Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 5. szám
Thursday, Jan. 30. 1975. 8 A fejlett tőkés országokban az utóbbi időben növekedett azok szama, akik rászoktak a marihuánára, s ez arra inditotta az orvoskutatókat, hogy vizsgálják ennek a szernek a hatasat á szervezetre. Shen Numg kínai császárt időszámításunk előtt 2737-ben egy sajátos növényi kivonattal kezelte az orvosa, amelyet akkoriban “univerzális” gyógyszerként: a fájdalomcsillapítástól az e'tvagygerjesztésig igen sok célra használtak. Az is hamarosan ismertté vált, hogy ezt a “csodaszert” egy ketlaki növényből a kenderfelek családjába tartozó indiai kenderből nyerik. De csak a termós virágú egyedekből! Ha egy ilyen virágot közelebbről szemugyre veszünk, azon egy ragadós, gyantaszerü anyagot fedezhetünk fel, amely hasis névén vált ismertté. Egy kevesbe hatásos formáját — a ganjat — a virághoz legközelebb álló levelek, másik formáját, a marihuánát a távolabbi levelek es a szar tartalmazzak. Meg a múlt század harmincas eveiben egy ir orvos — W.B. O’Shaughnessy — kísérleteiből úgy látszott, hogy a marihuana veszély télén anyag, mert bármilyen nagy adagban adta is azt kísérleti egereinek, patkányainak es nyulainak, azok nem pusztultak el. Am a későbbi vizsgalatokból kiderült, hogy bizony mergezo. A kísérletek nemcsak azt mutatják ki, hogy a marihuana nagy adagja mergez, hanem azt is, hogy a táplálékkal, az itallal vagy a cigaretta-, illetőleg a pipafusttel a szervezetbe jutó marihuana múló jellegű, sajátos részegségi állapotot, óntudat-elho- malyosodást es hallucináciokat okoz. KROMOSZÓMAHIBAK A marihuana megismerésében a következő lépes az volt, amikor — a hatvanas evek második felétől kezdődően — mind több orvosi adat bizonyította: a marihuana egeszsegkarosito hatasa osszegeződik, vagyis minél nagyobb adagot szed az ember belőle es minél hosszabb ideig, annal nagyobb a valószínűségé annak, hogy megbetegszik tőle. Ez a felismerés hozta meg, hogy az Egyesült Államokban — s azóta számos más országban — megtiltották a marihuana fogyasztását. Közelebbről: hogyan károsít a marihuana? Amerikai kutatók mutatták ki, hogy kromoszóma-rendellenességeket okoz. A mintegy három éven at marihuánás cigarettát szivo emberek minden száz feher vérsejtjéből haromban-negyben a kromoszómákból kisebb-nagyobb darabok letörtek. Ezenkívül a kromoszómák számat is csökkentette e szer. A feher vérsejtek 30 százaléka a normális 46 helyett mindössze 5-30 kromoszómát tartalmazott. Egészséges emberben ilyen kromoszóma-fend- ellenesseg csak elvétve fedezhető fel! New York-i kutatók a marihuánának mindezeket a következményeit szó’vettenyészetben nevelt egeres emberi tüdősejteken is megfigyeltek. Amikor a sejtekre marihuanafüstöt bocsátottak, fokozódtak a kromoszomatöresek és megcsappant a kromoszómák szama. gyengíti a vedekezo rendszert Miután ismertté vált, hogy a marihuana károsítja a feher versejteket es zavart kelt fontos sejtalkotok képződésében, megvizsgáltak, milyen hatása van a szervezet vedekezo (immun-) reakciójára. Kiderült, hogy a marihuánát szívó emberek immun- rendszere gyengül, kovetkezeskeppen fogékonyabba valnak a különféle fertőző betegségek iránt. Ugyancsak egérkiserletek során figyeltek fel a marihuananak tálán egyetlen kedvező hatására: arra, hogy lassítja a rosszindulatú daganatok növekedését, s igy megnyujtja a mesterségesen rákossá tett állatok eletet. A SZABÁLYOZÓ KÖZPONTOKRA HAT Az elmúlt években derült ki, hogy a marihuana az ember hormonális rendszereben azokra a szervekre — hipotalamuszra es az agyalapi mirigyre — hat, amelyek a hormonok — köztük a nemi hormonok — mennyiseget szabályozzak. Ezért van az, hogy marihuana-fogyasztast követően a férfiak vérében csaknem a felére csökken a him nemi hormon — a tesztoszteron — mennyisege. Emellett a him ivarsejtek szama is annyira megcsappanhat, hogy az illető termektelenne válik, es a nemi működése is nagyfokban csökken. De egy másik példa is mutatja, hogy a marihuana valóban az agy szabályozó központjait támadja meg. Hatasara csökken a szervezet homersekletszabalyo- zó kepessege. Amikor a 40 C-fok körüli testhő- mersékletu es 10-20 C-fokos helyen tartott egereknek marihuánát adtak> testhomersekletuk a környezetére hült. A marihuánás emberek kozott sokan torokfajas- ra^ meg hörghurutra panaszkodnak. Az amerikai hadsereg 492 marihuanas katonáján végzett vizsgalatból kiderült, hogy minden negyediknek rendszeresen fájt a torka, es minden tizenhetediknek hörghurutja volt, amely idővel idültté vált. A hörgőből vett szövetmintában olyan — koros — elváltozásokat is eszleltek, amelyek rákelözó állapotot jeleznek. Mivel a marihuanafűstben 50 százalékkal több kátrány van, mint a cigarettafüstben, melyben közismerten rákkeltő anyagok is vannak, nagyon valószínűnek latszik, hogy az evek óta marihuanas cigarettát szívókon emiatt alakul ki hörgő- és tüdőrák. E mellett szol az is, hogy az egerek marihuanas kátránnyal beecsetelt bőre elrakosodik. Már említettük, hogy a marihuana hat az agyra. Mindez az alapja annak, hogy a marihuánával élő emberek személyiségében is elváltozások következnek be. Erre az jellemző, hogy az ilyen paciensek mind értelmileg, mind fizikailag fasultta valnak, tunya ember benyomását keltik, csökken a külső megjelenésük iránti érdeklődésük. Sokukon fellelhetők az értelmi zavar tünetei: romlik az időérzékelésük es az emlekez'óképességük, e’s gondolataikat sem tudják megfelelő módon szavakba önteni. Hogy mindezt a marihuana fogyasztása váltja ki, azt az is mutatja, hogy a tünetek súlyossága és a marihuana-fogyasztás tartama között összefüggés van. Ha valaki korán abbahagyja a marihuana szedését, értelmileg es testileg is rendbe jön. De ha mar hosszabb ideje el vele, a tünetei nem múlnak el véglegesen. A kísérletezési adatokból ma mar ketsegtelen, hogy a marihuana egeszségrombolo hatasu. Ezért megokolt, hogy a forgalomba hozatalát es a fogyasztásai szigorúan tiltják. »AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tartós hideghatás reumás fájdalmakat idéz elő KIOLVASTAD Á LAPUIT ADD TOVÁBBI MAS B TANULHAT BEL6US ’ * M ost, amikor hidegre fordul az idő, sok emberben felvetődik a kérdés: vajon az időnként jelentkező ízületi fájdalmak azt jelentik-e, hogy reumás betegségben szenvednek, vagy talán más betegség hírnökei? Erre a kérdésre válaszolva már bevezetőmben megállapíthatom, hogy a mindennapi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a tartós hideghatások reumás fájdalmakat idéznek elő. Ez még nem jelenti, hogy az ilyen betegeknél az ízületek megdagadnak, elformátlanodnak, minden mozgás bennük korlátozott és fájdalomtól kísért lesz, hanem csak azt, hogy azok az éjszakai, főleg pihenés idején jelentkező, tompa fájdalmak, amelyeket a beteg nap nap után érez, igenis reumás jellegűek és kellő elővigyázatossággal elkerülhetők. Ha a testet nagy hőmérsékleti ingadozások érik, vagy annak egyes részeit gyakori hideg légáramlásnak tesszük ki, majdnem biztosra vehetjük, hogy jelentkezni fognak a reumás fájdalmak. Ezért sok az ilyen fájdalmakra panaszkodó ember a hűtőházakban, a hajógyárakban, kazánházakban, a közlekedési eszközökön dolgozók között. Ezért panaszkodnak térdízületi fájdalmakra a motorkerékpárt hajtők, könyökízületi fájdalmakra azok az autóvezetők, akik menet közben nyitott ablakban tartják könyöküket, hogy azon keresztül hűtsék testüket. A célszerűtlen öltözködés is ártalmas lehet szervezetünkre. Az ilyen ruhanemű, amely nem véd meg a hidegtől és a széltől, tartós áthűléshez vezet. A vastag, nehéz öltözet izzadást okoz, ez pedig könnyen megfázást idézhet elő. A nylonból készült fehémeműek különösen egészségtelenek, mert megakadályozzák a bőr természetes kipárolgását. A hideg, nyirkos lakás is nagyban hozzájárul az ilyen betegek számának növeléséhez. Végül pedig meg kell még említenem a helytelen, vagy gyenge táplálkozás következményét: a szervezet ellertál- lóképességének csökkenését. Az ilyeneknél már a hűvös levegő is megteszi azt, amit a jól táplálko- zóknál csak a hideg levegő tehet meg. A hideghatásokat, miután tudjuk, hogyan és mikor érnek bennünket károsan, egy kis elővigyázatossággal könnyen semlegesíthetjük. Szervezetünket hozzá kell szoktatnunk ezekhez a körülményekhez. Például azáltal, hogy lakásunkat ésszerűen fűtjük — ne legyen az sem túl meleg, sem túl hideg —, időnként szellőztetünk, igyekszünk minél többet a szabadban tartózkodni, ru- házatunk több rétegű legyen, minél több, testhez idomuló ruhadarabból álljon. Igen egészségesek a kötött holmik, amelyek megóvnak a hidegtől, de ugyanakkor nem gátolják a bőr kipárolgását. Munka közben ügyeljünk arra, hogy öltözékünk köny- nyebb legyen, pihenéskor pedig melegebb. Nagyon szép példáját nyújtják ennek a követelménynek sportolóink, akik versenyzéskor, mint tudjuk, nekivetkőznek, szünetben pedig magukra terítenek valamit. Autóvezetéskor testünk hűtésére használjuk a hűtőberendezést. Motorkerékpár vezetésekor térdízületeinket bőrből készült védővel védjük, kezünkre pedig kesztyűt húzzunk. A hideg környezetben a megfázás ellen leghatásosabb gyógyszer a mozgás és a munka. Mindebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egészséges életmód megóv bennünket a tartós hideghatásoktól és egyben a reumás fájdalmaktól is. • Dr. BÁLLÁ Ferenc
