Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-02 / 38. szám
Thursday, Oct. 2. 1975. AMERIKAI MAG YAK ^6 5 HÁNYÁN ÉLIK MEG A JÖVŐT Nem a jól tápláltságtól, hanem a betegségtől gömbölyödifc a kisgyermek hasa Hogy a brazil gyerekek millióinak milyen tragikus sors jutott, mi sem bizonyítja jobban, mint a halálról, a betegségekről es a szegénységről beszélő hivatalos adatok. Vegyünk csak n'ehanyat a legjellemzőbbek közül: minden 1000 élve született gyerek közül 112 meghal, meg csecsemőkorban. 12 millió gyerek szenved rosszultapláltság miatt; 70 százalékuk szellemileg serült, százak halnak meg naponta agyhártyagyulladásban, tuberkulózisban, a szárazság es különféle korokozok miatt. t ff Mit remélhetnek azok a lesoványodott, pokhasu gyerekek, akik sötét kunyhókban nőnek fel, vagy azok, akik kora gyermekkoruktól maguk kénytelenek gondoskodni a megélhetésükről a nádfoldeken vagy a varosok utcain. Minden nap, ahogy már felfogják a körülöttük mozgó eletet, ugyanazzal a kérdéssel kezdődik: Lesz-e mit ennem ma? Az iskola nem probléma, mert nem létezik szamukra; az ugyanis luxus, játékaik ugyan vannak, egy gyerek nem lehet meg játék nélkül, s játszani minden kacattal lehet — de mikor? Hiszen a gyerekeknek legtöbbször magukat kell eltartaniuk. Játszani tehat csak akkor tudnak, ha a napi fáradtság megengedi ezt a “fényűzést”. A brazil gyerekek millióinak sorsa alapvető problémákat vet fel: az egyik napról a másikra való élest, a betegségek és a halai elleni harcot. A betegseg, az éhség es a nyomor tizedeli Brazília lakosságának nagy részét, főleg a gyerekeket. Az ehség-betegség körforgása végsó elkeseredésében nem egy szülőt az ongyilkossagba kerget. Nemegyszer a halált választó apa vagy anya gyermeket is megfosztja az élettől, vagy esetleg lemond róla, s olyan ember kezébe adja, aki jobb életet tud biztosítani számara. “A brazil trágedia mögött egy alapvető dolog húzódik: az idegen tökének kiárusított nemzeti gazdaság es a brazil nép tömegeinek állandó elszegé- nyedese” — állapítja meg a Prensa Latina hírügynökség tudósítója. INDONÉZIA Indonézia Délkelet- Azsiaban 13.667 szigetből allo, együttesen 1.9 millió lakosú ország. Jáva szigeten — amely az ország területének mindössze 7 százaléka — Indonézia lakossaganak 65 százaléka él. A népesség 150 népcsoportra oszlik. A lakosság 10 százalékát foglalkoztatja az ipar es az építőipar. A szigetvilágot keresztulszeli az Egyenlítő, ezért éghajlata trópusi, a hőmérséklet napi es évszakonkénti ingadozása csekély. A korábbi holland gyarmat — Indonézia — 1945. augusztus 17.-en nyerte el a függetlenségét. 1949-50 között Hollandiával személyi unióban megalakult a 16 szövetségi államból álló Indonéz Egyesült Államok, amely 1950. augusztus 15.-én Indonéz Köztársaság névén egységes ál- § # lamma alakult at. Agrárország, a mezogazdasaga a nemzeti termek felet adja és a lakosság közel 70 százalékát foglalkoztatja. Fo termekei: a rizs, bár ebből behozatalra is szorul, a nyersgumi, amelynek termelésében és exportjában Malaysia után második helyen all a világon, tea, dohány, kinin, bors és cukornád. A külkereskedelem szempontjából fontos az ón (a világtermelés 10 százalékát adja), a kőolaj (ebben a világon a 10. helyen áll 1973-ban 66 millió tonnát termeltek) és a földgáztermeles. Ipara főleg kis- es közép üzemekből all, az ipari munkások 48 százalékát az élelmiszeripar, 25 százalékát a textilipar foglalkoztatja. A kivitelének 43 százalékát a nyersolaj és a nyersgumi adta. Számottevő exportcikkük még az ón es a kávé. Indonézia fontos külkereskedelmi partnerei az exportban az USA, Japán, Ausztrália es az NSZK. Importját, amely elsősorban rizsből, műtrágyából és olajtermékekből, fogyasztási cikkekből állt, eddig Japánnal az NSZK-val bonyolította le. A szocialista országokkal folytatott kereskede: lem az 1969. évi 15.6 millió dollárról a múlt évre 5.7 millió dollárra csökkent. Az 1965-ben hatalom ra jutott uj vezetés az ország gazdaságának államosított szektorát az idegen tökének juttatta vissza. USA-ból, Japánból, Hollandiából e’s az NSZK-böl származó 5 milliard dollár hitellel és segéllyel olajipari, vegyipari, mezőgazdasági fes infrastrukturális (út, távkö’zles-, oktatásfejlesztés stb.) beruházásokba kezdett az első őteves fejlesztési terv (1969-73) folyamán. Az 1974. április l.-en induló második oteves terv a rizsből való önellátást, a textil-, cement-, és műtrágyagyártás, valamint a vegyipar fejlesztését, a közlekedés kiépitese't kivanja megvalósítani. E programot a nyersanyagok kiviteléből (kőolaj, ónérc, nyersgumi) szármázó emelkedő bevételek, valamint tőkés hitelek felhasznalásaval, es a szocialista országok segítségével akarják teljesíteni. VILÁG LEGNAGYOBB TERE ÉPÜL TEHERÁNBAN Iran fővárosának közepén megkezdték a világ egyik legnagyobb, legszebb terenek építését. A 3 milliárd dollár költséggel épülő uj tér körül is nagyméretű építkezéseket terveznek. Környékének 2.5 négyzetmérföldnyi területén 20 even belül széles utak, parkok, minisztériumok, bankok, előadótermek, szállodák, kóvetsegi épületek készülnek el. Az állami és magántőkével épített, kiváló epiteszek áltál tervezett teret Shahestan Pahlavi-nak, vagyis Shah Pahlavi-térnek nevezik. A polgármester es a kormány remeli, hogy az építészeti szépségekben szűkölködő Teheránnak az uj tér es városközpont különleges dísze lesz. Ezzel és az épülő, kényelmes uj hotelekkel Teheránt a világ egyik legnepszerubb turistaközpontjáv'a igyekeznek kifejleszteni. A tértől északra lesz a kulturkozpont, délre lakóhazak, turistahotelek épülnék. Az iráni kormány nagy súlyt helyez a turistaforgalomra. A tér terveit, amerikai építészek es várostervezők közreműködésével a Llewelyn-Davies angol cég dolgozza ki, a többi épületeket iráni es mas külföldi építészek tervezik. > Új kikötő Gdanszkban Befejezéséhez közeledik az észak-gdanszki új kikötő építése. I^engyelország egyik legnagyobb tengeri „megállóhelyén” a szénát után az olaj fogadására készülnek
