Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 5. szám

Thursday, Jan. 30. 1975. Japán Felhőkarcolók és lakáshiány Kuba halad a fejlődés utján 5 Japan gondjai közül is az egyik legszembeötlőbb fogyatékosság a lakás prob«, lema. Például egy autoki- randulas Tokio es Yoko­hama kik'otovarosa kö­zötti muuton nyomasztó látvány, mert hatborzon- gato, hogy milyen össze­zsúfolva, mekkora zajban es levegotlenul kell élniük az emberek százezreinek. Terület, térség ugyan van, de csak óriási gyáré­pületekre, ipari közpon­tokra, autosztrádakra, rak­tár es bankhazakra, üzle­tekre es uzlethazakra — az eieire, laKoieruieire vi- » ** szont alig. S ez meg akkor is megdöbbentő, ha te­kintetbe vesszük azt a tényt, hogy a 105 millió ja­pan az ország területének csak mintegy egyötödén elhet, mert minden egyéb hegység, terméketlen és főleg vulkanikus eredetű Az épitésűgyi minisztérium hivatalos adatai sze­rint tízmillió japán háztartásnak — ez mintegy 35 százalék — sürgős lakásproblémája van. Ugyanakkor a fovaros egyes belső negyedeiben óriási épületek épülnék acélból es üvegből. De a mulatónegyed csil­logó fényéi sem felejtetik, hogy Japán lakosságának csak egyötöd része élvezi a csatornarendszer előnye • it. Ez a tarthatatlan állapot közvetlen veszély­forrás sok ember egészsége szamara. A lakosság egynegyed része a napfényt alig latja, mert a felhő karcolok, az ipar epitményei s nem utol­sósorban a “smog”, elveszik a kétemeletes fahazak- tol a világosságot, amelyben meg ma is a japánok milliói élnek. A fektelen földspekulacio es a gyorsan terjedő infláció okai elsősorban ezeknek a körülményeknek. Japánban a föld ára az elmúlt tizenkilenc esztendő­ben nyolcvanszorosára emelkedett, egyedül Tokió­ban a múlt evben több,mint 43 százalékkal. Ennek következtében a nagyvárosok lakói mindinkább a peremvidékekre kényszerülnek, mert nem tudják megfizetni a drága lakbért. Kezdeményezések vannak társadalmi lakásepit- kezesekre, haladó városi közigazgatasi hatóságok ré - széről mind Tokióban, Osakában, mind Kyotoban. Az épitöanyagok drágulása miatt azonban csak az előirányzott lakások kis részé épülhet fel. A Bajkál-tó védelmében A Szovjetunióban hatékony intézkedéseket hoz­tak a Bajkrrl-to tisztaságának es természeti környe­zetének megóvásara. Szibéria fejlődő ipara, a faki­termelés es a halászat ugyanis azzal a veszéllyel fe­nyegetett, hogy a világ legmelyebb es egyik legtisz­«... If . t i i h 1 tabb vizű tava elveszti varazsos szépségű termesze- ti környezetet, halallomanya pedig kipusztul. A Szovjetunióban a Bajkál vedelme országos ügy lett es hosszú ideig tartó sajtóvitát váltott ki. A vitának kormányhatározat vetett veget mely ideiglenesen megtiltotta a Bajkálon az ipari halászatot, es köte­lezte a halászattal foglalkozó vállalatokat, hogy a tilalom lejárta után gondoskodjanak a lehalászott halmennyiség pótlásáról. A tó partján működő üze­meknek pedig gondoskodniuk kellett az ipari szenny viz megtisztításáról. Ez pl. egy nagy 'cellulózgyár­nak nem kevesebb, mint 30 millió rubeljába került. Nagy változások, hatalmas fejlődés megy vegbe Kubaban, Fiedel Castro szocialista kormányának vezetese alatt. A külföldi latogato szamara azonban mindenütt szembeötlő, hogy meg mindig a cukor az ország egyedüli legfontosabb termeke. Plakáto­kon, feliratokon hívjak fel a népét: segítsenek, hogy az 1975. évi cukortermes minden eddiginél jobb legyen. A kubaiak kötelességüknek érzik, hogy eh­hez egy vagy másfele módón, közvetve, vagy köz­vetlenül hozzájáruljanak. Kuba földje es éghajlata rendkívül kedvező a cu­kornád termelesere. Majdnem mindenütt lehet lát­ni cukornád földeket az országutak menten. Az ara- tas idejen a cukorfinomitok teljes működésbe lep­nek. A rendes mezogazdasagi munkásokon kívül, önkéntesek ezrei mennek ki a földre aratni gyárak­ból es iskolákból. Az országutakon ökrösszekerek, éppúgy, mint teherautók szállitjak a cukornádat a finomítókba. Az aratast egyre jobban gépesítik. Az 1975 évi termesnek legkevesebb 30 százalékát mar nagy, mo­dern kombájnokkal aratjak le, melyeket a Szovjet­unióból vagy Ausztráliából vásárolták. Egy békés, idillikus faluhelyen meg alig lehet az emberek élet­módjában változást eszlelni, de más helyeken, mint a Cienfuegos-oböl közelében ötsavu, hatalmas autó- sztrada épül. Ez fogja összekötni a szigetet a fon­tosabb városokkal. A külföldre szállított cukor nagy- reszet a cienfuegosi kikötőben rakjak hajóra, ezert a kubaiak ott egy óriási cukorraktart es hozza órán­ként 1200 tonna kapacitású rakparti felszerelést építettek. Ezeken kivül 1971 óta működik egy an­golok áltál epitett mutragyagyar, amely mar decem­ber elején elérte a kitűzött évi 100.000 tonna kapa­citást. Nemsokára elkészül a négy kelet-nemet ter­vezésű buza-silo legelső epulete. Szovjet es kanadai búzát fognak ott elraktározni, amit aztan onnan a világ különböző reszeire szállítanak. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — Színházi előadás ! VASÁRNAP 1975. FEBRUÁR 16.-án DU.3:00 ÓRAKOR A JULIA RICHMAN HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN •/ 317 EAST 67th STREET AT THE SECOND AVENUE VIDÁM MAGYAR DALEST jfc BUDAPESTI MŰVÉSZEK FELLÉPTÉVEL! fl^Vl ZENÉS MŰSOR KÉT RÉSZBEN S(wJ m Aj* FELLÉPNEK : SOLTI Károly a magyar dal mastere TALABÉR Erzsébet a legszebb hangú mogyardal énekesnő DALMADY László konferanszié és humorista IDRÁNYI Iván z.n.i v.z.t* JEGYEK KAPHATÓK ÉS TELEFONON IS MEGRENDELHETŐK: $&00-7.00-6.00-5.00-Árban SZÁMOZOTT HELYEK BUCHSBAUM ENTERPRISES, INC., 1563 Second Avenne New York, N. Y. 10028. Telefon: 628-5771 (bérmikor hívható) VALAMINT: H. ROTH & SON IMPORTHÁZA. FÖÜZLET; 1577 First Ave. 82.utca sarok. Tel; RE-41110 Fióküzlet;968 Second Ave. 51. utcánói - Manhattanban. Tel; 593-3140. CORVIN- PÜSKI KÖNYVÜZLET. 1590 Second Ave. Tel; TR 9-8893 NEW BRUNSWICKBAN: SOMODY PÁL könyvesboltjában 216 Somerset Street New-Brunswick New-Jersey Tel; (201) 846-8877 Az előadásra külön béreli autóbuszok Indulnak Somody könyvesbolttól. Meneldi] oda-vlsszaS 2.50 személyenként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents