Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10. 1975. Tizenötödik tanevet fejezte be egy nagyszabású jubileumi évzáróval a New Brunswick-i (N.J.) Ma*" * •• I ff. «. gyár Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar Iskolája 1975 junius 14-en. Az évzárón az Iskola ezevi mintegy százas létszámú tanuló ifjúsága a tanév folyamán tanult népi játékokból, énekekből, történelmi elbeszélésekből, versekből adott elő a tekintélyes létszámú közönségnek: szülőknek, rokonoknak, barátoknak. Az évzáró juniálison reszt vett New York, New Jersey és Pennsylvania sok magyar iskolájának, e- gyesületenek, egyhazának, cserkészcsapatának tani* . ” . . 'i. . I . . tója, vezetője, papja, szervezője, tanulója is, így az egynapos műsor a Keleti Partvide'k tartalmas, kulturális ifjúsági es pedagógusi találkozója volt. Az évfordulóra kiadott “Rutafa ága” c. évzáró albumban - melynek címlapját Dómján József az Iskolának ajándékozott eredeti fametszete díszíti- Gombos Gyula, a New Yorkban élő iró köszönti az iskola tanítóit, szülőit, tanulóit a többi között a következő szavakkal: A magyar iskolák szama Amerika-szerte 30 körül mozog. Ezek kozott is az egyik legkiválóbb a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség hétvégi iskolája. Most zárja le tizenötödik tanévet. Egy Amerikában sorsa kényszeréből elő magyar iro, akinek egyetlen kincse, fegyvere s egyben börtönőre is az AMERIKAI MAGYAR SZÓ anyanyelve, csak megilletódötten küldheti üdvözletét a jól végzett munka e szép állomásának ünnepere. Es elismerését. A tanítóknak, akik a mindennapi kenyérért végzendő munka után, pihenő helyett a hétvégi oktatás terhét vállalták magukra; a szülőknek, akik olyan csaladot tudtak teremteni, melynek keretében személyes példájuk s nem pofon és parancsszó tartja meg gyermekeikben a magyarságot; és a tanulóknak, akik az amerikai iskola tanulmányi feladatai melle a magyar tanulás többletét is vállalták. Az albumban Csoóri Sándor (Budapest) és Mak- kai Adám (Chicago) az Iskolának dedikált versei mellett Sütő András (Marosvas arhely),Feh er Ferenc (Újvidék) és Duba Gyula (Pozsony) írásaiból szerepelnek részletek. A tanítók es az Iskola vezetőinek képes beszámolóin kívül levelek is olvashatók az albumban az Iskola volt tanulóitól. Az évzáró műsorfüzete egyebek közt a tanulók saját maguk irta verseiből is tartalmaz egy erdekes, értékes válogatást. Az Iskola 1960-ban kezdte működését a New Brunswick-i Rutgers Egyetemen. Tizenöt év alatt 557 tanulót tanítottak az iskola tanitoi minden szombaton délelőtt magyar írásra, olvasásra, fogalmazásra, irodalomra, történelemre, földrajzra, népdalokra es népi képzőművészetre. Az évzáró juniá- list a Magyar Öregdiák Szövetség Iskolabizottságának elnöke, Csergő Miklósné szervezte az Iskola tantestületének segítségével: Bakos Dénesn’e, Denes László, Eslári Béláné, Ferdinánd Ilonka, Müller Jenöné, Nagy Éva, dr. Nagy Károly, Orvos József, Orvos jözsefne, Orvos Pál, Puskádi Ferencne, valamint az Iskola Szülői és Baráti Munkaközösségének lelkes, tevekeny közreműködésével. Az Iskola egyik alapitója és ma is tanára, dr. Nagy Karoly a többi között a következőket mondta az ünnepélyes tizenötödik évzárón: Vannak tanítványaink között, akik ma cserkesz- vezetokkcnt adjak tovább a magyar kultúrát külföldi magyar fiatalok uj nemzedékeinek és vannak, a- kik magyarországi egyetemeken folytatják magyar tanulmányaikat. Vannak köztük, akik a magyar népi tánc művészi szintén való külföldi művelésére vezetnek ifjúsági csoportokat es vannak, akik hétvégi magyar iskolákban tanítanak. Van közöttük, aki maga is magyar óvodát alapított es van, aki szülőként mar gyermeket, a harmadik nemzedéket tanítja magyar szóra. Amennyiben a Hétvégi Magyar Iskola hozzájárult valamivel ahhoz, hogy tanítványai közül sokan igy gondozzak, őrzik külföldön a magyar kultúrát; szerényen, de munkánkra es tanítványainkra büszkén elmondhatjuk Ady Endrével mi is, hogy “ifjú szivekben élünk es mindig tovább.” Magyar Iskola gonddal es eredményesen tartotta meg és őrzi függetlenséget: politikai, egyházi és társadalmi szervezetekhez nem tartozva, de azokkal a magyar kultúrát emberséggel szolgáló alkalmakkor együttműködésre készén; ideológiák, dogmák es jelszavak hódolói közé be nem szegődve, de a szabad gondolkodás, képzelet es önmegvalósítás emberi jogával bátran élve. A harmadik ok az Iskola minőségigényé. Tizenöt évig és tova'bbra is a lehető legmagasabb minőseget várta és várja el az Iskola fenntartóitól, vezetőitől, tanítóitól és tanulóitól, a tankönyvektől es a tanmenetektől, a szemléltető eszközöktől és a házi feladatoktól. A magyar kultúra gondozására külföldi magyaroknak kévés idejük jut — ezt a kévés időt csak a legtisztább forrásból származó, csak a legszínvonalasabb, a gondosan és szépén müveit, a legmagasabb, művészi szintű kulturkincsekre erdemes szánni. A magyar kultúrát az becsüli igazan, aki magával és másokkal szemben is a minőségre tart . f jgenyt. Az Iskola sikerének és fennmaradásának negyedik fooka az, hogy az Iskola mindig bátrán merített az elő, a jelenleg is alakuló, valtozo, főleg Magyar- országon, de Erdélyben, Szlovákiában, Ka'rpátuk- rajnában, Jugoszláviában es a Nyugat országaiban is állandóan alkotott, eleven, gazdag magyar kultúrából. Az iskola tanulói eljárnak cserkésztáborokba és az Anyanyelvi Konferencia balatoni, meg sárospataki nyaraló nyelvtanfolyamaira, tanulnak erdélyi költőkről és tanulnak palóc népi táncot, megnéznek magyarorszagi filmeket es meghallgatnak németországi magyar irot; a tanítok eljárnák külföldi es magyarorszagi kulturális, tudományos, tanügyi és anyanyelvi konferenciákra es olvasnak budapesti, kolozsvári, müncheni, pozsonyi, szegedi, újvidéki es Ada, Ohio-i folyóiratokat. A magyar kultúra nem csak itt, vagy ott igazi, hanem mindenütt,ahol csak a világ 15 millió magyarja el, es nemcsak volt, hanem van is, meg lesz is: tolunk is meg gyermekeinktől is függ, hogy milyen lesz. Gyermekeinknek — magyar jövonknek — ezen nem vágyálmokra, hanem eleven valóságra van szükségük. Az Iskola hiszi azt, hogy a múltat nem visz- szavágyni kell, hanem tanulságul érteni, a jelent nem tagadni, gyűlölni es felni kell, hanem formálni, alkotni és jobbitani és a jövőt nem gyermekeinkre hagyni kell, hanem nekik és velük megteremteni, nemcsak remélni, hanem létrehozni, hogy ne áldozataként, hanem művelő mestereként élhessünk, Magyarok a világban. Ebben a hitben dolgoztunk tizenöt évig, ezzel a hittel dolgozunk továbbra is. IS EVES & NEW BRUNSVICE-I MAGYAR ISROLA 2___ 15 év után - s tovább Dr. Nagy Karoly: Bizakodó, jókedvű nekigyurkozéssel kezdtük 1960-ban a Magyar Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar Iskoláját es ma, 1975-ben tapasztalatokkal eretten, de felelősségtudatunkban is megszilárdulva es a valóságot tisztelő bátorsággal kérdezhetjük meg: volt-e értelme, van-e eredmenye tizenöt ev munkájának? Iskolánk nem rendelkezik autokratikus szervezettséggel, tekintélyes anyagi forrásokkal, országos méretű támogató tagsággal. Hogyan tudott mégis tizenöt even keresztül megmaradni a külföldi magyar diaszpóra nehéz, energiája fo részét a kultúra minőségi szintű fenntartása helyett politikai szelma- lomharcokra és gyakran bénító hatású viszalykoda- sokra fordító közegében? Tapasztalataink szerint a Hétvégi Magyar Iskola sikerének és tizenóteves megmaradásának négy fo oka van. Az egyik legfontosabb ok az, hogy az Iskola fenntartói, szervezői, vezetői, tanitoi, óvonói, szülői es tanulói áldozatos felelősségtudattal, kitartóan es tehetségük legjavát nyújtva munkálkodnak a külföldi magyar kultúra e kis műhelyében. Úgyis mint egyének és úgyis mint közösség: magyarságszolgálatuk példamutató. A siker második oka a függetlenség. A Hétvégi
