Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-27 / 9. szám
AMERIKAI ARA 20 CENT Ért. as 2nd Class MatterDec.31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXIX. No. 9. Thursday, Feb.,27. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Csődben New York városa ÚJABB TÍZEZREKET BOCSÁTANAK EL ORSZÁGSZERTE E HÉTEN Az ország legnagyobb varosa súlyos pénzügyi válságban van. Beame polgármester elbocsátott több száz orvost, kórházi alkalmazottat, tanítót, rendőrt, tűzoltót es köztisztasági munkást, melynek következteben csökkentette az amugyis elégtelen közszolgáltatást. Tette ezt azzal a céllal, hogy egyensúlyba hozza a varos költségvetését. Célját azonban nem erte el. Most azzal a javaslattal áll az adófizetők ele, hogy az ingatlanra kivetett adót tiz százalékkal kell emelni; minden száz dollár értek után évi $ 8.09 lenne az adó. Beame polgármester ezzel a lépésével 350 millió dollár bevetelre számit. Sem a városi alkalmazottak elbocsátása, sem az ingatlanadó felemelese nem oldana meg a város pénzügyi válságát, mindez az 1.68 milliárd dollár deficitnek csupán kis hány adat fedezné. Az ingatlanadó emelese minden kétségét kizáróan nemhogy enyhítene a varos problémáját, hanem súlyosbítaná azt. Egyrészt azért, mert az irodai bérlet ára olyan magas, hogy már számos nagyvállalat Connecticut, New Jersey és más államokba helyezte at központi irodáját. Az adó emelése csupán meggyorsítaná ezt a folyamatot. Másrészt az adó emelése egyre több háztulajdonost kényszerítene arra, hogy otthagyja a bérházakat, melyeknek jövedelméből már ma sem tudják az egyre emelkedő kiadásokat fedezni. Az ilyen “elhagyott” házakban évente 100.000 lakos válik lakhatatlanná. Az elhagyott házak számának emelkedése mind több nyomortanyát teremt, ami viszont emeli a bűnözések számát. New York es az ország minden nagy- es kisvárosának pénzügyi válságát csakis úgy lehet megoldani, ha a szövetségi kormány átveszi a közjóléti kiadósokat és az állami kormánnyal karöltve fedezi a közoktatás költségeit. E kiadások áthelyezése a szövetségi kormány vállára, lehetóve tenne a varosok részére a rajuk háruló kiadások fedezeset, anélkül, hogy az adót felemelnek. A szövetségi kormány viszont képes lenne a köz- segellyeles a közoktatással járó kiadásokat fedezni, ha csökkentené a hadikiadásokat 30 milliárd dollárral és átszervezne az ország adórendszerei oly módón, hogy mentesítené a kiskeresetúeket az adótól, csökkentené a kózépkeresetuek és lényegesen felemelne az évi 25.000 dolláron felül keresők, valamint a nagyvallalatok adóját. Ez az egyetlen kiút. Erre az útra kell terelni a szövetségi kormányt es a kongresszust a törvényhozókra és Ford elnökre gyakorolt tömegnyomással. DETROIT, Mich. A Ford Motor vállalat, az ország második legnagyobb autógyára, e héten lezárja több üzemet. A vallalat e lépése 6.400 munkást foszt meg munkalehetőségétől. Az elbocsátott Ford munkások sza'ma 67.100-ra emelkedik. Az autóipari munkások 30.2 százaléka tétlen. MILWAUKEE,Wis. Az Allis-Chalmer mezogazdasagi gépgyár lezárja pittsburghi üzemet azzal a magyarázattal, hogy miután a dolgozok here túl magas, nem lehet profitra termelni. Több mint egy ezer munkás — 1070 — veszíti el munkáját. SAN ANTONIO, Tex. A Farah Ruhagyár 1.200 munkást meneszt helyi üzeméből. Csökken a gyártmányai iránti kereslet. GREGSON, Mont. Az Anaconda Mining Co. 1.500 bányászt bocsát el. Csökkentik a termelést, mert “a munkások bere magas es a komyezetvedelmi törvények áltál előirt rendelkezések ervenyesitese túl sokba kerül” — mondja a vallalat szószólója. NORTH ADAMS, Mass. A Florsheim cipovallalat 200 munkástól vonja meg a munkalehetőséget. A vállalat keptelen felvenni a versenyt a külföldről behozott cipőkkel. FORT MILL, S.C. A Spring Mills szövőgyár lezárja 17 üzemet es ezzel 13.000 munkástól vonja meg a heti fizetést. A jelentés szerint az üzemeket csak egy hétre zárják le, de hasonló jelentések hamisnak bizonyultak es a hét elteltevei meghosszabbítottak az elbocsátásokat az autó, gumi, húsfeldolgozó és egyeb iparokban. SEAFORD, Del. Az I.E. duPont vállalat újabb 177 munkást menesztett a nylonfonalat gyártó üzeméből. OSWEGO, N.Y. Az Alcan Alumínium Vállalat 100 munkással csökkenti alkalmazottai szamát. Iowa államot eddig csak enyhen érintette az ország gazdasági válsága. Az átlag munkanélküliség csak négy százalék volt. Most azonban tömegesen bocsátják el a munkásokat a nagy- közép- és kisüzemekből egyaránt. Az állam egyik legnagyobb munkáltatója, a Maytag Mosógép Vállalat 750 munkást bocsátott el üzeméből es 100 irodai alkalmazottat. A John Deer Vállalat, amely az építőipar részére gyárt darukat, 800 munkással csökentette a dolgozok létszámát. A Des Moins-i Armstrong Rubber Vállalat 200, az Armour Husfeldolgozo Vállalat 1.300 alkalmazottnak mondott fel. James Drew, a Maytag Vállalat egyik elbocsátott munkása mondta: “Úgy vélem, hogy a mai fiatalság nem úgy reagál majd a tömeges munkanélküliségre, mint az 1930-as evek fiataljai. Nem fognak álmát eladni, hogy megélhessenek. Az utcára fognak vonulni es munkát követelnek. Attól tartok, hogy feszült helyzet fele rohanunk és sok összetűzés szemtanúi leszünk.” New York száz szakszervezeti vezetője ülést tartott múlt héten, ahol elhatároztak, hogy április havában hatalmas tüntetést rendeznek Washingtonban, az ország fővárosában. Követelni fogják a munkanélküliek haladék nélküli munkába helyezését. A tüntetés egyik szervezője, Victor Gotbaum, a State, County and Municipal Workers vezetője szerint minimum 100.000 részvevőre számítanak. NEW YORK DOLGOZÓI ES POLGÁRAI ! Csütörtök délután 4 órakor az USA ENSZ követségi epülete előtt (45th St. és 1st Ave.). Követeljük: “Egy centet sem Vietnámnak. Egy centet sem Kambodzsának.” “Helyezzük a munkanélkülieket munkába!!!”
