Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 3. szám

Thursday, Jan. 16. 1975. Hjm EDESJ^I ANYANYELVŰNK Műszóalkotás - de hogyan? Századunk műszaki forradalma szinte naponta uj fogalmakkal gazdagítja a tudományt és a minden­napi gyakorlatot. E fogalmak szabatos leirasa hosz- szadalmas — ezért törekszünk rövidebb, de minden­képpen egyértelmű elnevezésükre. Szerintem nem hiba, ha a nyelvünktől nem idegen (főként görög és latin hangzású) kifejezéseket magyaros Írásmód­dal átvesszük. Ma már pl. egyetlen szakember sem használja az elektroncső (sőt cső) helyett a valaha közkeletű lámpát (pl. ötlampás rádió), a tranzisz­tort pedig a műszaki haladás előbb szorítja ki, mint nyelvünk. A baj viszont ott kezdődik, amikor szó szerinti fordítással, szolgai átvétellel fertőzzük nyel­vünket. Kötve hiszem, hogy akar hatalmi szóval, akar népszavazással irányt szabhatnánk a nyelv változá­sának. Sokszor a tetszetősnek látszó szavak felett is eljár az idő. Ma már csak a makacs kincstári gondolkodás ragaszkodik az olyan szavakhoz, mint pl. az iron, biztonsági gyűjtő, filmszínház stb. Hel- tai Jenő játékos mozija viszont gazdagabbá tette szókincsünket. Mit tehetünk mi a szaknyelvek vedelmeben, ápo­lásában? Anyanyelvűnk törvényszerűségeinek fel­tartására avatatlanul aligha vállalkozhatunk. Meg­kísérelhetjük azonban, hogy az elő nyelvhez jól idomuló kifejezéseket keressünk. Ehhez pedig el­kerülhetetlen, hogy az általános műveltség fogalom­körét kiteijesszük az “átlagpolgár” előtt ma még misztikus ködbe burkolt műszaki műveltségre is. S hogy kik foglalkozzanak hivatásszerűen a műsza­ki nyelvműveléssel? Műszaki műveltségű nyelvész es nyelvi műveltségű műszaki — együtt. Paulusz Ede . MEGHALT ADELMAN ANDOR Mint mar lapunk 1974. dec. 24.-en jelentette, huseges olvasónk es támogatónk, Adelman Andor munkástarsunk Budapesten december 11.-en el­hunyt. Temetesen, december 17.-en a Magyarok r Világszovétségé neveben Varga Imrene vett reszt es a Szövetség koszorúval tisztelte meg az elhunyt barátot. Régi baratai, munkástarsai, rokonai is el­mentek temetesere, hogy megadjak az utolsó tisz­teletet ennek a régi harcosnak. Gyászolja szerető felesege, Ilona, akinek ezúton culdjűk őszinte részvétünkét. Adelman munkás társ unléket megőrizzük. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG I FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 ’ Telefon: BU MWJ — BU «4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉOI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKK A—TUZEX 1 rendelések felvitele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Í As iroda július éa awguatmfaen aaaitafcatan aérva van ■ i .................................... ::i , A KOVÁCS A kovácsmuhely hangulata talán évszázadok óta nem változott, mint ahogy változatlan maradt a patkolas, a vasalas technikája is. Évszázadokkal ezelőtt vándorolták be az uradalmi kovácsok Né­metországból, azóta is nemet nevűkon használjak a fogókat, szerszámokat. Meg Galgagyörkön is ! A műhely hangulatát ugyancsak megteremti a köröm, a pata, a szór eros-kesernyés szaga, ami az izzó, vagy a kihűlő vas szagaval keveredik. A vas izzik, mert a fujtato huhogása a surrogó levegő nyo­mán fólparázslik a tűz a kohóban; a plehkürtö a széngaznak csak egy részét huzza ki a kéményén a többi pernyevei, korommal vegyitve lerakódik a műhely falara, famennyezetere,a ruhara, a borbe, a tüdőbe... A műhely lelke nemcsak a koho, amire vedlett lapattal szórjak időnként a kokszot, a műhely lel­ke az ullo is. Középütt, elfűreszelt fatörzsre erosit- ve áll a százhat kilos es a fölirata szerint Resiczan öntöttek, kikopott, kikovácsoltak, rajta sűrűn a ka- lapacsutesek nyoma. Hány mester, hány seged es i- nas kovácsolta ki rajta az erejet? Csak találgatjuk, mennyi idős lehet. Vagy nagyon régi, vagy sokat dolgoztak rajta, mondja Strabak Pál, jelenlegi gaz­dája. Vagy régi is, sokat is vertek, egesziti ki a fiata­labb kovács Nagy Gyula. A többi berendezést leltározom; a fúrógép neve tulajdonkepp csufnev, mert jobb kézzel hajtani kell a nagykereket, ballal szorítani, csavarni a kicsit, ak­kor aztan fúr. . . A széthúzott satu: mint egy pi - henő cethal, nyitott pofaja harapásra-szoritásra ké­szen. Mennyi, de mennyi fogo! Es kalapacs. Halomban hevernek kint a rudvasak, idomvasak, acelkbtegek, rúdon lógnak a nyers patkok, dobozban a patkószb- gek, itt-ott felig megmunkált anyagok, s ahhoz, hogy a folizzott vasból bármi legyen, a technológiai fo­lyamat minden fázisához más-mas szerszámra van szükség. Lovat hajtanak a műhely elé — agyig sáros kere­kek tartják az ütött-kopott szekeret — a fogatos föl­emeli a lo hátsó lábát, s a patkot lefeszítik. A régi patkot is le kell időnként venni, mert alatta nó a szaru. Lovat patkóinak, a kerekre uj ráfot húznak, a saroglyát megerősítik, a kerékagy ele'rett pántját kicserélik, ekevasat eleznek, ólak, ajtók, istállók va­salását javitjak, újat kovácsolnak. Nehe’z munka. Nem divatos szakma. Kihaló mes­terség — gondolják sokan. De csak akkor hal ki, a- mikor az utolsó lo kipusztul, es a fölöslegbe maradt patkókat a küszöbre szögezik, az árvan maradt sze­kér kereket pedig lakásukban fölakasztják csillárnak a falusi romantikát keresők. Akkor tényleg kihal a kovácsmesterseg. De az meg soka lesz. Siklós László. MAGYAR HAJÓ JAPÁNBAN Gyors iramban fejlődik a magyar tengerhajózás. Amióta a hatezer tonnás BUDAPESTET es HUN­’ ' • > GARIAT s a tizenháromezer bruttoregisztertonnas ADY-t es PETOFI-t beállították a mélytengeri for­galomba, a magyar nemzetiszin lobogo feltűnik In­dia, Thaiföld, Singapore távol-keleti kikötőiben épp­úgy, mint Latin-Amerikában. Összesen tizenhat ha­jó jarja a világtengereket, szerzi es kíméli a valutát, vállal igen gazdaságos bérfuvart a legkülönbözőbb szállítási világcégektől. A magyar kereskedelmi flotta most jelentős állo­máshoz érkezett. Napokon belül elindul Santander spanyol kikötőből az ADY motoros, hogy Afrika megkerülésével, ötvenöt nap alatt megjárja a sok ezer tengeri mérföldes utat az Iberiai-félsziget es Japán között. Ezzel — a magyar hajozas történeté­ben eddig páratlan eseménnyel — ismét nagyot bő­vül a MAHART Tengerhajózási Üzemigazgatosag szállítási hatósugara. Jelentős ez a kővetkező évek terveit tekintve is, hisz mar 1976-tol kezdve valósá­gosnak látszik uj nagy hajók, oceánjarók beszerzése a Szovjetunióból és más szocialista országokból. Az ADY tengeijáro még ki sem futott spanyolor­szági kikötőjéből, Yokohamaban es Kobeban mar varja ajöl fizető japan fuvar visszafele, a kontinens­re. pw...........''tt1.1?*.;:. ■ iibb—g—bmbb Newyorki magyar Jien^ec JOS. MERTL PORK STORE, INC. h 150ß Second Avenue, New York, N. Y. 10021 • 7«. fa 79. utcák kist.—-Tataion: RH: 44292 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK —óhaza--------­____________7

Next

/
Thumbnails
Contents