Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-09 / 39. szám
Thursday, Oct. 9. 1975. o&aza A kísérlet szinttel fje Bernjén Gőz nyomja felszínre az olajat Évi egymillió dollár megtakarítás - Föld alatti égetés Újabb kutatások, műszaki megoldások a termelés növelésére Az ország évi kőolajfelhasználásának csaknem egynegyede — mintegy 2 millió tonna — a hazai olajkutakból származik. A tervek szerint az 1976— 80-as időszakban tovább növelik e fontos nyersanyag kitermelését. A szénhidrogén-bányászat technológiai színvonalának emelese, uj eljárások kidolgozása érdekeben a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratorium munkatársai szeles körű tudományos munkát vegeznek. Az olajkutak egyik fontos kelleke az úgynevezett tömito szerkezet. A tömitot eddig importálni kellett, de a kutatólaboratóriumban kifejlesztett tomito sorozatgyártásának megindulásával csökkenhet a behozatal, es igy evenkent egymillió dollar megtakaritas is elerhetö. Másik uj eszköz a világviszonylatban is egyedülálló, különleges geofizikai műszer, a szonda, amelyet az olajkutakba engednek. Segitsegevel akar 1500 atmoszféra nyomás es 250 fokos homerseklet mellett is jelzéseket vehetnek a felszínen, s igy pontos tájékoztatást kapnak a kutatók a kőzetek összetételéről. A kőolaj kiaknázására olyan korszerű technológiákat dolgozott ki a kutatólaboratórium, amelyekkel az eddigieknél nagyobb arányban hozható felszínre a nyersanyag. A főid alatti egetés módszerét mar korábban sokfele ismertek, de csak viszonylag kis mélységből es csupán nehe’z olajnál vált be ez az eljárás. A módszer lényégé, hogy a föld alatt megbújó olaj egy részenek elegetesével gőzt fejlesztenek. Ennek ereje pedig felszínre nyomja az olajat. A laboratórium munkatársai újfajta egesnovelo adalékanyagot állítottak össze. Ennek alkalmazásával ezer meter mélyről is felpréselheto az olaj. A laboratóriumi kísérletek sikeres befejezésével most kezdődtek a gyakorlati alkalmazás előkészületei, az Eger melletti Demjen kőolajat fogják a jóvo évtől bányászni ezzel a módszerrel. Itt az eddig ismert eljárások mar csődöt mondtak. De az építéssel hosszú eveken át biztosítható még az olaj kitermelése. A tanya világ jövője Magyarországon több, mint 800 ezer ember, a lakosság 8.5 százaléka él tanyán. Az Alfóldon 420 tanyás község van, amelyekben a külterületi népesség aránya meghaladja a 20 százalékot. A tanyáról, a magyar vidéknek erről a sajátos, csaknem egyedülálló telepulesfajtájáről 1949 óta nem készült orszagr szerte felmérés. Huszonhat ev óta nagyon sok minden változott és szükségessé vált egy újabb felmérés. Ennek készítésé során derült ki, hogy sok helyen a községi tanács sem tudta, hány tanya tartozik hozza, s hogy milyen állapotban vannak. Most elkészült a tanyai települések térképé. Ezen feltüntették, hol van megfelelő ut-es telefonhálózat, villany, postaláda, milyen a tanyak orvosi, kereskedelmi ellátása, milyen messze esik tőlük az iskola, gyógyszertár, művelődési ház. A megyei tanácsok adatainak felhasználasaval az Építésügyi és Varosfejlesztési Minisztériumban kidolgozták a tanyarendszer teruletrendezésenek módját -az ezredfordulóig. Célja, hogy a tanyák fejlődésének természetes folyamatát tervszerűvé tegye. Nem tartalmaz tehat semmifele kényszert, kőtelező jellegű intézkedést, de felvázolja, milyenek legyenek a tanyák 2000-ig es igy az illetékeseknek módot ad a felkészülésre. Vannak tanyak, amelyek bizonyosan fennmaradnak meg jőnéhany évtizedig, pld. Bacs-Kiskun megyében, ahol szólót és gyümölcsöt termelnek es az ezzel való szinte mindennapi munka helyhez köti lakóit. Az autóbusz járatokkal könnyen bejutnak a környező nagyobb településekre, igy semmi ok nincs arra, hogy elneptelenedjenek. Mas a helyzet például Hajdu-Biharban, ahol mar megkezdődött a tanyák felbomlása. Több helyen a téeszek, állami gazdaságok szeretnék művelni a földterületet és a tanyai élet helyett jobb életkörülményeket kínálnak a gazdasági majorokban vagy a községekben. Sokan azért választják a falvakat, hogy munkahelyük közelébe kerüljenek, megszabaduljanak a fárasztó, rendszeres utazgatástól, masokat pedig a városok vonzzák, ott találnak jobb munkalehetőséget és jobb életviszonyokat. A tervezet készítői 12 modellt dolgoztak ki. Ezek tartalmazzák, hogy a szakemberek milyen gazdasági es lakóépületeket javasolnak a sik-,illetve dombvidékeken, vagy árterületeken levő tanyákra, milyet azoknak, akik földműveléssel, állattartással, vagy szólömüvelessel foglalkoznak elsősorban. Felmérték, hová kell villanyt vezetni, utat, iskolát, kollégiumot, boltot építeni. Kijelölték azokat a községeket is, amelyekbe érdemes betelepülni, hogy ezek tervszerűen felkészülhessenek a tanyaiak fogadására. A jövőben tehát még sokféle szükség lesz a tanyákra .illetve korszerűsítésükre, felújításukra; a kereskedelmi, a szociális ellátás es a közlekedés javítására. ® C^mléLeziinL ! Tálán egy kissé szokatlan, hogy ezen a heten olyasvalakinek az emleket idézzük, akiről nem is tudjuk pontosan, mikor es hol született. Csupán valószínűnek mondhatjuk, hogy 470 evvel ezelőtt, 1505 október első napjaiban született — ugyancsak fóltetelezhetoen — Baranya megye hajdani Tinód nevű községében vagy pusztáján. Tinódi Lantos Sebestyen a 16. szazad Magyar- országának legjelentősebb énekmondója. 1542-ig Török Balint szolgálatában Szigetvart élt, később Kassán telepedett le. Hallatlan szorgalommal es gyorsasaggal kereste föl a nagyobb harcok, várostromok színhelyet, például Egert, Lévát. Adatgyűjtés vegett bejárta úgyszólván az egesz országot. Megbízható értesülések es főként személyes élményéi alapjan irta historias enekeit, amelyekben mindenekelőtt a töltetlen pontosságra es hitelességre törekedett. írói működésének javat az 1554-ben Kolozsvárt megjelent Cronica cimu könyve tartalmazza. Kiderül ebből, hogy szinte a szónak mai értelmében is az első magyar újságírónak nevezhetjük. Hitvallása mindmáig tanulságos: “...sokat fáradtam, futostam, tudakoztam... sem . adomanyert, sem barátságért, sem félelemért hamisat le nem Írtam — az mi keveset írtam, igazat Írtam...” KÖNYVSZEMLE MAGYAR0RSZAG IDEGENFORGALMA 1945 75 A fenti címmel egy végtelenül erdekes, tartalmas es tetszetős kiállítású kiadvány jelent meg az Országos Idegenforgalmi Tanacs kiadasaban, Budai András, ÓIT titkár ajanlásaval. Témáját túlhaladva e ragyogó statisztikai illusztrációkkal bőven telitett kis füzet valóságos gazdasági lexikonja az uj Magyar- orszagnak, statisztikai himnusza a magyar nép, a magyar népi demokrácia csodalatos újjáépítő munkájának. Helyesen jegyzi meg Budai András a kiadvány bevezető soraiban: Három évtized egy ország történelmében nem túl nagy idő, szamunkra mégis a legdicsóbb korszak, hiszen ezalatt egy szinte teljesen romba- döntótt országot építettünk ujja es fejlesztettünk olyanná, mellyel méltán lehet' büszkélkedni az egész világ előtt. Kiindulva a háborús karok drámái illusztrálásából, tömören, kristálytisztán, átfogóan tárja élénk a kis füzet az újjáépítés eredményeit az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, a nemzeti jövedelem gyarapodása terén. Majd “Vendégváró Magyarország” fejezet alatt egy miniatűr kézikönyvét nyújt az ország földrajzi és természeti adottságairól, bemutatva, ismertetve a legvonzóbb turista-attrakcios tajakat, korvonalazva a turizmus fejlődését, az idegenforgalom szervezeteit. I .. • f t » Reméljük, hogy a magyarorszagi utazással foglalkozó ügynökségek bőven el lesznek latva e kony- vecskekkel a Magyarorszagra utazni óhajtó közönség felvilágosítására. Ajánlatos volna a füzetnek angolra való fordítása is. Az illetékes szervek Magyarországon teljes tudatában vannak az odairányuló külföldi vendégforgalom gazdasági es kulturális fontosságának. (E sorok írójának egyénileg nem tetszik az IDEGENforgalom kifejezés, van benne valami negativ, valami antago- nisztikus. A magyar nép nem IDEGENEK-ként, hanem vendegekként varja es fogadja nemcsak az odautazó magyarszarmazasuakat, hanem minden nép fiait, nemde?) Zenko Béla titkár, a Vendeglátóipari Szakszervezet titkársága megbízásából részletes tervezetet terjesztett szervezete elnöksége ele a külföldi vendég- forgalom fejlesztése, politikai, társadalmi, gazdasági céljai és általában a vendéglátóiparban dolgozo munkások erdekei előmozdítására. A javaslatot az elnökség elfogadta es kibővítette azzal, hogy tekintetbe véve a javaslatok rendkívüli nemzetgazdasági fontosságát, azokat a Magyarorszagi Szakszervezetek Országos Tanácsa ele is terjesszek. Deák Zoltán 6 _ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA I 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | (A 81-Ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-84*4. |j Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. |J [ Mlttvah-torták. — Postán szállítunk as ország |
