Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-10 / 28. szám

Thursday, July 10. 1975. Tizenötödik tanevet fejezte be egy nagyszabású jubileumi évzáróval a New Brunswick-i (N.J.) Ma­*" * •• I ff. «. gyár Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar Iskolája 1975 junius 14-en. Az évzárón az Iskola ezevi mint­egy százas létszámú tanuló ifjúsága a tanév folyamán tanult népi játékokból, énekekből, történelmi elbe­szélésekből, versekből adott elő a tekintélyes létszá­mú közönségnek: szülőknek, rokonoknak, barátok­nak. Az évzáró juniálison reszt vett New York, New Jersey és Pennsylvania sok magyar iskolájának, e- gyesületenek, egyhazának, cserkészcsapatának tani­* . ” . . 'i. . I . . tója, vezetője, papja, szervezője, tanulója is, így az egynapos műsor a Keleti Partvide'k tartalmas, kul­turális ifjúsági es pedagógusi találkozója volt. Az évfordulóra kiadott “Rutafa ága” c. évzáró albumban - melynek címlapját Dómján József az Iskolának ajándékozott eredeti fametszete díszíti- Gombos Gyula, a New Yorkban élő iró köszönti az iskola tanítóit, szülőit, tanulóit a többi között a kö­vetkező szavakkal: A magyar iskolák szama Amerika-szerte 30 körül mozog. Ezek kozott is az egyik legkiválóbb a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség hétvégi is­kolája. Most zárja le tizenötödik tanévet. Egy Ame­rikában sorsa kényszeréből elő magyar iro, akinek egyetlen kincse, fegyvere s egyben börtönőre is az AMERIKAI MAGYAR SZÓ anyanyelve, csak megilletódötten küldheti üdvözle­tét a jól végzett munka e szép állomásának ünnepe­re. Es elismerését. A tanítóknak, akik a mindennapi kenyérért végzendő munka után, pihenő helyett a hétvégi oktatás terhét vállalták magukra; a szülők­nek, akik olyan csaladot tudtak teremteni, melynek keretében személyes példájuk s nem pofon és pa­rancsszó tartja meg gyermekeikben a magyarságot; és a tanulóknak, akik az amerikai iskola tanulmányi feladatai melle a magyar tanulás többletét is vállal­ták. Az albumban Csoóri Sándor (Budapest) és Mak- kai Adám (Chicago) az Iskolának dedikált versei mellett Sütő András (Marosvas arhely),Feh er Ferenc (Újvidék) és Duba Gyula (Pozsony) írásaiból szere­pelnek részletek. A tanítók es az Iskola vezetőinek képes beszámolóin kívül levelek is olvashatók az albumban az Iskola volt tanulóitól. Az évzáró mű­sorfüzete egyebek közt a tanulók saját maguk irta verseiből is tartalmaz egy erdekes, értékes váloga­tást. Az Iskola 1960-ban kezdte működését a New Brunswick-i Rutgers Egyetemen. Tizenöt év alatt 557 tanulót tanítottak az iskola tanitoi minden szombaton délelőtt magyar írásra, olvasásra, fogal­mazásra, irodalomra, történelemre, földrajzra, nép­dalokra es népi képzőművészetre. Az évzáró juniá- list a Magyar Öregdiák Szövetség Iskolabizottságá­nak elnöke, Csergő Miklósné szervezte az Iskola tantestületének segítségével: Bakos Dénesn’e, Denes László, Eslári Béláné, Ferdinánd Ilonka, Müller Je­nöné, Nagy Éva, dr. Nagy Károly, Orvos József, Or­vos jözsefne, Orvos Pál, Puskádi Ferencne, valamint az Iskola Szülői és Baráti Munkaközösségének lel­kes, tevekeny közreműködésével. Az Iskola egyik alapitója és ma is tanára, dr. Nagy Karoly a többi között a következőket mondta az ünnepélyes tizenötödik évzárón: Vannak tanítványaink között, akik ma cserkesz- vezetokkcnt adjak tovább a magyar kultúrát külföl­di magyar fiatalok uj nemzedékeinek és vannak, a- kik magyarországi egyetemeken folytatják magyar tanulmányaikat. Vannak köztük, akik a magyar né­pi tánc művészi szintén való külföldi művelésére ve­zetnek ifjúsági csoportokat es vannak, akik hétvégi magyar iskolákban tanítanak. Van közöttük, aki maga is magyar óvodát alapított es van, aki szülő­ként mar gyermeket, a harmadik nemzedéket tanít­ja magyar szóra. Amennyiben a Hétvégi Magyar Is­kola hozzájárult valamivel ahhoz, hogy tanítványai közül sokan igy gondozzak, őrzik külföldön a ma­gyar kultúrát; szerényen, de munkánkra es tanítvá­nyainkra büszkén elmondhatjuk Ady Endrével mi is, hogy “ifjú szivekben élünk es mindig tovább.” Magyar Iskola gonddal es eredményesen tartotta meg és őrzi függetlenséget: politikai, egyházi és társadalmi szervezetekhez nem tartozva, de azokkal a magyar kultúrát emberséggel szolgáló alkalmak­kor együttműködésre készén; ideológiák, dogmák es jelszavak hódolói közé be nem szegődve, de a szabad gondolkodás, képzelet es önmegvalósítás emberi jogával bátran élve. A harmadik ok az Iskola minőségigényé. Tizen­öt évig és tova'bbra is a lehető legmagasabb minőse­get várta és várja el az Iskola fenntartóitól, vezetői­től, tanítóitól és tanulóitól, a tankönyvektől es a tanmenetektől, a szemléltető eszközöktől és a házi feladatoktól. A magyar kultúra gondozására külföl­di magyaroknak kévés idejük jut — ezt a kévés időt csak a legtisztább forrásból származó, csak a leg­színvonalasabb, a gondosan és szépén müveit, a leg­magasabb, művészi szintű kulturkincsekre erdemes szánni. A magyar kultúrát az becsüli igazan, aki magával és másokkal szemben is a minőségre tart . f jgenyt. Az Iskola sikerének és fennmaradásának negyedik fooka az, hogy az Iskola mindig bátrán merített az elő, a jelenleg is alakuló, valtozo, főleg Magyar- országon, de Erdélyben, Szlovákiában, Ka'rpátuk- rajnában, Jugoszláviában es a Nyugat országaiban is állandóan alkotott, eleven, gazdag magyar kultú­rából. Az iskola tanulói eljárnak cserkésztáborok­ba és az Anyanyelvi Konferencia balatoni, meg sárospataki nyaraló nyelvtanfolyamaira, tanulnak erdélyi költőkről és tanulnak palóc népi táncot, megnéznek magyarorszagi filmeket es meghallgat­nak németországi magyar irot; a tanítok eljárnák külföldi es magyarorszagi kulturális, tudományos, tanügyi és anyanyelvi konferenciákra es olvasnak budapesti, kolozsvári, müncheni, pozsonyi, szegedi, újvidéki es Ada, Ohio-i folyóiratokat. A magyar kultúra nem csak itt, vagy ott igazi, hanem mindenütt,ahol csak a világ 15 millió magyar­ja el, es nemcsak volt, hanem van is, meg lesz is: tolunk is meg gyermekeinktől is függ, hogy milyen lesz. Gyermekeinknek — magyar jövonknek — ezen nem vágyálmokra, hanem eleven valóságra van szük­ségük. Az Iskola hiszi azt, hogy a múltat nem visz- szavágyni kell, hanem tanulságul érteni, a jelent nem tagadni, gyűlölni es felni kell, hanem formálni, alkotni és jobbitani és a jövőt nem gyermekeinkre hagyni kell, hanem nekik és velük megteremteni, nemcsak remélni, hanem létrehozni, hogy ne áldo­zataként, hanem művelő mestereként élhessünk, Magyarok a világban. Ebben a hitben dolgoztunk tizenöt évig, ezzel a hittel dolgozunk továbbra is. IS EVES & NEW BRUNSVICE-I MAGYAR ISROLA 2___ 15 év után - s tovább Dr. Nagy Karoly: Bizakodó, jókedvű nekigyurkozéssel kezdtük 1960-ban a Magyar Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar Iskoláját es ma, 1975-ben tapasztalatokkal eretten, de felelősségtudatunkban is megszilárdulva es a valóságot tisztelő bátorsággal kérdezhetjük meg: volt-e értelme, van-e eredmenye tizenöt ev munkájának? Iskolánk nem rendelkezik autokratikus szervezett­séggel, tekintélyes anyagi forrásokkal, országos mé­retű támogató tagsággal. Hogyan tudott mégis tizen­öt even keresztül megmaradni a külföldi magyar diaszpóra nehéz, energiája fo részét a kultúra mi­nőségi szintű fenntartása helyett politikai szelma- lomharcokra és gyakran bénító hatású viszalykoda- sokra fordító közegében? Tapasztalataink szerint a Hétvégi Magyar Iskola sikerének és tizenóteves megmaradásának négy fo oka van. Az egyik legfontosabb ok az, hogy az Iskola fenntartói, szervezői, vezetői, tanitoi, óvonói, szü­lői es tanulói áldozatos felelősségtudattal, kitartóan es tehetségük legjavát nyújtva munkálkodnak a kül­földi magyar kultúra e kis műhelyében. Úgyis mint egyének és úgyis mint közösség: magyarságszolgála­tuk példamutató. A siker második oka a függetlenség. A Hétvégi

Next

/
Thumbnails
Contents