Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-03 / 27. szám
Thursday, July 3. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO BODOG ANDRAS: mum Az első izzó nyári napok szarazsaga hamvassárga- ba öltöztette a tájat. Arrébb a domboldalban a ha- ragzóld búzatábla alja már üdesárgásba játszik, e- lötte a zab szelíd és üde lágy zöldsége is fordulni kezd, noha a fejek áttetsző ködös hamva harmatosán csillog még a termelő nyári ragyogásban. A nap éget és hevit, a fold repedezett és a rögök porosán omlanak szét a legkisebb érintésre. De a búzasörök árnyában és a zabsorok árnyékában a kezdő bátortalan szerénységével már meghúzódik a vadrépa, kutyatej, vadsoska, a tekerködzó vad- hajnalicska, a tövis és a koldustetü. A búza és a zab gyámolito árnyékában és megtartó nedvességében ott nőttek fel es mire a zab és a búza beérik, a gaz már-már át is vette a mezőt. A búza átvészelte a tél fagyat és viharait, a zab meggy’ókeresedett a hideg koratavaszi földben, megállta a viharokat, a kalászokat megverte a jég es megpörkölte a szárazság. Búza es zab mégis beérnek. Eljön az aratas nemsokára, az ember rendjében es az idő rendjében, zabot es búzát behordják a mezőről és tarlón a gaz, a vad- repa, kutyatej, vadsoska, hajnalicska, tövis es a csalán zöldéi és virít. Övék a mező, a meghódított és megtermekenyitett föld nedve és tápláléka,az esők lágysaga es a nyár ragyogása. Övék a világ. Tom Paine Masfelszazad és több is telt el azóta, mióta fuző- keszitö, mechanikus, feltaláló, iró es forradalmár: Thomas Paine keserű szájízzel es izzó gúnnyal kor- tarsairol beszelt ilyenformán, az amerikai szabad- sagharc nagy hősei a kis emberek, vezérek maroknyi serege átvészelte a telek viharait, a háború pusztítását, az ellenseg pusztító tüzet, nyomorultan, fázon es ehesen. Faztak es izzadtak, véreztek es e- heztek. De túlélték es eljött a győzelem nyara. Amerika szabad lett. Washington seregének katonái, a harc hősei a hevenyészett sírokban pihentek még, a túlélők elsze- ledtek, hazamentek a tanyakra, visszatértek a műhelyekbe, raktárakba, iskolákba és boltokba. És a nagy idők viharaiban oly szerényen gubbaszkodó arnyek-emberkek egyszeribe megnőttek és a napsütésben kiviragoztak, átvették a mezőt “a nyári katonák es a napfényben sütkérező hazafiak”, úgy, ahogy Thomas Paine nevezte őket haragvo megvetéssel. Az amerikai szabadság hősei sírjaikban nyugodtak, a földet műveltek, a kalapácsot forgattak, szekereket vasaltak, széklábakat esztergáltak, fonalakat kötöztek, vasat öntöztek és téglafalakat raktak. A nyári katonák es a napfényben sütkérező hazafiak évadja elkövetkezett. Azoké, akik annakelőtte “istentelen veteknek” tekintették a “koronás király elleni lázadást”. Vagy a “törvény rendjét” féltettek es a “csocselek szertelensegeit”. Azok, akik annakelőtte megjósolták, hogy “a szabadság szabadossággá fog fajulni”, “anarchia lesz,melyben sem emberélet, sem tulajdon nem lesz biztonságban”. Meggazdagodott spekulálók, akik gabonát es szénát halmoztak fel és aranyert pártatlanul árultak az angoloknak es Washington seregének egyaránt. Penzkölcsónzok, akik váltókra és ötszörös kamattal helyeztek ki tökeiket, a “szabadság ügyére” , mert “elvégre soha se lehessen tudni”. Politikusok, akik felcsatlakoztak ugyan Washington ügye melle, de ugyanakkor hosszú es titkos levelezéssel igazolták magukat az angol parancsnokok előtt, hogy céljuk a mérsékelt es “a szélsőséges elemek és forradalmárok ellensúlyozása”. Egyesek egy amerikai királyságot terveztek az esetre, ha az angol királlyal nem tudnának kiegyezni, végre is tűrhetetlen volna, ha a forradalommal és köztársasággal a “vagyontalan csócselek” venné át az ország irányítását a tehetős osztályoktól. Még elképzelni is rettenetes volna, ha “az uszítok es felforgatok” kezeibe kerülne a politikai hatalom; istent es embert nem ismerve, úgy lehet még a rabszolgákat is felszabadítanak azok a “francia bérencek, jakobinusok”. Mert az amerikai szabadság nyári katonai és sütkérező hazafiai igy nevezték el akkoriban azokat, akikre nagyon haragudtak. A francia szövetség és segítség az amerikai függetlenség ügyeben nagyon hamar el volt felejtve. így a nyári katonák es a napfényben sütkérező hazafiak. Résen kellett állniuk, hogy a szabadság ügye (amely számukra csak annyit jelentett, hogy nem fizetnek többet adót es vamot az angoloknak) “szabadossággá ne fajuljon”. Akik emberi jogokat hirdettek, azokról mint franciabaratokrol, francia bérencekről, jakobinusokról beszeltek. Jefferson, Monroe és mindenekfölött az “istentelen” Thomas Paine persze, hogy “atkozott jakobinusok” voltak. Hisz ezek komolyan vettek a függetlenségi nyilatkozatot és az alkotmányt -és ez gyanús! Hogy az emberi egyenlőségről beszéltek,még hagyján, de HITTEK benne - kétszeresen gyanús! Nem spekuláltak, üzérkedtek, nem szereztek pénzt és vagyont a habomban, sem annak utána a viszonyok ügyesThomas Jefferson kedő kihasználásával - tehát nem viselkednek kellő tisztelettel a vagyonnal szemben. Ez már hataroI ^^ t ' f zott jakobinus vonás! Életüket kockára tettek A- merika ügyéért önzetlenségből, emberszeretetből : igy azok cselekednek, akik “beteges szenvedéllyel” csak a rendetlensegben, felforgatásban és forradalmi lázongásokban lelik örömüket - nyilvánvalóan kórházba, vagy börtönökbe való emberek. Amit mondanak, írnak és hirdetnek, az úgy hangzik, mint ahogyan a franciák beszélnek - tehát mindenek tetejébe még Amerikaellenesek és “árulók”. És Thomas Paine még a munkabérviszonyokról is merészelt írni es nem ismerte el, hogy a munkabéreket a szabad piacon a munkakinálat es kereslet törvénye kell, hogy meghatározza egy szabad társadalomban. Ezzel aztán tűrhetetlenül a végletekbe ment! Thomas PaineA, a “jakobinust” csak az mentette meg, hogy még sem lehetett Amerika szabadságának egyik legnagyobb harcosat börtönbe tenni mindjárt a szabadság első évtizedeiben. De leszid— ni, megsérteni, bojkottalni lehetett, szellemileg és anyagilag tőnkre lehetett tenni. A szabadság nyári katonai es napfényben ragyogó hazafiai megfizettek halhatatlan nevükért es Thomas Paine-t úgy tették sirjaba, mintha a falu futobolondja lett volna az az ember, aki Amerika emberiességét, szellemét és esz• # ff meit megteremtette es képviselte. Julius 4.-en, az amerikai függetlenség ünnepén, latunk tuzijatekokat, rakétákkal és őrómtuzekkel, csillagszórók es rakéták felvillannak, kialusznak és eltűnnek a nyári éjszakában üresen, haszontalanul, mint az, egykori nyári katonák es sütkérező hazafiak es a későbbiek. A mi napjaink “nyári katonái es napfényben sütkérező hazafiai” ha üresen is, de meg csillognak, villognak, akár a filléres csillagszóró egy gyermek kezeben, ha nem is sokáig. A Jefferso- nok es Paine-k Amerikájának szelleme örökké fog vilagitani az emberiségnek, mint a csillagos ég. Ez julius 4.-e.- 3 ( SiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiiiiiifmiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. ] E iirír A FjíiiAVIIXIfCrA 210 east sóth street, new york, n. y. 1002a E = IKRA rOUuYNOKSEu - telefon: 12121535*490 _ = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATALA • E E VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra. — TUZEX Csehszlovákiába a 3fNlllllllllltlllllllllll!lllllllllllllllirilllllll!IIIIIHIIIIIIHIIIIlIlllllllllllllllllllllllllllllin
