Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
Thursday, Jan. 2. 1975. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mint ahogy a neve is mutatja, a cukor anyagcserezavara áll az előtérben. Már az ókorban észrevették, hogy néha a vizelet cukrot tartalmaz. Csak ebben a században vált lehetővé a vércukorszint mérése, amikor világossá vált az is, hogy nem kizárólag cukoranyagcseréről van szó, hanem egyéb (zsír és fehérje) anyagcsere-kisiklás is kíséri a bajt. Mindez az INZULIN nevű hormon hiánya vagy csökkent elválasztása következtében áll be. Az inzulint a hasnyálmirigy választja ki. A cukorbetegeknél a cukor felhasználása a szövetekben elégtelen, a vércukorszint emelkedik és idővel megjelenik a vizeletben is, ahol normális körülmények között nem található. Különben e betegségnek számtalan formája ismeretes. A cukorbaj feltételekhez kötött egészség, végleg ki nem gyógyítható, de kezeléssel és helyes életmóddal elviselhető. A lakosság kb. 2°/o-a cukorbeteg, de átlag minden ismert cukorbetegre még egy olyan jön, aki nem tud a bajáról, vagyis nála a betegséget még nem ismerték fel. Ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknél a betegség tünetei kevésbé kifejezettek. Egészen más a helyzet a fiatalok esetében, ahol az elégtelen cukorfelhasználás hamar szembeötlik. A BETEGSÉG TÜNETEI A cukorbeteg szomjúségérzésre panaszkodik, amit a nagy folyadékveszteség idéz elő. Ugyanis a kiválasztott cukor vizet von el a szervezettől. Hirtelen fogyás, testsúlycsökkenés áll be, a szervezet kiszárad és fáradékony- nyá válik az energiát adó cukor elvesztése következtében. Csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége. Nő a geny- nyes, gyulladásos folyamatok iránti készség, amely főleg nehezen gyógyuló bőrfertőzésekben nyilvánul meg, valamint a légzőszervek és a húgyutak hurutjában. A külső nemi szervek tájéka is gyulladásba jön a cukrot tartalmazó vizelettel kapcsolatba kerülve, amit a beteg kibírhatatlan viszketésérzésként jelez. A szomjúságérzés és a fokozott vizelet- ürítés akár hiányozhat is, de a normálisnál (80—120 mg %) magasabb éhgyomri vércukorszint elárulja a betegséget. Van, amikor cukorterhelési vizsgálatot kell végezni, ami 50—100 g glukóz elfogyasztása után bizonyos meghatározott időközönkénti vércukorszint megállapításából áll, aminek alapján lehet kimondani, illetve kizárni a cukorbajt. A cukorbetegség öröklődő megbetegedés. Érdekesek és tanulságosak a német tapasztalatok: a II. világháború szűkös éveiben az emberek sokat éheztek és nélkülöztek. Csodálatosmód ez a szív- és vérkeringési betegségekre, valamint az anyagcsere-betegségekre (közöttük a cukorbajra) kedvezően hatott, mintegy megelőzte őket. Ezzel szemben a cukorbetegek száma a II. világháború után egyre növekszik, s míg régebben leginkább a gazdagabb németek betegedtek meg, ma minden szociális réteg képviselve van. Nemcsak az idősek, hanem a fiatalok között is egyre több cukorbeteget fedeztek fel. Csaknem megtízszereződött a cukorbetegek száma a háború utáni időszakban, ami a bőséges táplálkozásnak és az általános jólétnek, egyszóval a civilizáció áldásainak tudható be. Tehát az ember ezt a kényelmet drágán fizeti meg: egészségével. Ezért is nevezhetjük a vérkeringési betegségekkel együtt a cukorbetegséget, az elhízást civilizációs betegségnek. Hasonló eredményre vezetett 1963-ban azoknak a hindúknak a vizsgálata is, akik Indiából, ahol szűkös életkörülmények között éltek és táplálkoztak, a Dél-afrikai Unióba vándoroltak: új hazájukban 30 százalékuk cukorbajban betegedett meg, illetve elhízott. Ez annál is szembetűnőbb, mert a cukorbetegség Indiában kimondottan ritka betegségnek számít, csak az ország nagy, iparilag fejlett városaiban, Bombayban és Üj-Delhiben található aránylag több cukorbeteg. A cukorbetegek száma az átlagos életkorral együtt növekszik. így ismét egy NSZK-beli számadatot hozva például, a 65—70 évesek között 12—20-szor több a cukorbeteg, mint a 20—34 évesek között. Az életkor a cukorbaj súlyosságát is befolyásolja. A fiatalkorban, 25—35 életévig megjelenő cukorbetegség leginkább hirtelen, jól szembetűnő tünetekkel kezdődik és gyógykezelésre rendszeres, napi inzulininjekció szükséges. A 35. életév után jelentkező cukorbetegséget igyekezünk — ha lehetséges — tabletták rendszeres adagolásával és diétás étrenddel féken tartani. GYÓGYKEZELÉS Általában azt tartjuk, hogy a betegek egy- harmada kizárólag diétával, másik harmada tabletták szedésével és diétával, míg ismét egyharmada a diéta mellett a naponkénti inzulininjekciókkal tudja egyensúlyban tartani a cukorbajt. Minden újabb anyagcserezavarnál — kisiklásnál, aminek okozói fertőző, lázas, megfázásos vagy egyéb megbetegedések, vagy esetleg elkerülhetetlen műtét lehet, az inzulint kell segítségül venni. Többféle inzulint ismerünk, hatásuk időtartama különböző. A két legrégebben használt a kristályos és a cinkprotamin-inzulin, amelyeket kombinálva szokás alkalmazni. Fontos, hogy a beteg ismerje az inzulin mellékhatásait: a hipo- és hiperglikémiás állapotot, amely az átlagon aluli és a magas vér- cukorszintet jelenti. Az előbbi felléphet a szükségesnél nagyobb adagú inzulin hatására: fejfájással, izzadással, nyugtalansággal, reszketőssel, szapora erveressel. görccsel és végül öntudatvesztéssel jár. Mihelyt ezek a tünetek jelentkeznek, a beteg egy-két, vízben feloldott kockacukrot igyon meg. Fontos tehát, hogy a cukorbetegséggel kapcsolatos adatokat tartalmazó dokumentumon kívül a cukorbetegnél mindig kockacukor is legyen. Az ezzel ellentétes kórkép, amikor az elhanyagolt, nem gyógykezelt vagy fegyelmezetlen cukorbetegek vérében túl magas a cukor szintje. Ilyenkor a beteg hány, étvágytalan, kiszáradt bőrű, esetleg már az aceton szaga is felfedezhető a szobájában. Az előbbivel ellentétben fokozatosan alakul ki. Ebben az esetben az inzulin és a kórházi kezelés életmentő. . A cukorbetegség diétája annyi szénhidrátot és fehérjét tartalmazzon, amennyit szervezete értékesíteni képes. Leghelyesebb, ha a beteg fegyelmezetten, saját maga ízlése szerint állítja össze étrendjét, számon tartva azt, hogy az étel szénhidráttartalma ne haladja meg az előírt mennyiséget. Az alapdiéta 200 g szénhidrátot tartalmaz. Táblázatok segítségével össze lehet állítani az étrendet. Célszerű a cukorbetegnek minél nagyobb mennyiségben fehérjét fogyasztania, de legalább 1 grammot testsúlyonként naponta. Hogyha éhes, egyen felvágottat, húsfélét, túrót, tojást, sajtot. A cukorbetegek ne hízzanak el, kövérségüket igyekezzenek csökkenteni megfelelő étrenddel. A személyi higiénia követelményeinek még fokozottabb betartása szükséges. összeállította: Dr. VARGA Sándor hogy a környezetünkben egyre többféle és egyre nagyobb mennyiségű vegyi anyag halmozódik fel. A szervezetbe kerülve heveny, félheveny, illetve idült mérgezést okozhatnak. Az újabb kutatásokból arra lehet következtetni, hogy vannak olyan vegyi anyagok, amelyek a szervezetben eredeti és várható, hatásaiktól eltérő módon hatnak, így váratlanul mérgezik, károsítják a szervezetet. Ez a jelenség azzal magyarázható. hogy bizonyos vegyi anyagok a szervezetben már ott levő más vegyi anyagokkal lépnek kölcsönhatásba, kombinálódnak azokkal, és a hatásuk megváltozik. Az eredeti hatásmechanizmust befolyásolhatják külső tényezők pl. a hőmérséklet is. hogy az ipar, a közlekedés és a városiasodás következtében a zajártalom az egyik legfontosabb foglalkozási megbetegedéssé válik Az NSZK-ban a lakosság 43 százalékát érik jelentős zajhatások, és 1970- ben a zajártalom következtében 1900 foglalkozási megbetegedést állapítottak meg. hogy az USA-ban évente, nem fertőző betegségben meghalt 2 millió ember 37 százalékának halálát olyan betegség okozta, amelyben a dohányzás beigazoltan szerepet játszik. Valószínűsíthető, hogy további 40 százaléknak az elhalálozásában közvetett szerepe volt a dohányzásnak. hogy a növekvő energiaigényt milyen forrásokból fedezik a jövőben? Jelenleg a világ energiaellátásának csupán 2 százaléka atomenergia, de 2000-re az ener- eiaszükséglet 50 százalékát atomenergiából fedezik. Ez a nagyarányú energiaszerkezeti változás világszerte előtérbe helyezi a nukleáris energia előállításával kapcsolatos környezetvédelmi tennivalókat. hogy a fertőző májgyulladás egyik formája, a szérum hepatitisz a fertőzött tetoválótűvel is átvihető az egyik emberről a másikra. Egy kisebb szérum hepatitisz járvány kivizsgálásakor (16-an betegedtek meg), kiderült, hogy valamennyiüket ugyanaz a „mester” tetoválta, a fertőzésük tehát közös forrásból származott. hogy az orvostudomány egyre inkább behatol az emberi szervezet normális és kóros élettevékenységének legapróbb részleteibe. Ezt segíti elő az az új elektron- mikroszkóp típus, amely háromdimenziós (térhatású) képet ad. Ennek a mikroszkópnak a segítségével a korábbinál jobban lehet például a daganatsejtek felszínén lezajló folyamatokat vizsgálni. hogy az 1971—72. évi adatok szerint a születési arányszám Európa országaiban meglehetősen változó. Az államok egy részében (Ausztria, Belgium, Finnország, NDK, NSZK, Svédország) az arányszám 12—14 ezrelék, tehát a magyarországinál alacsonyabb, Dániában és Svájcban a magyaréhoz hasonló (14,5—15,0). A többi európai országban 16—19 ezrelék, de Írországban, Portugáliában és Spanyolországban 20—-22 ezrelék a születési arányszám. A 1 cukor- > KötíítelekheZ betegség J e9észsé9
