Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
6 Thursday, Jan. 2. 1975. Belső Ázsiától a Balatonig A földrajz és a geológia tudományának egyik legkiemelkedőbb hazai művelője, Lóczy Lajos, 125 évvel ezelőtt, 1849 a szabadságharc bukását követő legszomorubb időben, Pozsonyban született. Amikor 1920. május 13.-an örökre lehunyta szemét, Magyarorszag tortenelmenek egyik legfaj- dalmasabb időszakát élte. Loczy Lajos a zürichi műegyetemen szerezte meg doktori oklevelet, éppen száz esztendővel ezelőtt. Rövidesen a Magyar Nemzeti Muzeum ásványtárának munkatársa lett. Ekkor történt, hogy Széchényi István fia, Béla, nagyobb felfedező utazást tervezett. Mivel ö nem volt szakember, hivatásos tudósokat keresett utitársul. Az akkori idők világhirü földtan professzora, az osztrák Eduard Suess hívta fel a figyelmet Lóczyra, mivel a fiatal geológus nehány tanulmánya akkor már külföldön is figyelmet keltett. A Széchenyi-expedicio 1876 végén indult útnak es Indiából eljutott a tibeti határig. A Jáva szigetet érintő kitérő után — ahol a hires Merapi-vulkánt tanulmányozták —, 1879-ben elindultak Kina belseje felé. A több mint kétesztendős utazás során sok olyan helyet bejártak, ahol addig európai ember még nem fordult meg. Ez az utazás sok dicsőségét szerzett az expedíció részvevőinek, elsősorban Loczy Lajosnak. Bebizonyította, hogy a nagy nevű nemet Richthofen tévedett, amikor Belsó-Azsia vastag, laza üledéktakaróját tengeri eredetűnek Ítélte. Ez valójában a levegőből leülepedő por: sárgás lösztakaró, amely helyenként száz metemel is vastagabb. Ugyancsak Loczy fedezte fel — pusztán elmeleti utón — a Transzhimalaja hegyvonulatát. Amikor később a hires Sven Hédin valóban eljutott a Transz- himalájához, az angliai szakemberek kételkedtek a korábbi felfedezésben. Ekkor Loczy megmutatta térképeit, amelyeken már sokkal előbb bejelölte a vitatott hegység helyet. Nem sokkal az expedíció hazatérésé után a budapesti műegyetem, majd a tudományegyetem tanára lett, 1908-ban pedig a Földtani Intézet igazgatójává nevezték ki. Másfél évtizeden at töltötte be a Földrajzi Társaság elnöki tisztséget. E szervezet keretében végezte másik nagy jelentőségű munkáját: a Balaton es környékének aprólékos felkutatását. A Balaton-videk mindmáig Földünk egyik legrészletesebben ismert területe. Ezekhez a kutatásokhoz a legkiválóbb tudósgárdát sikerült felsorakoztatnia. Munkatársai közé tartozott Eötvös Loránd fizikus, Cholnoky Jenő földrajztudós es meg sok más nemzetközi szak- tekintély. Tehetséges, később hiresse vált geológusok es geográfusok nemzedékét nevelte fel. Nagy súlyt helyezett a valódi termeszét megismerésére, tanítványait nagy számú kirándulás során oktatta. Lóczy Lajos szinte egész eletében azon fáradozott, hogy jobban megismeije és másokkal is megismertesse sz'űkebb szülőföldjét, Magyarországot, és tagabbhazajat: a Földet. Munkájával nemcsak saját hírnevet, hanem a hazai tudomány tekintélyét is megnövelte a világ szemében. ifj. Barth a Lajos fi TERJESSZE LAPUNKAT óhaza Kéményseprőt látni. A sok közül az egyik babonaszertartás azt Írja elő, hogy ha az ember kéményseprőt lat, gyorsan megfog a ruháján egy gombot és addig mondogatja magában a rigmust: “Kéményseprőt látok, szerencsével járok,” mig nem fedez fel egy öregasszonyt, vagy egy öregembert es valamilyen állatot. Es persze közben folyton fogja a gombot. Valaha szürke lovat kellett látni, ma beérjük egy kutyával vagy egy városi verébbel is. Kéményseprőt látni, de főként kéményseprő tanulót látni ma már ritka szerencse, mert egyre kevesebb van belőlük. Tavaly előtt tizennyolcán, az idén mar csak tizennégyen végezték el a kétéves iparitanuló iskolát, 1975 nyarán már csak négyen fognak vizsgázni és elsőeves keményseprötanuló is csak négy van. Pedig a Fővárosi Kéményseprő Vállalat tanműhelyében országos képzés folyik. Vagyis sehol másutt az országban nem tanítják a szakmát. így aztan mind a nyolc fiúnak, aki eljött kéményseprő tanulónak, jo dolga van. Oktatójuk, Krizsa Mihály Nagy- kallorol származott Pestre, tizennégy eve tanulta a szakmát. A fiuk — egy kivételevei — vidékiek. Du- napatajrol, a szabolcsi Besenyődről, Kisvárdáról, Zalakóveskutrol, Maglódról jöttek Pestre. Amelyik családban volt már kéményseprő, onnan könnyebben vállalkoztak a szakmára. Egyébként: nehezen. A vállalat személyzeti osztályvezetője a megmondhatója, milyen nehéz kéményseprő tanulót toborozni, még a legeldugottabb falvakban is. A termelőszövetkezetekben és az iparban tanulható szakmák vonzóbbak. A keményseprés kormos, és a koztudatban a humorral érintkező szakma. Mi, mint lakok, valóban szerencsével járunk, ha rendben van a kéményünk. De a 14-15 éves gyerekek pályaválasztáskor ezt nem méltányolják eléggéMarepitettekegy nagyon modern munkásszállást es tanulóotthont is a fiatal kéményseprőknek. Felemelték a kezdő fizetésűket kétezer forintra, mindenfele szociális juttatásban részesülnek. De hiába, négy, azaz négy fő jár az első osztályba. A szakmában dolgozo idősebb kéményseprőkkel — akik egyáltalán nem keresnek rosszul — és betanított munkasokkal azért valahogy rendben tudja tartani a vállalat a budapesti kéményeket. De egyre nehezebben. c .« Magyarok Világszövetsége Négy év alatt több mint félmillió hazalátogató A Magyarok Világszövetsége kimutatása szerint az utóbbi években mind többen látogatnak haza a külföldön élő magyarok közül: 1972-ben 133 ezer, 1973-ban pedig több mint 180 ezer honfitársunk járt itthon. Az utóbbi négy évben összesen több mint 540 ezren keresték fel az öhazat. Svédországból például egy ev alatt hétezren látogattak haza az ott élő mintegy tízezer magyar közül. A második es a harmadik generáció körében is nagy az érdeklődés apáik, anyáik szülőhazája iránt. A hazalátogatóknak több,mint negyven százaléka már külföldön született. A Magyarok Világszövetsége már megkezdte az előkészületeket az 1975. évi programok összeállítására. A hazalátogatok reszt vesznek majd a Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Ugyancsak ezévben lesz 150 eve annak, hogy megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek történetéről, fejlődési szakaszairól tájékoztatják majd a hazalátogatókat. Nagy érdeklődésre tarthat számot egyebek között a Magyarországon megrendezendő nemzetközi finnugor kongresszus is. 1975-ben 37 ország 113 városában 61 kiállítást es. magyar hetet rendeznek, összesen 45 ezer négyzetméter területen. A program célja nem annyira a piacok bővítése, a kiállítások számának szaporítása, hanem a hatékonyabb kereskedelmi munka a meglevő piacokon. ...................................................... I SOBEL OVERSEAS CORP. j = ||#8#J| 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10038 S = IKKA rOÜGYNÖKSÉG -telefon, &i» 535*490 - = I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE f 5 SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATALA • = = VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = s IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2
