Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-13 / 7. szám
Thursday, Feb. 13. 1975. 8 __ Hány csillagot látunk az égen? “Annyi, mint csillag az égen.” Ezt szoktuk mondani, Ha a megszámlálhatatlanul sókról van szó. Ez a mondás nagyon régi, olyan időből származik, amikor az ember még csak szabad szemmel I 1 nezett az egre. Valóban az az érzésünk, hogy a csillagok szama megszámlálhatatlanul nagy. A csillagászok azonban feltérképeztek az eget es megszámolták a szabad szemmel látható csillagokat. Az eredmény szinte hihetetlen. Az egész égbolton a szabad szemmel látható csillagok szama mindössze 4720. Tekintetbe véve, hogy mi mindig csak a fél égboltot láthatjuk és a légköri fénykioltas miatt a látóhatárhoz közel mar csak a fényesebbeket vesszük eszre — a szabadszemmel egyszerre látható csillagok száma nem több kétezernél. Márpedig másodpercenként egyet számolva 32-34 perc alatt ennyi csillag megszámolható. A csillagok valóságos szama énnél sokkal nagyobb. Minél nagyobb távcsbvön át nézzük az eget, annál több csillagot veszünk eszre. Egy 3 cm lencse- átmérőjű távcsővel a látható csillagok száma már mintegy ötvenezer. A csillagvizsgálók nagy távcsöveivel sokmillio csillagot számolhatnánk meg. Mennyi lehet az összes csillagok szama? Erre a kérdésre is elég pontos választ adhatunk. A csillagok csillagrendszerekbe csoportosulva népesítik be a teret. Azt a csillagrendszert, amelyhez a mi csillagunk, a Nap is tartozik, Tejútrendszernek, Galaxisnak nevezzük. A mi Napunk nem különleges csillag, vannak nala sokszorta nagyobbak es fényesebbek is. Úgy mondjuk, hogy a Nap átlagcsillag, inkább a kisebbek köze tartozik. A Tejútrendszer hatalmas, lapos korong alakú képződmény, amelyhez mintegy százmilliárd csillag tartozik. A százmilliárd annyi, mint százezerszer millió, úgy kell leírni, hogy az 1-es után tizenegy nullát Írunk. Említettük, hogy a szabad szemmel lathato csillagokat másodperces sebesseggel alig több, mint félóra alatt meg tudnánk számolni. Ugyanilyen ütemben a százmilliárd csillag meg- szamolasa háromezer évig tartana. ATejutrendszer valamennyi csillagát alegnagyobb távcsövekkel sem lathatjuk meg. Ennek oka egyrészt roppant nagy távolságuk, másrészt az a tény, hogy a csillagok közötti teret hatalmas kiterjedésű gáz- es porködök töltik ki, amelyek elnyelik a mögöttük levő csillagok fényét. A csillagok nemcsak nagyságban különböznek egymástól. Fényességük és hőmérsékletük is igen különböző. Minden látható csillag egy-egy izzó gázgömb, több ezer fokos hőmérséklettel. A mi Napunk a hidegebb csillagok közé tartozik, felszíni hőmérséklete hatezer fok. A mi Tejútrendszerünk olyan teret foglal el, amit a másodpercenként 300.000 km sebességgel haladó fénysugár is csak százezer ev alatt fut keresztül. Azt mondjuk, hogy a Tejútrendszer átmérője százezer tenyev. Ebben a csillagrendszerben a csillagok rendszerint párosával, hármasával és csoportokba verődve láthatok. Ilyen csillagcsoport a Fiastyuk néven (Pleja- dok) ismert csillaghalmaz is. Túl azon, amit szabad szemmel megláthatunk, az égbolt igazi nagy gazdagsága a távcsőben bontakozik ki előttünk. És vajon a Tejútrendszer határánál vége van a világnak? A világ sokkal nagyobb és gazdagabb annál, mint amit a Tejútrendszer magában foglal. Csillagtérképünkön az Andromeda csillagképben egy halvány ködszerü folt van bejelölve. Tiszta időben ez szabad szemmel is látható. Ez az Andro- meda-kód névén ismert csillagrendszer. Távolsága oly nagy, hogy rátekintve ennek a csillagrendszernek két és fél millió éves múltját látjuk, mert ennyi idő telik el, amig a fénysugár hozzánk érkezik. Ez a kis ködfoltnak látszó fénypont a valóságban a mi Tejútrendszerünknél is nagyobb csillag- rendszer, mintegy kétszer annyi benne a csillagok "száma, mint a mi Tejútrendszerünkben. Es a tér minden irányában hasonló csillagrendszerek népesítik be a teret. Abban a térségben, ameddig a legnagyobb távcsöveinkkel ellátunk, számuk mintegy százmilliárd. Ha a mi Tejútrendszerünket átlagos méretű csillagrendszernek tekintjük és úgy számolunk, hogy minden csillagrendszerben a csillagok száma száz- milliard, akkor a máig megismert térben az összes csillagok szama szazmilliardszor százmilliárd, amit úgy írunk le, hogy az 1-es után 22 nullát írunk. A csillagrendszerek is Ugyanúgy, mint a csillagok, itt-ott magánosak, máshol csoportokba, halmazokba verődnek. Némely csillagrendszercsoport több ezer csillagrendszerből áll. Ilyen választ kapott az ember arra a kérdésre, hogy hány csillag van az egen. Hosszú volt az ut idáig attól kezdve, hogy az ember képzeletében és hitében a Föld a Világ, a csillagok az égbolt kárpitján gyémántszögek, amelyek csupán azért vannak,hogy az ember szemét gyönyörködtessék. Ma már tudjuk, hogy messzeségük ellenere rokonok velünk, anyaguk ugyanaz, mint a Földé es testünké. Úgy hittük, hogy a csillagok egyszerre lettek és örökéletüek. Megtudtuk, hogy a csillagoknak is történetük van, nem egyszerre lettek, ma is születnek uj csillagok és eletsorsukat szigorú természettörvények írják elő. Dr. Kulin György PEKING, Nagy földrengés pusztított Manchuria deli térségében. A részletekről nem jött jelentes. A jövő gépkocsija — tegnapi? Az életkörnyezet védelme szempontjából rendkívül fontos jelentősen csökkenteni a légszennyezés első számú tényezőjét: a kipufogó gázokat. A szakemberek tehat uj hajtóművet keresnek, es az elek - tromos meghajtású jármüvek után már az atomenergia felhasználásáról álmodoznak. Ez utóbbi azonban nagyon költséges védőberendezéseket igényel, ezert gondolnak ismét a már szinte teljesen elfelejtett gőzhajtású gépkocsikra és nem alaptalan az a feltételezés, hogy a “tegnap járműve” az ezredfordulóig kiszorítja az utakról a benzinmotorokat. Az első ilyen gőzhajtású járművet Ferdinand Verbiest, Kinaban élő jezsuita szerkesztette 1678- ban. Kilencven évvel később Nicolas Cugnot francia tűzérhadnagy szerkesztett egy gőzhajtású vontatót, azonban a katonatiszt 1769-ben a próbauton szerencsétlenül járt, és a további kísérleteket nem engedélyezték. Tizenöt év múlva Angliában W. Symington épített egy hasonló gépkocsit, ami maga után húzta a gozfejlesztógepet. Ismét 15 év múlva, az ugyancsak angol R. Trevithik a gőzfejlesztőt már a jármű alá szerelte es egy 40 személyes utasszállító postakocsit szerkesztett. Az uj “gepcsodát” üzembe helyezték, es az rendszeresen szállította az utasokat. Berlinben 1880-ban jelentek meg az első “gőzautók”, Párizsban pedig 1890-ben Serbollet gőzhajtású jármüvei bonyolították le á közúti forgalom jelentős részét. Az ugyanakkor megjelenő benzinmotorokkal szemben az volt az előnyük, hogy sebességváltás nélkül közlekedtek, de néhány év alatt mégis a benzinmotor hódította meg a világot. Ennek egyik oka nyilván az volt, hogy a “gózautokat” beindítás előtt legalább 15—20 percig fűteni kellett, és hosszabb utakon az üzemanyag nagyon sok helyet foglalt el. Azonban az utóbbi években az amerikai Williams testverek szerkesztettek egy különleges gozmeghaj- tásu járművet, es a 40 ezer kilométéres próbaút eredményei olyan kedvezőek voltak, hogy példájukat számos más gépszerkesztő is követte. így például a nevadai “Vapordyne” (üzemanyaga viz és egy eddig titokban tartott folyadék) több, mint 200 kilométeres órasebesseget ér el. Előnye, hogy a kipufogó gázok mennyisege egészen jelentéktelen, hátránya, hogy még mindig “fűteni kell” bár most mar nem 15—20 percig, hanem csak 15 másodpercig. Tény, hogy a sajtójelentések szerint az American Motors Corporation nagyon érdeklődik az uj jármű iránt. MOSZKVA, Margrethe, Dánia királynője és férje Henrik herceg ez ev tavaszan ellátogatnak a Szovjetunióba. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FÖUGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.REUEF PARCEL SERVICE Phone: LE 5-3535 — 345 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021-■ Igazgató: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Avenue-----------AMERIKAI MAGYAR SZÓ .----------
