Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 5. szám
Thursday, Jan. 30 1975. óhaza ÉDES I ANYANYELVŰNK Hosszan folytathatnók a nyelvi korforgás bemutatását, de elég végül a saját példánkra hivatkoznunk. A finnugor őshazából kiinduló őseink nyelvét már vándorlásuk során többféle hatás éri, főként török népekkel való érintkezés révén (búza, ökör, sarló stb.). A honfoglalás után szláv (puszta, széna, udvar, kemence stb.), majd német jövevényszókat fogadtunk be (herceg, polgár, céh, selejt stb.). Példáink éppen csak sejtetik a hatás főbb fogalomköreit. S mindezek fölött ott boltozodott a latinnak, mint az egyház, a hivatal, az allamelet, a tudomány es az iskola nyelvének uralma, egeszen a múlt század közepéig, múlhatatlan nyomokat hagyva nyelvünkön. A jóval szórványosabb olasz, francia es az újabban megerősödő angol hatást is meg kell említenünk, de az együttélés során természetesen sokat kölcsönöztünk szomszédaink nyelvéből is, ok viszont tőlünk vettek at szavakat nagyszámban. Nyelvünk felhasználta mindazt, amit más népektől kaphatott. Ennek ellenere mindmáig megőrizte sajátos jelleget, hangzasbeli es szerkezeti eredetiségét, önállóságát. Amig nem bontakozott ki a tudományos alapú es szemléletű magyar nyelvtudomány, természetes es problematlan állapotnak tekintették nyelvünk szokincsbeli tarkaságát. A XVIII. század történelmipolitikai viszonyai közt a Habsburg-uralommal szemben tamadt ellenállás es a felvilágosodás érlelte meg a magyarság szellemi vezetőrétegében a nemzeti öntudatot, sót önérzetet, s nyelvünknek, mint nemzetvoltunk foglalatának és legjellemzőbb kifejezőjének ertekeléset. Az idegen uralom alól való felszabadulási törekvésnek egyik első megnyilvánulása, hogy a nemzet az idegen nyelv helyebe a magáét igyekezett tenni. Ez vezetett végül Í 844-ben a magyarnyelvnek törvényes jogaiba iktatásához, ennek pedig előzménye volt az a törekvés, hogy nyelvünket megszabadítsak az idegen elemektől. A nyelv- tisztitas mozgalma, amelyet kezdetben — jellemző módón! — latin szóval purizmusnak neveztek hívei, a XVIII. szazad vegén lendült föl. Szóvivői es harcosai — a “szűz nyelv” jelszavával (Decsy Samuel) — Rat Mátyás, a pozsonyi Magyar Hirmondo első szerkesztője, majd utóda, Révai Miklós, a nagy nyelvtudós (később reálisabb felfogást vallott), nyomukban pedig azok a nyelvújítók es “szogyártók” akik az idegen szók tömeges magyaritasaval a nyelv- tisztitas gyakorlati munkásai voltak: Barczafalvi Szabó, Helmeczy, Szemere, Bugát Pál stb. A mozgalomnak mindjárt erős ellenzéke is tamadt: az antipuristak, élükön Verseghy Ferenc, az idegen szókban a tudományos es a szellemi élet nemzetkóziseget védték. Érdekes, hogy Karmán József, a korszak tálán legszebb es legtisztább ma- gyarságu iroja, szintén ebbe a táborba tartozott, sót maga Kazinczy, a nyelvújítás vezere is a hasznos es szükséges idegen szók befogadásának hive. Elvet vallhatjuk ma is: A neologus kerüli az idegen szót, ha nem idegen ismeretet közvetit, de elfogadja, ha idegentől kapja a fogalmat is. A nyelvtisztitok és az idegen szók védői közt a harc fel-feleledo hevesseggel napjainkig tart, a modern elet aramló fogalomozóne azonban egyre inkább védekezésre és kisebbségbe szorítja a nyelv- tisztasag makacs es merev híveit. A valosag és a. nyelvtörténeti tanulságok pedig józan megfontolásra, korszerű elvek kialakítására késztetik a mai nyelvmuvelest. Milyen legyen tehát az álláspontunk ebben a régóta vitatott, mindkét oldalon nyomós ervekkel támogatható kérdésben? Idegen szók óhatatlanul belekerülnek nyelvünkbe, s őrömmel fogadjuk okét, ha uj fogalommal együtt jönnek, tehat hasznosak, gazdagítják nyelvünket, ha nem sikerül jo magyar megfelelőt találni rajuk, vagy sajátos tartalmat, hangulatot fejeznek ki, ill. egyetemes használatú, nemzetközi szók, aggaly nélkül elünk velük (pl. demokrácia, sport, rádió, flórtól, pasztőröz, elegáns). A nemzetköziseg előnyével szemben áll azonban az érthetőség igénye, különösen az egyszerű emberek részéről, de az igazan fontos, közkeletű idegen szókat ők is egy-kettöre megtanulják és megértik. Berzenkedünk és tiltakozunk azonban a szükségtelen, mégis nyakló nélkül, többnyire divat- szerüen hasznait — vagy inkább: majmolt, szajkózott — idegen szók ellen (volumen, rekonstrukció, design, kooperál, szanal, hercig, óké). Nem fogadható el az idegenrajongoknak az az érve, hogy nyelvünkbe kezdettől fogva és állandóan kerültek be jövevény elemek, más volt ennek szüksége nyelvünk regi állapotábán, mint mai fejlettségi fokán, amikor a magyarításra bőven kínálkozik ötlet és eszköz. Mégis inkább megbekülünk egy becsületes idegen szóval, mint korcs magyarításával vagy értelmetlen tukorszavaval (pl. tudofántos = sci-fi, lemezlovas = disc jockey). Bar a nyelvtisztasagot elsősorban a szókincsre értjük, idegen hatások érik a nyelv egészét, s ez megmutatkozik a kiejtés torzulásában, nyomot hagy a kifejezeskeszleten es a szólásokon, sót a nyelvtani rendszeren. Az ilyen idegenszerüsegek pedig veszedelmesebbek, mint az idegen szavak. Ezeket általában megemészti, magába hasonitja a nyelv szervezete, de ha a karos hatás a csontvázat, nyelvtani szerkezetet támadja meg, tartasa megrokkan, alakja eltorzul. Ennek vedelme a legfontosabb tehat. Óbuda lesz ii legfiatalabb városrész Óbudán az utóbbi evekben a régi szinte az egyik napról a másikra tűnik el a föld színéről, hogy átadja helyét egy 40 ezer embert befogadó uj városrésznek. A III. kerületi tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a változások mintegy 150 ezer ember ellátási igényeinek kielégítését szolgálják. A kerület központjában felépül a városközpont 1975 yégéig. Előzetes elképzelések szerint a következő években összesen 20.000 lakast adnak át itt. A városközpont közelében a Barátság parkban nyolc kispálya épül. A Hévízi úti sporttelepen elkészül egy fedett u- szoda, amely az általános iskolások uszóoktatását szolgálja. A felszabadulás 30. évfordulójára elkészül a jubileumi séta-és pihenöpark egy része a hajógyári szigeten. A régi Óbuda hangulatából valamit mégis átmentenek. Kis területen meghagyják az eredeti épületeket, utakat, több ilyen “rezervátum” lesz. Charles N. Wilson demokrata parti képviselő vezetésével rövid látogatást tett Budapesten az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi képviselőinek egy csoportja azzal a céllal, hogy' eszmecserét foly tasson az európai helyzetről es a magyar-amerikai kapcsolatokról. 25 esztendős a mosdősi gyógyintézet Valóban úgy van, ahogy József Attila irta: “dolgozni csak pontosan, szépen — es tegyük hozza,- csak csendben — érdemes.” Népi demokráciánk a közösség javat szolgáló, egyre bővülő intézményéit mindenkor hangosság, feltünés-keltes nélkül adta át a társadalomnak. így pl. az érdekelt betegek csoportján kivul bizonyára még ma is nagyon sokan vannak, akiknek fogalmuk sem volt es ma sincs arról, hogy kormányzatunk a Somogy-megyei Mosdos községben a volt orgrof Palkaviciny birtokon levő kastélyban mar 25 evvel ezelőtt tüdogyogyintezetet létesített. Az egykor gazdasági epületek helyen ma modern korházi pavilonok sorakoznak, a csűröket, magtárakat, kocsiszíneket, szerszamkamrakat laboratóriumok, kísérleti epületek váltották fel. Amig a múltban a lovak versanyallo-kepessége, az állatok teherbírása, a gazdaság növelése volt itt az elsőrendű célkitűzés, ma az intézetben kitűnő gyogykezeles mellett tudományos kutatás folyik az egészségügyi kultúra szolgálatában. A Somogy-megyei Tanácshoz tartózó gyógyintézet orvosai és egészségügyi dolgozoi vállvetve mindent elkövetnek, hogy a hozzájuk kerülő betegeket a legjobb gyügykezeléssel párhuzamos, körültekintő, humánus bánásmóddal minél egeszsegesebben adjak vissza a társadalomnak Gyenes Zoltán Kaposvár A Veszprémbe érkezők mar messziről láthatják azt a felhókarcolot, melynek lakói a közeli napokban veszik át a kulcsot. A huszonkét emeletes toronyházat, amely a varoscentrumban épült,ezután több szintes kereskedelmi központtal egészítik ki. TERJESSZE LAPUNKAT-*> . -W ' . ---- ■■ . »I----- ■ tt .. ■-I.I .............................................mi. mm»............................ Tiszta nyelvet? Kovalovszky Miklósi (Folytatás) 6___ Veszprémi felhőkarcoló
