Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-02 / 1. szám

Thursday, Jan. 2. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az emberiség jövőjét fenyegeti a tengerek szennyezettsége Minden ipari vagy mezogazdasagi salakanyag, szennyvíz az óceánba kerül, amit szarazföldon el nem ásnak vagy szeméttelepeken fel nem halmoz­nak, minden, ami cseppfolyóssá válik, a földbe szivárogva utat talal maganak patakokba, folyókba es onnan végül a tengerbe. Onnan mar sehova sem mehet. Ha az oceanok szennyeződnek, a földi élet mai formája nem maradhat fenn. Kevesen tudják, milyen óriási veszély fenyegeti ebből kifolyólag, a földi élet fennmaradását. Azok is, akik tudják es felismerik, tehetetlenek ennek kiküszöbölésére. Ernest F. Hollings szenátor erről a problémáról igy vélekedett: „Planétánk nagy óce­ánjait tönkre tesszük, s hacsak ezt az őrültséget meg nem állítjuk, maga az emberiség elpusztulhat a föld színéről. Az lenne aztán a legnagyobb irónia, ha az óceánból evolúcióval kifejlődött emberiség azért pusztulna ki, mert eletado forrását ölte meg.” Az óceánkutato Custeau pedig a következőket mondta: „Ha jelenleg semmit sem tesznek, úgy tálán 30,40 vagy 50 e'v múlva vege lesz mindennek.” Ezek a vészteljes jóslások süket fülekre találnak, mert a kormányok nem törődnek, a közönse'g kóny- nyen veszi, a tudósok pedig meg nem tudnak eleget ahhoz, hogy határozott programokat javasoljanak. Az Egyesült Nemzetek védnöklete alatt New Yorkban nemrégen megtartott Tengertörve'nyi Kon­ferenciához vezető előkészítő gyűléseken a szak­értők hihetetlen kózönbösségbe ütköztek. „A ten­ger kincseit mindenki ki akarja használni, de a tengerek védelmének kérdését a levegőben lógni hagyjak”, mondotta az egyik szakértő. A tengerek szennyeződésére vonatkozó tudomá­nyokban még nagyon sok feleletlen kérdés van. Az 1960-as években előfordult nagy tengeri olaj­Papua es Uj-Guinea kb. 3 millió lakosa ez ev el - so hónapjaiban visszanyeri fuggetlenseget. Utóbbi ót évtizedes története röviden összefoglalható: •i • t , * # 1921-tol hivatalosan Ausztrália nepszövetsegi man­dátuma lett, 1942-ben egy évig japan megszállás alatt volt, 1946-ban Uj-Guinea Ausztrália ENSZ gvámsagi területe, 1949-ben Papua es Uj-Guinea közigazgatását összevontak. A gyakorlatilag teljha­talmú adminisztrátor mellett 1966 óta un. Gyüle­kezési Ház (parlament) működik. 1972-ben uj par­lamentet választottak es azóta az országnak az első “miniszterelnók”-e Michael Somare tanito. Somare a parlament legutóbbi ülésén kijelentette, hogy kormánya a jovoben nem a kapitalista rend fenntartását tartja célnak, mert nem óhajtja, hogy egy maroknyi csoport tartsa uralmában a gazdasági eletet. A nemzetközi jövedelem a jovoben az egesz nép javat szolgálja es az orszagepites elsősorban a népoktatás területén jelent hatalmas feladatokat. Az 1974—75. évi állami költsegvetes összege 321,2 millió ausztrál dollar. Ebből nevelesre 38.3, egeszsegugyre 21.4, mezogazdasagra 13.6 milliót fordítanak. A többségében külföldiek kezeben levő vállalatok adókulcsát 25 százalékról 33.3 százalék­ra emeltek. Julius Chan pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1977—78-tol kezdődően megadóztatják az egyházi es a jótékonysági szervezeteket is. Erre Orest, az ömlesek nyomán gyorsan megindított kutatások még az alapjait sem raktak le a hosszú évtizedekig szükséges tanulmányoknak, melyekből megtudhat­ják, hogy tulajdonkeppen milyen mérgező anyagok vannak a tengerekben, milyen mennyiségben, mi történik velük és idővel milyen hatással lesznek az ocean es a szárazföld életére. A nagyobb olajömlé- sek után a tengeri élőlények gyorsan elpusztulnak, hogy a U.S. osztriga és más etikagyló telepeinek 30 százaléka mérgezett és a kikötőkben, a külön­böző kibocsátott vegyi anyagok következteben, alig maradt tengeri elet. Újabb kutatások megállapítottak, hogy a partok­tól távoli, messzi tengereken újfajta mérgeződések találhatok. Egy festek, tinta és plasztik gyártásánál alkalmazott vegyszert, az északi és déli Atlanti- Ocean minden élőlényében, még 11 ezer láb mély­ségben is meg lehetett találni. Más ipari vegyszerek, rovarirtok, mosószerek, gyógyszerek is kétségen kivul eljutnak a messzi tengerbe, hogy az élőlények­re milyen hatással, arról a tudósoknak még sejtel­mük sincs. Az ENSZ konferenciájának feladata lesz, hogy nemzetközileg szabályokat létesítsen az óceánok szennyezése ellen. De kevés kilátás van arra, hogy hatásos eredményeket érhet el. Többek között nincs kilátás arra, hogy az olajszivárgásokon kívül a szá­razföldről eredő szennyeződésre es a gyorsan fej­lődő melytengeri bányászatra hatásos, szigoritó ren­deleteket hozzon. Nagyvállalatok minél előbb sze­retnek megkezdeni a hasznot hozo tengerfencki bányászatot, de a Sierra Club figyelmeztet, ez az utolso alkalom, hogy óvatosan járjanak el, mielőtt súlyos kart tennenek a környezetben. evangelikus-hiteránus egyház pénzügyigazgatoja, a- kit anyagi s személyes szálak fűznek a hasonló ame­rikai, ausztráliai es nyugatnémet egyhazakhoz, az­zal a hihetetlen fenyegetéssel válaszolt, hogy ilyen esetben bezárják az általuk igazgatott es patronált kórházakat és iskolákat. Ez azt jelentene, hogy 600 bennszülött nyelven es 140 angol nyelven tanító alapiskola.3 középiskoládét tanito- es egy ápolono- képző, három kórház, hét poliklinika és negyven orvosi rendelő csukná be kapuit. Somare miniszterelnök azt is közölte, hogy az ország saját kezelésbe veszi természeti kincseinek kiaknázását, egy nemzeti központi beruházási ható­ságot alapítanak es revidiálják a Bougainville Copper angol—ausztráliai rezbanyaipari vállalattal kötött szerződést úgy, hogy ez az ország javat szolgaija. 1973-ban ugyanis a tarsasag 158 millió AD haszná­ból csak 22 milliót kapott a befogadó ország. A múltban a kopra, kave, kakaó es kaucsuk volt a legfontosabb kiviteli cikk, 1973-ban viszont 167 ezer 980 kilo aranyat es közel 40.000 kilo ezüstöt termeltek. Bizonyos, hogy a kis országnak hatalmas akadá­lyokat kell lekuzdenie, hiszen a nemzetközi tokes- rezmonopolium mindent elkövet, hogy meggátolja a gazdasági függetlenseg kivivasat. Új bálvány: a briliáns A Német Szövetségi Köztársaságban egyre inkább a gyémánt válik az értekbefektetes tárgyáva. Az ékszerészek nem panaszkodhatnak a kereslet hiánya miatt. A drágakőpiac is megfelelően reagált a hely­zetre: a dél-afrikai De Beers konszern kezeben lévő gyemantmonopolium jelentősen megemelte az ára­kat. Az ekszérkereskedőknek ma mar az 1 évvel ezelőtti ar kétszeresét kell fizetniük. ■ A briliáns drágább, mint az arany. Sok vásárló jobb pénzbefektetésnek tekinti, mint a sárga fémet. A számok megerősíteni látszanak ezt a tendenciát: 1953-ban egy 1 karátos csiszolt tiszta ko 3900 markaba került. Ebben az evben a vásárlási ár mar ke'reken 20.000 márka. Egy briliáns ára nem csupán súlyától, hanem minőségétől is függ. A súlyt karatban adják meg (0.2 gramm). A kő minőségére nezve nemzetközi érvényű irányvonalak vannak, amelyek 18 osztá­lyozó jelzéssel különböztetik meg a szint, a tisztasá­got cs a csiszoltságot. Legkedveltebbek a kékes- fényű kövek. A természet azonban zöldre, kekre, feketére, rózsaszínre és kávébarnára is megfestette a gyémántokat. E ritka köveknek nagy értékük van a műgyűjtők kóreben. A legértékesebb a kékesfehér es a nagyitó alatt tisztának bizonyult gyémánt, a legolcsóbb az erősen sárgás ko. " A legnagyobb gyemantlelőhelyck Afrikában van­nak. Dcl-Afrika és Dclnyugat-Afrika a legnagyobb drágakótermeló a világon. Az erős ellenőrzés alatt álló es hermetikusan elzárt lelőhelyeken a helyi munkások évente sok millió karát különféle minő­ségű követ termelnek ki. A legnagyobb es legszebb köveket ékszerre dol­gozzak ki. A világon kitermelt gyémánt mintegy háromnegyedét azonban — a becslések szerint kere­ken 45 millió karatot — az ipar használja fel. A gyémánt a legkeményebb ismert anyag és vágásra, fürasra vagy csiszolásra szolgál. A briliánsokat is gyémánt segítségével csiszolják ékszerre. Az ipari gyémánt iránti kereslet évről evre no. Szakértők szerint a jövőben mesterséges köveket kell elő­állítani, mivel a természetes lelőhelyeket nem lehet ilyen gyorsasággal kiaknázni. A tudósok már ne­hány év óta képesek mesterséges gyémánt előállítá­sára. Ékszerként azonban szoba sem jöhetnek, leg­alább is egyelőre. ■ A nyugati nemzetközi piac a de Beers konszern teljes ellenőrzése alatt áll. E gyémántkirályok 1873 óta egyfolytában hangadók. A londoni Cityben lévő szigorúan őrzött főhadiszálláson válogatják a köveket es csomagokban osztják szét a vevők között. A vasárioknak nem lehetnek kívánságaik. Ha az elosztás nem tetszik nekik, visszautasíthatják. A De Beers diktálja a gyemántkereskedelem tör­vényéit es árgus szemmel őrködik afölött, hogy a szindikátus megőrizze monopolhelyzetét. Saját tit­kos-szolgálata kutatja fel az arsértőket és a gyémán­tokkal lebonyolított fekete üzleteket, amelyek a lelőhelyeken kivul talalt, de be nem jelentett kövek­kel folynak. Aki megsérti a piac szabályait, annak a De Beers konszern nem szállít többé. ■ A gyémántkereskedök számára jelenleg az NSZK Europa legfontosabb piaca. Az ékszerészek elége­dettnek tűnnek az üzlettel. Ugyanakkor óvatosság­ra is intenek. A gyemántpiacon tapasztalható óriási fprgalom idecsábitotta a szélhámosokat is, akik alkalmi vásárlások ürügyén “kedvezően” adnak el ékköveket, amelyek később, a szakértővizsgálat so­rán kevésbe értékesnek bizonyulnak. Pápuák a tőkések ellen ________7

Next

/
Thumbnails
Contents