Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 4. szám

Thursday, Jan. 23. 1975. 8 »AMERIKAI MAGYAR SZÓ b világ leghíresebb panoptikuma Lassúak az angolok? Sokáig az volt a hirúk, de ez természetesen korántsem vonatkozik minden megnyilvánulásukra. Madame Tussaud világhírű pa­noptikumában például, a londoni Baker Street sar­kán (ez az utca volt különben a legendás detektív, Sherlock Holmes utcaja), ugyancsak gyorsan reagál­nak minden esemenyre. Egy példa a közeli műk­ből: huszonnégy óra sem telt el Richard Nixon az Egyesült Államok elriokenek lemondását köve­tően, es Madame Tussaud múzeumából maris el­távolították viaszfiguráját. De hasonló gyorsaságot tanúsítanak az újabb vilaghirességek megmintázásá­ban es beállításában is. A Baker Street es a Marylebone Road sarkán álló, világos színű, kétemeletes epület hosszú év­tizedek óta London egyik fo idegenforgalmi neve- zetessege. Madame Tussaud múzeumát mindig tö­megek keresik fel, ebben a panoptikumban állan­dóan hosszú sor all a pénztár előtt, és odabent, a termekben is alig tudnak mozogni egymástól a ki­váncsi látogatok. Mindegyik terem érdekes, változa­tos. Például a hősök terme is, ahol Cassius Qay (Muhamad Ali) mellett a világhírű Tom Jones Pop- enekes is látható: modern korunk tinédzseréinek hosideáljai. Es meg több más slágerenekes, film­sztár, autóversenyző. Ha egyre kevésbé feltűnően is, azért Nagy-Britán- nia meg mindig monarchia: ezért nem hiányozhat innen II. Erzsébet királynő viaszfigurája, családtag­jai társasagában. És I-től VIII. Henrikig, sok Györ­gyön, Márián at a múlt rengeteg uralkodóját is megmintázták Madame Tussaud viaszszobraszai. Lyndon Johnson viaszszobra akkor került ide, amikor az Egyesült Államok elnöke volt, távozása után raktárba került, s most mar megint itt van, mint a közelmúlt történelmének alakja — lehet, hogy halála után igy kerül majd vissza Nixon is? De Martin Luther King éppúgy itt található, mint a jelenlegi — a mindenkori — brit kormány tagjai. Meg kell jegyezni, hogy a viaszfigurák készítői ki­váló munkát vegeznek, minden figura hallatlanul elethu, es a hasonlóságot sok esetben meg azzal is fokoztak, hogy megszereztek az illető sajat ruha­darabjait. Külön termek foglalkoznak a történelmi “kri­mikkel”, a közelmúlt s a múlt nagy bűnözőit, sót gyakran a bűneseteket magukat is megmintaztak. Itt sem ragaszkodtak csak a brit szigetekhez, látha­tó például a jelenet, ahogy Charlotte Corday meg­gyilkolja Marat-t. Érdekes módón nem a történelmi esemenyeket ábrázoló teremben, nem a francia forradalom eseményeként, hanem a közönséges bű­nözőket bemutató helyiségben. Madame Tussaud egyébként, mint a neve is mu­tatja, francia volt, s eredetileg Párizsban működött. Bemutatta a lefejezett francia királyi csalad tagja­it, de amikor a jakobinusok kerültek uralomra, ők ezeket a viaszfejeket is a Szajnaba szórtak, es a roya­lista erzelmu, ellenforradalmar Tussaud asszony Londonba menekült, ott is halt meg 1850-ben, kilencven eves korában. Az élettelen főváros “Az embernek az az érzésé, hogy Brazília nem a nép szamara épült” — jelentette ki Maristela Gab­riel 32 eves brazíliai tanító, amikor azt kérdeztek tőle, Hogy mi a véleménye az ország fiatal fővárosá­ról. Ma mar egyre többen idézik fenti megallapita- sat, ugyanis az uj fovaros elsősorban a jómódú kö­zéposztály es a tisztviseloreteg lakóhelye, akikre már nyomasztólag hat a maguk választotta, acélból, betonból es üvegből létesített “steril” varos. A Newsweek cimu folyóirat szerint: “Brazília ugyan az epiteszek megvalósult alma, de 14 evvel felepülese után mar lidércnyomásként nehezedik 250 ezer lakosa többségére.” Délén a városok utcain hullámzik, lüktet az elet a fővárosban viszont az utcák üresek, az emberek otthon ülnek a négy fal között, mert tudjak, hogy hiaba mennek ki az utcara, nem találkoznak bará­tokkal, ismerősökkel. Ez jellemzi a varos központ­ját is. Egyhangú vegtelen házsorok, az epületek köze ekeit parkolóhelyek, sehol egy fa, sehol egy kis fu, vagy virág. Mar, amikor az uj fővárost 1960, április 21.-en éj­félkor vilagraszolo ceremóniával felavatták, világos volt, hogy azok, akik felépítettek, továbbra is csak az un. bolygovarosok szegény negyedeiben lakhat­nak. Csalódtak abban a reményben, hogy az uj fő­varos a végtelenül gazdag ország fejlődésének első sokat igéro lépését jelenti. Ma már kereken 560 ezer ember tengeti eletet az uj varosok nyomorne­gyedeiben, és helyzetük semmivel sem kedvezőbb, mint volt előző lakhelyükön, a Sao Paulo-i Rio-i vagy Recife-i slumben. Atomüzemű világítótorony Bivárok a suti jég alatt Az északi mágneses sark közelében kanadai tu­dósok kísérleti telepet létesítettek. Itt a viszony­lag sekely vizet egy meter vastag jég borítja. A jégpáncélt meglékelve a búvárok tizenegy méterrel a felszín alatt kezdtek el kutatómunkájukat. A tizenöt fos kutatócsoportnak az volt a célja ezzel a nem mindennapi vállalkozással, hogy alapos megterhelésnek tegyek ki felszereléseiket és meg- figyeljek, milyen hatással van a viz alatti munka az emberre a szigorú sarki világban. Sok kérdés meg­válaszolatlan meg. Van-e élet a jégpáncél alatt? Milyen a tengerfenek? Van-e szennyeződés? Mielőtt azonban ezekre a kérdésekre választ kaphattak vol­na, magat a buvarmesterséget is meg kellett ismer­niük. I I | v A bátor tudósok leszálltak az ismeretlen világba, segítségükre volt persze a modem technika. A meg­lékelt jégpáncél föle sátrakat vertek, bennük helyez­tek el azokat a készülékeket, amelyekkel a felszí­nen maradt kutatok ellenőrizték a tengerfenéken dolgozo társaik szívműködését es testhőmérsékletét. A viz alatt dolgozok a tenger aljához erősített bu- várharangokban fújhatták ki, pihenhettek ki ma­gukat. Műholdak közvetítésével a tengerfenéken felállított telefonfülkéből meg torontoi, montreali csaladjaikkal is beszelhettek. Jég alatti “sivatagra” számítottak a tudósok, de legnagyobb meglepetésükre számos tengeri állatra es növényre bukkantak. A dermesztő hideg a viz alatt is megnehezítette a kutatok munkáját. Egy­órás lenttartózkodas után mind erősebb fájdalmat ereztek a végtagjaikban. Érdekes játékot találtak ki a búvárok. A ruháik­ban lévő levegő lehetővé tette, hogy fejjel lefele járkáljanak a vízben. Rájöttek arra is, hogy kenguru ugrásokká! könnyebb helyet változtatni a tenger­fenékben, — pontosan úgy, mint az űrhajósok a hold felszínen. i t » l » Az expedíciót egy évig készítettek elő. Rengeteg technikai eszköz és emberi munka tette lehetove azt, hogy egy hónapig kutatást végezhessenek a sarki jég alatt. WILKES-BARRE, Pa. Kisiklott a Valley Vasutvál- lalat egy 72 kocsiból álló tehervonata. A kocsik egyi­ke 22.000 gallon mérges gázt tartalmaz, mely ha ki­szabadul, veszelyezteti a környék lakóit. A Keleti-tenger észtor­szági partvidéké meglehe­It <, # tosen veszélyes — zato- nyok, szirtek, gyakori kö­dök akadályozzák, nehe­zítik a hajózást. Eddig vi- lágito hajókat használtak a veszély jelzésere, de e- zek a hajók télén nem maradhattak a helyükön. A tallinni öbölben most különleges alapozáson uj világitotornyot építettek. A toronyban nincs sze- mélyzet; távvezérléssel i- rányitjak az optikai és hangjelző berendezéseket; továbbá a radio irányadót. A közeljövőben atom­energia-üzemre állítják at az új világítótornyot; izo- topgeneratorokkal váltjak fel a jelenlegi Diesel-mo­torokat. Miami - Budapest -Miami Az Amerikai Magyar Kultur Klub az idén is megrendezi TÁRSASUTAZÁSÁT a szülőhazába. Indulás: JULIUS 6. hat hétre Miamiból átszállás nélkül Viteldij oda-vissza $ 593.00 A túrát PRAGER JENŐ személyesen vezeti, akinek $ 150.- előleg beküldendő a következő címre: EUGENE PRAGER 5111 S W 8 St. Room 205 Miami, Fia. 33134 Telefonszámok: 448 - 6563 és 448 - 9773

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents