Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-02 / 38. szám
Thursday, Oct. 2. 1975. 4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Környezetvédelem nemzetközi téren A CHICANO MOZGALOM SIKERE EGY TEXASI VÁROSKÁBAN Crystal City Texas, es a körülötte lévő Zavala County lakossága 85 százalékban mexicoi-amerikai, mégis az egesz kornyék üzleti világát és mezőgazdaságát nemzedékeken át az “anglo”-k,a nem spanyol • származású fehér amerikaiak uralták. Most minden megváltozott, mert a chicano-kegy harmadik pártot szerveztek meg, Jose Angel Guiterrez vezetésével. A harmadik párt — La Raza Unida (az Egyesült Nép) — sikeres tevékenységével 1970 tavasza óta az iskolaszékben, mint a városházán es a megyei székhelyen fokozatosan chicano többségét ért el. Ez az egyetlen hely az országban,ahol mexicoi-amerikai ak vannak többségben a helyi kormányzat minden agaban. Texas deli részen ez a nap-szikkasztotta, poros farmvidék a chicano mozgalom országos jelképe lett, ahol az újfajta politikai és gazdasági elveket próbálnák ki. A chicano lakosság önérzetes küzdelmének vivmanya, hogy ina már hősüknek, a mexicoi forradalmár Benito Juareznek a szobra all a városháza e- lőtt. A portoricoiakat is beleértve, a spanyol nyelvfi amerikaiak képezik az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő kisebbséget. Ez a kisebbség, egves népességi szakértők szerint a délnyugaton, két vagy három évtized múlva könnyen többséget erhel el. Crystal City és a Raza Unida mintájára chicanok mar több texasi es kaliforniai kisvárosban is nagy e- redmenyeket érték el. Crystal City ben a La Raza sikereit elsősorban egy rendkívül erős es népszerű partszervezettel es harcias programmal érte el, amellyel szövetségi kiutalásokat vívtak ki, vandormunkások oktatására, iskolai étke; : -lésre, szakmai kiképzésre, stb. Az oktata ren élért eredményeknek köszönhető, hogy az iskolából való kimaradás majdnem teljesen megszűnt és a tavalyi iskolaév vegén, 125 érettségiző közül 100 egyetemre ment, 30 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt, es több mint kétszer annyi mint más, chicano-lakta városokban. Az oktatás szintjenek ez a lenyeges javulasa úgy következett be, hogy a helyi iskolákban ketnyebn^ két kultúrájú oktatást vezettek be. A La Raza által kivívott szövetségi programoknak köszönhető, hogy nagyon sok chicano vándormunkás feladta a mezei munkát, mert Crystal Cityben el tudott helyezkedni. Ezek még ma is szegények, de legalább biztos jövedelmük, rendes lakásuk van es a fiatalok iskolába járhatnak. Sokan a közéletben is részt vesznek. A Raza párt segiti hozza o- ket, hogy szakképzettséghez jussanak, ad nekik szerszámot és állást valamelyik községi munkán. A helyi gazdasági kérdést azonban a La Raza-párt nem kepes sikeresen megoldani. De,mint Mr. Guiterrez pártvezér mondja, az “anglo”-k akadályozzak meg a gazdaság felvirágzását. “Ahelyett, hogy segítenének nekünk uj ipart idetelepiteni, a bankok azzal ijesztik el őket, hogy ez politikailag ingatag vidék. Ebből egy sző sem igaz.” A város körül óriási kaktusz prérik terülnek el, ideális éghajlattal, jó termőfölddel, ahol teli főzelékeket lehetne termeszteni. De ezek a földek mind parlagon hevernek, mert távollevő birtokosuknak fontosabb az ingatlanbefektetés, mint a gazdálkodás. Mr. Guiterrez azt szeretne, ha a megyei kormány venné at es csinálna belőlük köztulajdoni! gazdálkodást, ahol a sok száz jelenlegi vándormunkas dolgozhatna. A privat földek atvetelere nem sok esely van, de inas helyen, valami közös farm felállítására a szövetségi kormány hajlandó. Ha ez sikerül, mondja Mr. Guiterrez,akkor “ a termelési eszközöket visz- szaadjuk a népnek, ahol azoknak lenniük kell.” Nagy feltűnést keltett áprilisban, hogy a La Raza part 10 tágjává! együtt Mr. Guiterrez kéthetes látogatást tett Kubába, ahonnan nagyon jo véleménnyel tértek vissza. “Mi is követni akarjuk azokat a jo dolgokat, amiket a szocializmus ott az oktatásban, a lakásépítkezésben, az egeszsegiigyben es az alkalmazás térén elért” — mondotta Mr. Guiterrez. “A környezet szennyezodes nem veszi tekintet - be a nemzetközi határokat”, mondotta Dr. Elbert S. Barth, az Environmental Protection Agency Las Vegas-i laboratóriumanak elnöke a szeptemberben megtartott nemzetközi környezetvédelmi világkonferencián. 40 országból jött össze 800 tudós és ma- gasrangu köztisztviselő azzal a céllal, hogy módot találjanak a k'órnyezetmegfigyeles nagyméretű kiterjesztésére es nemzetközi védelem kidolgozására. Russel E. Train, a U.S. - E.P.A. adminisztrátora a kongresszushoz küldött üzenetében mondotta: ' “Ahhoz képest, hogy milyen kifinomult módszerekkel vagyunk kepesek a környezetet szennyezni, a szennyezodes felmérésére és meggatlására irányuló képessegünk meg középkori szinten áll. Olyan ellenőrző rendszer-hálózatokat kell kidolgoznunk,melyek pontos megfigyeléseket kepesek végezni, hogy még idejeben cselekedhessünk.” A mexicoi k’órnyezet- vedelem szakértője Dr. Euardo Echeverria Alvarez kifejtette, hogy a környezet leromlásában “tömeg- Öngyilkossagnak vagyunk tanúi, melynek megakadá- lyozasara semmilyen megfelelő társadalmi, politikai vagy gazdasági megoldást nem dolgoztunk ki.” Az ENSZ keretében már megalakult szervezetileg egy k'órnyezetvedelmi rendszer. A Las Vegas-i konferencia az ezzel kapcsolatos technikai problémák megoldása es nemzetközi koordinálása céljából ült össze. BELFÖLDI TENGER A kaliforniai Salton- tenger a szazad elejen képződött, amikor a Colorado folyo gyakori aradasa a deli Mojave sivatag nagy részét elöntötte. A 280 negyzet- merfoldnyi, átlagban 40 láb mely belföldi tengerbe evente több, mint négy millió tonna só folyik a Whitewater, a New es az Alamo folyokbol, amelyekbe a körülöttük levő nagy területekről kerül a földalatti so. A sós viz es az állandó párolgás következtében a belföldi tenger sótartalma evente növekszik, jelenleg már jóval a tenger sótartalma föle emelkedett. Ha gyors intézkedés nem történik, a Salton-tenger sótartalma 1979-re olyan magas t ft lesz, hogy a halak nem tudnak benne megélni, idővel teljesen holt-tengerre válik, es a körülötte levő 380 millió dollar jövedelmet hozo üdülő- es sporthelyek is tönkremennek. Tíz ev óta folynak tanulmányok, melyek szerint a so további koncentrálódását leghatasosabban egy M If * * m * t | szurogat epitesevel lehet megakadályozni, amit a tenger deli részén, a három folyo beömlesénel építenének. A tanulmányok is mar sok millió dollárba kerültek, de a gátépítés, a legújabb becslesek szerint, 9 9 % • II f t 58 millió dollárba kerülne, sót az infláció miatt valószínűleg meg többe. A szövetségi kormánynak kellene 40.4 millió dollárral hozzájárulni, a többit helyi adókból teremtenek elő. Ha az építkezést ót éven belül megkezdik, a Salton-tenger sótartalma 18 even belül nem lesz több a tenger sótartalma- nal. Morton Rogers belügyminiszter kereken megtagadta a segítséget a Salton-tenger helyreallitasara. Azóta helyi törvényhozóknak, polgároknak, üzletembereknek es termeszetvedoknek hadai zarándokolnak Washingtonba es próbálják a minisztert nieggyozni, de eddig minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult. 3iiiiiiiiiiiiiii«iii!iijiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimiiiii£ 1 COBEL OVERSEAS CORP. j = ívvi 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 5 = miVft I OUUTIlOIVuCU — TELEFON. (212) 535-6490 — E 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY r- VIZUMSZERZÉS E = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKKA Magyarországra —TUZEX Csehszlovákiába 2 3lj|illllllllllllllUllllllllllllll!llllllllllllllllillllll||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||T
