Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 3. szám
Thursday, Jan. 16. 1975. 6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Schafer Emil: nz nmERiKm forrrdriori rircvrr hose Az Egyesült Államok nepe mar nagyban keszülo- lődik az 1776-os forradalom 200. évfordulójának méltó megünneplésere. Az ünneplésekbe beillik a magyar KOVÁCS MIHÁLY ezredes emleke, aki a forradalomért harcolt és adta eletet. Egyúttal születesenek 250. évfordulóját is ünnepeljük, de nemcsak mi, amerikai magyarok, az Egyesült Államok Kongresszusában is méltatták erde - meit. t KOVÁCS ezredesi rangban szolgait az amerikai szabadságért, a többi szabadságszereto európai harcossal, a francia LAFAYETTE-el, ROCHAMBEAU- val és MAUZUN-nal, a nemet STEUBEN-nel.a lengyel KOSCIUSKO es PULASKI-val, ez utóbbinak a LEGlÓ-jaban. Regebben mar irtunk róla, de a 250. születésnapi évfordulójára soroljuk fel erdemeit újból. KOVÁCS MIHÁLY Karcag-Újszálláson született 1724-ben. Mint fiatal ember nagy hatással volt rá a katonai fegyelem és általában a katona-élet és elhatározta, hogy azt a pályát választja élethivatásának. Huszár lett belőle az osztrák hadseregben, de sorsa Poroszországba vitte és ott Nagy Frigyes császár szolgálatába állott. Szerette a katona-életet és igy természetesen példás katona volt. Tudományos alapon is tanulmányozta a hadászatot és Frigyes rövidesen egy légió vezetésével bizta meg, amit el is neveztek Kovács Légiónak. Tizenhat évig ette Nagy Frigyes kenyerét, amikor az osztrák-porosz háború kitört és mivel a porosz hadseregben szolgált,kénytelen volt saját királynője, Mária Terézia ellen harcolni. A harcban hadifogságba esett, de mivel tudott magyarul beszélni, a fogságból kibeszélte magát és minden baj nélkül visszakerült Magyarországba. KOVÁCS HÁZASSÁGA Szinyére került, ahol 1763. májusában feleségül vette MERSE ZSIGMOND legkisebb leányát,Franciskát. Szinyei-Merse Pál (1845-1920) világhírű festőművész a Merse család leszármazottja volt. A házasságból egy gyermek született, de már 3 éves korában meghalt. Kovács Szinyén töltött éveiről nagyon keveset jegyzett fel a krónika. Nyugtalan természete és helyzetével való elégedetlensége ismét a katonasághoz vitte, ez alkalommal ismét az osztrák hadseregbe. (Annak idején a hadseregben szolgáló tiszteknek volt valamelyes mozgási szabadságuk. Elhagyhatták a hadsereget, ha nem volt háború.) AZ AMERIKAI FORRADALOM Kovács hallott az amerikai forradalomról és nagyon egyetértett a kolóniák szabadságharcával. Elhatározta, hogy segíteni fog a forradalmároknak az angol uralom alóli felszabadulás küzdelmében. Engedélyt kért, hogy elhagyhassa Magyarországot és mehessen Amerikába. A budai katonai parancsnokság a következő sorokkal emlékszik meg Kovács őrnagy eltávozásáról: “BUDAI PARANCSNOKSÁG. Kovács őrnagy elhagyta Budát 1776 augusztusában, hogy a francia- országi Bordeaux, kikötőben hajóraszállva az amerikai forradalmi hadsereghez csatlakozzon.” Idézet a “Hungarian Quarterly,London”-ból.— Kovács először Velencébe, majd Genoába, onnan Bordeaux-ba ment. Bordeaux-ba érve levelet irt BENJAMIN FRANKLIN-hoz, aki akkor az új amerikai kormány megbízottja volt Franciaországban, és Párisban tartózkodott. A latinul irt levél eredetije a Philadelphia-i Philosophical Society könyvtárában van elhelyezve. A levél angol fordítása a New York Public Library-ban megtalálható. A levelet lefordítottuk magyarra, remélj ük visszaadjuk a gondolatot, amit Kovács őrnagy eredetileg magyarul akart kifejezni. KOVÁCS ŐRNAGY LEVELE BENJAMIN FRANKLIN HOZ “Excellenciád Uram! Az aranyszabadságot nem lehet sárga arannyal megvenni. Mikor e levelemet Excellenciád kezébe ajánlom, ugyanakkor követem a haza atyjának hivó szavát is, ahogyan azt a szabadságért harcolók mindig tették. Magyar származású független ember vagyok. Ami katonai értékemet illeti, a porosz királyi hadseregben lettem kiképezve, ahol közkatonából huszárkapitányi rangra emelkedtem, nem a véletlen szerencse, hanem a legerősebb önfegyelem és katonai fel- készültségem eredményeként. A véres háborúk, amikben rész tvettem, megtanítottak, hogyan kell katonákat nevelni, felfegyverez- ni, hogyan kell képessé tenni őket a legszentebbre, a haza védelmére, bármilyen körülmények között. Nehéz utazás után saját akaratomból vagyok itt. Készen állok hűséges szolgálatra, ha kell, életem feláldozására, ahogy az elvárható a háború veszélyeivel szembenálló becsületes katonától. Egy — a kolóniák igaz ügyével szimpatizáló — bordeaux-i kereskedő, Mr.Faedevill segítségével sikerült a CATHERINA nevű darmouthi hajóra helyet szereznem. A hajó parancsnoka Captain Whippy. Kérem Excellenciádat, kegyeskedjék részemre útlevél kiadását engedélyezni és a jóindulatú kongresszushoz egy ajánló levelet adni. Több baj társamat is várom ide, akik még nem érkeztek meg. Excellenciád nagyban segítené a szabadság ügyét, ha felhatalmazást adna Mr. Faedevill- nek, hogy ideérkezésük után baj társaimnak is biztosíthatná a kolóniákba való utazást. Végezetül írhatom — várva kegyes válaszát — hogy legnagyobb vágyam minél előbb ott lenni, ahol szükség van rám, törhetetlen engedelmességgel szolgálni Excellenciádat és a kongresszust. Hűen mindhalálig MICHAEL KO VATS DE FABRICY Bordeaux, Január 13, 1777.” Hogy e levélre kapott-e választ, arról a történelem nem ir. De Hogy a levelet Franklin megkapta, az bizonyos, mert a levél a múzeumba került. BENJAMIN FRANKLIN Bostonban született 1706- ban egy szegény nagy családból. Egyik bátyjánál kitanulta a nyomdaszságot, ott kezdődött a könyvek iránti szeretete. Mint nyomdász dolgozott Philadelphiában,Angliában is, ahonnan visszatérve, mar sajat nyomdájában adta kis a POOR RICHARD ALMANACK és PENNSYLVANIA GAZETTE újságokat Philadelphiaban. Könyvtarat alapított, tűzoltóságot, biztositó társaságot, kórhazat szervezett. 1737-ben Phila. és kornyéké postamesterének neveztek ki. Az ország keleti részén,Nova Skóciától a West Indiákig tarsas konyvkereskedeseket nyitott, melyeknek jövedelme megengedte, hogy a munkából eleg fiatalon visszavonulhasson es tudománnyal, filozófiával, politikával foglalkozhasson. Többször járt Angliában, ahol próbált, a kolóniákon ért serelmeken javítani, meggyőzni III.Gyórgy angol királyt es az angol kormányt, adjanak a kolóniáknak önkormányzatot az Angol Birodalom keretein belül; persze sikertelenül.,, Midőn végül is meggyőződött, hogy Anglia a Kolóniáknak nem hajlandó engedményeket adni,Franklin csatlakozott a CONTINENTAL CONGRESS-hez es egyike lett a Függetlenségi Nyilatkozatot megszerkesztő öt államférfinak. A Kolóniáknak meg 1775-ben fopostamestere lett; egyik nagyszerű intézkedése volt, hogy azokat az indián ösvényeket, amelyeken a postafutarok a leveleket szállították, szeles országutakká epitette ki. Ezzel lehetővé tette a forradalmi hadseregnek, de különösen a tüzérségnek a gyors hadműveletek végrehajtását, ami nagyban hozzájárult a végső győzelemhez. Az uj amerikai kormány Franklint küldte Fran- ciaorszagba, hogy támogatást szerezzen a sok bajjal ( folytatás all. oldalon !)
