Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-03 / 27. szám
Thursday, July 3. 1975. 200 EVE TÖRTÉNT AZ AMERIKAI FÜGGETLENSEGI HABCKO KEZEETE 1775. április 19.-én a bostoni angol helyőrség megkísérelte, hogy rajtaütéssel megszerezze az ellen- szegülő Massachusetts gyarmat miliciajanak (polgárőrségének) a közeli Concordban tárolt fegyvereit. A terv kitudódott, és a környék riadóztatott farmerei előbb Lexington főterén, majd Concordrtal szembeszálltak az angol gyalogsággal. A súlyos veszteséggel visszavonuló angolokat Bostonban körülzárták a felkelők. Ezzel — most kétszáz eve — megkezdődött az amerikai fuggetlensegi háború, amely csak 1783-ban, a volt gyarmatok függetlenségenek elismerésével ért veget. De lássuk részletesebben, előzményeikkel együtt az eseményeket! BOSTON ES A “TŰRHETETLEN TÖRVÉNYEK” Nagy-Británnia és amerikai gyarmatainak ellentéte az 1773. december 16.-án lejátszódott bostoni “tea party” után tovább éleződött. A megtorlásul hozott törvények: Boston kikötőjének 1774. június l.-ével történt lezárása, Massachusetts önkormányzatának megnyirbálása, katonai kormányzó kinevezése és a beszállások katonaság létszámának novelese csak fokoztak a lakosság elkeseredését. Bár a kereskedők egy csoportja hajlandó lett volna a Kelet-indiai Társaságnak a tea árat megtéríteni, a város radikálisai — Sámuel Adams vezetésével — ezt megakadályozták. Boston Levelező Bizottsága pedig New Yorkhoz, Philadelphiához es mas kikötővárosokhoz fordult támogatásért: szüntessek be a kereskedelmi kapcsolatokat az anyaországgal! A többi gyarmat növekvő rokonszenwel figyelte Boston és Massachusetts küzdelmet a “tűrhetetlen törvények” ellen. Az együttérzés rövidesen az angol király es parlament elleni általános ingerültseggel párosult, amikor 1774.júniusában Londonban törvényt hoztak a szomszédos Quebec kormányzásáról és határainak módosításáról. A közelmúltban meghódított területen nem szerveztek Önkormányzatot es elismertek a katolikus vallást. Ezek az intézkedések es — elsősorban — Quebec határainak kiterjesz- tese, általános felháborodást váltottak ki. A gyarmatok lakossága ezeket jogai es erdekei elleni szándékos lepesnek tekintette, részben mert szabadság- jogait erezte veszelyeztetve, részben azért, mert az Ohio es a Mississippi közötti — most Quebechez csatolt — területeket a sajátjának tartotta. Olyan hódításnak, amelyet a gyarmatok lakosai a maguk további terjeszkedése érdekében segítettek megszerezni a franciaktól. A gyarmatokat közös erdekeik védelme es az ellenük irányuló közös fenyegetés együttes lépesre késztette. Ennek jegyében ült össze 1774. szeptember 5.-én Philadelphiában az I. Kontinentális Kongresszus, hogy a teendőket megbeszélje. Tagjai bek'u- lékeny üzenetet intézték III. Györgyhöz es az angol néphez, de tagadták az angol parlament'jogát a megadóztatásukhoz, követeltek a “tűrhetetlen törvények” es a Quebec kormányzásáról szóló törvény visszavonásai, és tiltakoztak a békeidőben elrendelt beszállásolás ellen. Az október 26.-án feloszlott kongresszus utolso hatarozataban kimondotta, hogy a következő tavaszon, május 10.-én újra összeülnek. Ez igen előrelátó lepesnek bizonyult, mert hamarosan kiviláglott: Londonban hallani sem akarnak engedményekről. A király mar novemberben úgy nyilatkozott, hogy New England allamai a zendules állapotában vannak. 1775. januárjában a gyarmati kormányzók utasítást kaptak, hogy akadályozzak meg a küldöttek megválasztását a májusban esedékes kongresszusra, 1775. márciusában pedig törvényileg korlátozták a New England-i gyarmatok kereskedelmét Nagy Britanniával es annak nyugatindiai szigetbirtokaival. Az ezzel egyidejűleg tett “békítő” ajánlatot: az angol parlament eltörli a gyarmatokra kivetett adót, ha azok hozzájárulnák a védelmi költségekhez, az amerikaiak ingerülten elutasítottak. “Nem alkudozhatsz a rablovai erszényedről — irta a Virginia Gazette —, miközben a pisztolyát mellednek szegezi.” Az események középpontja egyébkent változatlanul Massachusetts állam és fővárosa, Boston volt,, ahol Gage tábornok, az uj katonai kormányzó — egyben az amerikai angol szárazföldi erők főparancsnoka — 1744.nyarán átvette a hatalmat. Kísérlete, hogy uj es nem választott tanácsosokkal vegye magát körül, hogy uj bírókat és békebirákat nevezzen ki, határozott ellenállásba ütközött. Augusztusban Salemben kis híján összeütközésre került sor a városi gyűlés feloszlatására küldött sor- katonaság es a szembeszegülő milicia között. Gage ezért szeptember elején lefoglalta a környék milíciájának lőporát és ágyúit, majd erődíteni kezdte a Boston városát a szárazfölddel Összekötő földnyel- vet. A bostoniak kezdeményezésére ezekben a napokban ült össze Suffolk megye (ahova Boston is tartozott) küldötteinek gyűlése, amely Gage kormányzatát torvenytelennek bélyegezte, uj képviseleti es biroi szervek választására hozott határozatot, es intézkedett a milicia átszervezéséről. Ezeket a határozatokat októberben megerősítette Massachusetts törvényhozóinak kongresszusa, s itt már határozat született arról is, hogy az adóbevételeket saját kezelesbe veszik. A kongresszus tagjaiból Biztonsági Bizottságot (Committee of Safety) hoztak letre, amelynek a milicia átszervezése, gyako- roltatasa es fegyverkészletek gyűjtése volt a feladata. Mindez lehetetlenné tette Gage számára, hogy kormányzói tisztet gyakorolja. Pedig a tábornok 1744 októbereben Bostonban már 11 ezrednyi sorkatonaság felett rendelkezett. LEXINGTON ES CONCORD Nem fért kétség ahhoz, hogy Massachusetts jogait fegyverrel kívánja megvédeni. Polgárai a háború megkezdése esetén számíthattak a többi gyarmatnak a philadelphiai kongresszuson megígért támogatására. Ennek megfelelően, elsősorban a szomszédos gyarmatokon, szintén sor került bizonyos védelmi intézkedésekre, jóllehet a királyi kormányzat tekintélye 1774 végén szerte Amerikában megrendült, a telet és 1775 első hónapjait a várakozás jellemezte: miként reagál London a Kontinentális Kongresszus üzenetére. Vüágos volt az is, hogy a feszültséget csak az csókkenthetne-, ha az angol parlament — mint mar korábban is tette — mérsékelné rendelkezései szigorúságát. De erre — mint láttuk — nem volt hajlandó. Gage tábornok a telet tétlenül töltötte, varva arra, hogy milyen utasítás érkezik londoni feletteseitől. A téli viharok elmúltával, 1775. április 14.-én érkezett meg a bostoni kikötőbe az a hajó, amely meghozta a parlament uj intézkedéseinek hírét, valamint az utasítást a főparancsnoknak: igyekezzen letartóztatni az ellenállás vezetőit, es belátása szerint alkalmazzon katonai erőt, ha szükséges. A levél azt is tudatta a tábornokkal, hogy a helyőrség erősítésére újabb 4 ezredet es nagyobb létszámú tengereszgyalogságot indítottak útnak. Gage nem bánta, hogy vege szakadt zsúfoltan elhelyezett és nehezen fegyelmezhető katonasága tétlenségének, amelynek soraiban nem volt ritka a dezertálás (szökés) sem. Azonnali akcióra szánta el magát: beszüntette elitalakulatai, a gránátosok es a könnyű gyalogság szokásos szolgálatát, s elrendelte, hogy kisebb szállitóhajókat tartsanak készen Boston kikötőjében. Április 18.-án Smith alezredes megkapta a titkos parancsot: 700 emberrel az éj folyamán keljen át az öböl túlsó oldalán lévő Cambridge-be, es vonuljon Concordba, hogy a gyarmati hatóságok által ott raktározott katonai készleteket megsemmisítse. Bostonban ekkor minden Öt lakosra jutott egy angol katona, s ezek egy része a polgárházaknál volt beszállásolva. A szolgálati rend megváltozása és a szállitóhajök készenlétbe helyezése nem maradt titokban. Amikor pedig 18.-án este a mólónál megkezdték a katonaság behajózását, világossá vált: a “vereskabátosok” valami akcióra készülnek! A hazafiak egy csoportja, amely Paul Revere vezetésevei állandó figyelőszolgálatot szervezett, már az expedíció rendeltetését is tudta. Ezért előbb a megbeszelt módón: a kikötő északi végen lévő templom tornyából adtak lámpajeleket, majd Revere és tarsai éjféltájban mar személyes híradásukkal riasztották a környéket, elsősorban a közeli Lexingtont. (folytatás a következő számban) —AMERIKAI MAGYAR SZÓ----2 -...........—
