Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-09 / 39. szám
Thursday, Oct. 9. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO Jó tanulók voltak-e a nagy emberek? Kel elmeiét létezik, vagvis inkább legenda. Az egyik szerint a zsenik az iskolában is zseniálisak voltak. A másik — es ennek több Ilivé van — azt hangoztatja, bogy a későbbi nagy emberek átlagosan vagy rosszul tanultak, osztályt ismeteltek, sőt, elég gyakran kicsaptak őket az iskolából. Az igazság, mint rendszerint, valahol középén van. Valóban sok nagy ember volt rossz tanuló, de nem azért, mintha buta lelt volna. Egyéniségük nem állta a merev iskolai kereteket. Kot hires politikus volt nagyon rossz tanuló: Bismarck es Churchill. “Az iskolai evek: szomorít, szürke tolt az élelemben” — irta Churchill. — “Csupa szenvedés, megaláztatás, kényszer, unalom es értei metlenseg.” ^ t f Franz Kafka is szenvedeti az iskolában: “Éjszakánként ma is kisértenek a velem foglalkozó lanari értekezletek.” Nagy nehezen csúszott át az egyik osztályból a másikba. C. II. Shaw,aki szinte betegesen félénk termesze- tii volt, ezt irta az angol iskolarendszerről: “Az egesz nevelesi rendszer egy nagy csalás. A tízéves oktatás végén meg anyanyelvemcl sem ismertem jól. Legföljebb derek sportotokat nevelnek, de minden erkölcsi tartást kiirtanak az emberből.” Kitűnő tanuló volt viszont Descartes, Voltaire, Kant, Hegel, Lenin, Richard Strauss, Erich Kästner. Descartes-rol ismeretes, hogy nyolcéves korában tökéletesen beszelt latinul,matematikai tudása pedig bámulatba ejtette tanítóit. ff I ff Kant az V. osztalvtol kezdve osztalvelso volt, r * es végig az is maradt. llegel évről evre kitüntetést kapott az iskolában, 10 eves koratol 18 eves koráig. 15 eves korában latinul irt naplót. Zseniálisnak azonban egyáltalán nem látszott. Barátai később azt mondták: “Nem számítottunk arra, ami később lett belőle.” Lenin kitüntetessél vegezte az iskolát. Érettségi bizonyitvanyaba bejegyeztek: “Rendkívül tehetséges, szorgalmas cs alapos. Sem az iskolában, sem az iskolán kivid, sem szóval, sem lettel soha nem adott okol tanárainak a megrovásra.” Rendkívül tehetseges tanuló volt Nietzsche is. 23 eves korában mar rendes egyetemi tanar volt. Darwinnal viszont rengeteg baj volt. De nem o volt a hibás, hanem az angol iskolarendszer, amely megtörte a tanulok jellemet, a többi között súlyos testi fenyítéssel. (Churchilll annyit verték az iskolában, hogy emiatt egy időben dadogott és selypített. Rossz tanuló volt Einstein, Wagner es Gandhi is. Wagner abba is hagyta a tanulást, es teljesen a zenének szentelte magát. Napoleon 15 éves koráig rosszul tanult. Nem ismerte a helyesírást, a francia nyelvet pedig “barbár módra használta.” A kalonaiskolaban azonban már ragyogó tehetségnek bizonyult: az előirt bárom év helyett egy év alatt elvegezte az iskolát. Ugyancsak szép sikereket ért el az iskolában Schiller, a két Grimm testvér, Flaubert, Zola, Marx Karoly es Ho Si Minh. Rendkívül tehetséges tanuló volt — bár nem járt iskolába, hanem otthon tanult — Nagy Sándor, » T Julius Caesar, VIII. Henrik, Morus Tamas es Rotterdami Erasmus. Mark Twain csak elemi iskolát végzett, akarcsak Jack London, Alberto Moravia nemrég érettségizett, 60 eves korában. Balzac folyton büntetéseket kapott az iskolában. Majakovszkijt 16 éves korában kicsaptak. 19 eves korában bejutott a képzőművészeti főiskolára, de a rutinszerű foglalkozások hamarosan untatni kezdtek és otthagy ta az iskolát. Faulkner csak két évig járt középiskolába. Apja jo kapcsolatai révén, érettségi nélkül, bejutott az egyetemre, de egy évig sem bírta ki. Vzne hatodik érzékünk? Sokáig úgy tudtuk, hogy az ember ot érzékkel — latás, Dallas, szaglás, ízlelés, tapintás — rendelkezve cli napjait, meri fel a környezeti hatásokat. “Hatodik érzékről” pedig akkor beszelünk valakinél, ha “megerzett”, többet vett eszre c's gyorsabban fogott fel mindent, mint az átlagember. Nos ezt a képzeletbeli “hatodik érzéket” alighanem hetedikké kell minősítenünk, mivel a tudomány felfedezte a tényleges hatodikat c's azt “hőérzéknek” nevezte el. A szervezet egyik legfontosabb tevékenységét látja cl: a testhőmérsékletének szabályozását. Nélküle a legsúlyosabb szabályozási zavarok állnának be a szervezetben cs ezek hamarosan halálosnak bizonyulnának. Az mar meglehetősen regen tudjak a biológusok, hogy az agyban két hőközpont van, de ezek működésére, a szervezet hőszabalyozásanak tényleges folyamatára csak nemregen derült fény. Kiderült, hogy az agyban lévő elülső hökózpont a hőmérsékleti ingadozásokat közvetlenül “leolvassa” az egyik kisa- gyi crben előtte eláramlo vérből. Ezt a “hóinformációt” a bőrben levő verejtekmirigyekhez továbbított parancsokba ülteti át, miután előzőleg ellenőrzi, hogy a “mért” érték mennyiben sza'rnyalja túl az “előirt” értéket. Miután kiderült, hogy ez az agyi központ az “cr- zck”-ingcrckct önálló pontosan mérlegelt ellenintézkedésekbe ülteti át, érzékszervvé minősítették. Egyes kutatok a szervezet “hó'szemének” is nevezik. i ! BÖLCSEK MOSOLYA "j RÉVÉSZ TIBOR ROVATA \________________________J G. B. Shaw egyszer antikváriumban böngészgetve, megtalálta Ember es felsőbbrendu ember cimíi művének regi kiadását. Lapozgatott benne. Az első oldalon a következő ajánlási látta: Mr. John Farmernek tisztelettel G. B. Shaw. Az ex-librisen megtalálta a volt tulajdonos cimét is. Az iro megvette a könyvet, es elküldte Farmer urnák, de a dedikacio alá előbb a kővetkezőket irta: Megújított tisztelettel G. B. Shaw. • Edgar Wallace angol iro lakásán megjelent egy londoni orvos. Verseit hozta el, hogy Wallace olvassa el okét es mondjon róluk kritikát. — Mi az, ön verseket ir? — kérdezte az iro. — Igen, de csak azért, hogy agyonüssem az időt. — Hat egyáltalán nincs paciense? — csodálkozott Wallace a legkomolyabb arckifejezessel. • George Porto-Riche francia drámaírótól, amikor még fiatal és ismeretlen ember volt, egy hires es beérkezett iro egy vacsorán megkérdezte: — Mi a neve? Porto-Riche szerényen felelte: — Nekem meg nincs nevem, uram! Albert Einstein nemet tudóst amerikai útja alkalmából valaki megkérdezte, hogy a relativitás elmélete bevalik-e. Einstein a kővetkezőket felelte: — Ha az elmeletem beválik, akkor a nemetek büszkék lesznek rá, hogy német vagyok, a franciák ellenben ki fogják jelenteni, hogy nem vagyok a nemet nemzet kizárólagos tulajdona, hanem az egesz emberiségé. Ha nem válik be az elméletem, akkor a nemetek feltétlenül ki fogjak jelenteni, hogy nem vagyok nemet, hanem zsidó, a franciak ellenben kárörömmel fogják megállapítani, hogy német vagyok. Herbert Spencer angol filozófus túlságosan szeszélyes es örökösen kötekedő természete miatt sohasem nősült meg. Idős korában valaki megkérdezte tőle, nem banta-e meg, hogy agglegény maradt. — Nem — válaszolta Önkritikával a filozófus. — Vigasztal az a tudat, hogy valahol a világon él egy no, akit en nem ismerek, es aki boldog, anélkül hogy tudná, miért. Az a nő, akit en nem vettem el feleségül... Lucille Grann táncosnő azzal dicsekedett Dumas előtt, hogy o lábaival nagyobb tér felett uralkodik, mint az iro a tollával. A fiatalabb Dumas erre megjegyezte: — En egesz derékig adok önnek elsőseget, de azon felül azután mi uralkodunk... Antonio Guadagnoli arezzoi költő csaknem egész eleteben nyomorgott. Egyszer azután meghalt egy anyai nagybátyja, aki dúsgazdag ember volt, és minden vagyonát Guadagnolira hagyta. A költő mély gyászban ment el Pisaba, a temetésre. — Mi történt veled? — kérdezték tőle a barátai, amikor feketebe öltözve megpillantották. Guadagnoli meltóságteljesen mondta: — Nagybátyám és én jobblétbe kerültünk... 8 _ ! VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FÖÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA I MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK 8 Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I VS.RELIEF PARCEL SERVICE Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 ■ Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 Second Avenue
