarabb fedezte fel Közép-Amerikát és ott a spanyol birodalom már megvetette a lábát. Éppen ezért Erzsébet angol királynő gyors cselekvést akart és csak 6 évi időt adott Sir Humphrey-nak -az ex|>e- dició végrehajtásához. , . Az egyezmény értelmében a királynőnek egyötöd részesedés járt volna a talált arany és ezüstből és uralma alá- kerül minden élőlény, akit ott találnak. így lett New-Foundland. Kanada és Észak-Amerika 1776-ig angol gyarmat. Az expedíciót Sir Humphrey meg is szervezte és Parmenius Istvánt kérte meg, legyen az expedíció történetirója. Parmenius örömmel fogadta el a megbízatást és büszkeség töltötte el, hogy öt ilyen kitüntetés érte. 158“ június 11-én indult az öt hajóból álló hajóhad a történelmi felfedező útra. Parmenius első — latinul irt — levele igy szól: “Nagytiszteletii Hakluyt Riehardnak, a művészet és filozófia mesterének. Oxford. Anglia. Nagyrabecsült Barátom, ime itt küldöm leveleméi Önnek, mert megígértem; hogy Írni fogok. Junius 11 -én vitorláztunk el Angliából; jó széllel hagytuk el Plynmuth-ot. Hajóhadunk öt hajóból állott az induláskor, de később a legnagvobb hajó, amely egy darabig kisért, a harmadik napon elhagyott bennünket. A megmaradt négy hajó együtt vitorlázott július 2J-ig, amikor áthatolhatatlan köd vette körül hajóhadunkat és elvesztettük egymást. Augusztus ]-én láttunk először földet. Ez egy sziget volt. amit Penguin szigetnek neveznek, mert számtalan penguin van rajta. Nem kötöttünk ki ezen a szigeten, mert kedvező szél fújt nvugftti irányba. Rövidesen ismét földet láttunk és az admirális elhatározta, hogy ott kikötünk, annak ellenére, hogy eredetileg tovább akartunk hajózni dél felé. De a legénység nagyrésze már beteg volt a hosz- szu úttól, ketten flexben meghaltak, kettő betűit a viharos tengerbe. ÉJn egészséges vagyok, sohasem voltam tengeri beteg és sohasem éreztem magam ilyen jól. Augusztus 3-án, (1583) kötöttünk ki St. John. New-Foundlandban. — Schafer Emil (folytatjuk)
