Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
Thursday, May, 8. 1975. 6 A HAZAI SAJTÓ LAPUNKRÓL ' * r t Az Egyesült Államokban elő magyarsag, annak története, élete, sajtója joggal tart számot ohazai testvérei érdeklődésére. Az utóbbi időszakban nem egy kiadvány, cikkelemzes jelent meg róla az óhazai sajtóban. A nemreg megjelent “Magyar Sajtó Kepes Története ”c kiadvány például rövid összefoglalását tartalmazza sajtónk történetének, az Uj Előre egyik 1934.-i száma első oldalának illusztrációja alatt. A cikk elismerő hangon méltatja lapunk szerepet az amerikai magyarság életében. Itt közöljük az összefoglalás teljes szövegét: “Az Amerikai Egyesült Államokban már a XX. szazad elejen indultak magyar munkaslapok. Az Előre anarchista, az Uj Előre reformista szellemben irodott. Utóbbihoz került 1919 után Lékai Janos; 1924-ben Gyetvai Janos is az Uj Előre munkatársa lett. A két újságíró átalakította, a haladó eszmek terjesztőjévé tette a lapot. A harmincas évek második feleben kapcsolódott a munkába Bebrits Lajos, dr. Pogány Bela es Hollo Jenő. A második világháború alatt a Magyar Jövő címen kiadott újság antifasiszta harca a Szovjet unió háborús erőfeszítéseinek minél hatékonyabb tamogatásara, 1945 után a béke következetes biztosítására, a hidegháborús szellem térhódítása ellen mozgósított. Feszült figyelemmel kiserte a hazai eseményeket s a fordulat eve után a Magyar Népköztársaság, a szocialista Magyarország segítésének nepszerúsitéseben is jó eredményeket ért el.” Egy-két kisebb pontatlanságtól eltekintve (Bebrits már nem volt az Egyesült Államokban a harmincas evek második felében, dr. Pogány es Hollo a negyvenes evek közepe és a második világháború után lett tagja szerkesztőségünknek, stb. anarchiz - mus, reformizmus)az ismertetés hűen tükrözi visz- sza lapunk jelentőseget es feladatkörét. A könyvet, melyet Szántó Tibor szerkesztett és amely a Kossuth Könyvkiadó kiadásában jelent meg, melegen ajánlom lapunk minden olvasójának. A másik megemlekezés lapunkról — s egyben kanadai testverlapunkrol, a “Kritika” cimü óhazai folyóiratban jelent meg Kovács N. József tollából. Ez a cikk részletesebben és behatóbban elemzi sajtónk szerepét, egyes Íróink munkálkodását. Közérdekű mivoltára való tekintettel, idézem a cikk fontosabb megállapításait lapunkról és méltatását annak munkatársairól: “A hazai riportok tudósítások mellett, amelyek nagyobbrészt magyarországi munkatársak, kisebb- 'reszt pedig a hazalátogatok tollából erednek, mindkét lapban jelentős helyet foglal el a politikai publicisztika. ... A publicisztika fáradhatatlan művelője Rev. Gross A. László ( a cikk meg Rev. Gross halála előtt jelent meg. -D.) baptista lelkész már több mint három évtizede írja rendkiviil magas színvonalú és tartalmas “Hétvégi leveleit” a Magyar Szó számára. . . .Gross A. László szenvedélyesen ér - deklodik a világ politikai eseményei iránt és tollát az emberi társadalmi haladásba vetett mély meggyőződése es vele párosult humanizmusa vezérli. A Mexicoban eló Rácz László mindkét lappal fenntartja ugyan kapcsolatait, de írásai leginkább az UJ Szobán jelennek meg es azok a latinamerikai politikai elet élesszemű megfigyelőjének mutatják. .. “Az idősebb nemzedékből mar viszonylag keveset publikál Bálint Imre, aki a harmincas évek elején tűnt ki “Közvetlenül” cimu rovatával. E rovat alapjat mindig egy-egy aktuális esemeny képezte és Bálint Imre ahhoz irt hol csípős, hol elismerő hangü adomákkal és anekdotákkal fűszerezett kommen, ff ( f ..It f tart. Rovata az Uj Eloreben es a Magyar Jovoben nehány évtizeddel ezelőtt meg általában hetenkent jelentkezett, az elmúlt három evben azonban már csak két “Közvetlen” -nel találkozhattunk. Ugyancsak ritkán jelentkezik Rákosi Sándor és Lutheran István, akik korábban a Magyar Jovo munkatársai voltak. A munkatársak közül nem hiányozhat Gellert Hugó, a neves festőművész neve, akit;ha művészi pályafutása nem Amerikában bontakozott volna ki ma Uitz Béla mellett a magyar szocialista művészet egyik üttörojekent tarthatnánk számon. Idős kora ellenere tevékenyen reszt vesz az amerikai magyar közéletben és évtizedek óta ó tervezi és rajzolja a Magyar Naptár címlapjai. Ide kívánkozik még, hogy Gellert Hugót, Lusztig Imrét a Magyar Szó szerkesztőjét, es Weinstock Lajost az Amerika-szerte ismert szakszervezeti vezetőt kormányunk a közelmúltban magas kitüntetésben részesítette. “A Magyar Szó egyik kezdemenyezese az amerikai magyar munkásmozgalom történetevei kapcso - latos emlekek, esemenyek felelevenitese. Az ebben rejlő lehetóseget jelzi William Weinbergnek az 1972- es naptarban megjelent visszaemlékezése, amely a Munkás Otthon és az Előre Műkedvelő -. Kör történetéből közöl hiteles forrásértékű adatokat.” A cikk befejező része az Uj Szóval foglalkozik, melyet lapunk egyik következő számában fogunk közölni. Tudatában vagyunk annak, hogy enciklopédikus ismertetésben vagy rövid kritikai elemzésben lehetetlenség bármely témáról még csak hozzávetőlegesen is kimerítő ismertetést adni. Mindamellett hiányoljuk, hogy legalább is Kovács N. József a Szántó Tiborénál nagyobb lélegzetű cikkében nem találkoztunk lapunk olyan kimagasló munkatársainak nevevel, mint a magyar munkásmozgalom mártírja. Somogyi Béla fia, Somogyi Pál, lapunknak Bebrits Lajos mellett tálán legnagyobb tollú Írója, . aki szerkesztőségünket a spanyol demokrácia védelméért hagyta el, hogy onnan végzetesnek bizonyult fej- lővessel terjen vissza. Hiányoljuk József Attila tanítványa, s munkatársa, egy másik brillians írónknak, Bodog Andrásnak kihagyását, éppúgy, mint Brandt Vilmosét, aki szerkesztőségünkből távozva a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetem professzori székét foglalta el. Ott van aztán Peregrinusa ragyogó publiciszta es közgazdász, akinek többszáz cikke jelent meg lapunkban s akinek írásait az amerikai an- golnyelvu lapok mellett a hazai sajtó is rendszeresen közli. Reméljük, hogy e nevekkel s mellettük még olyan nagyszerű volt munkatársaink, mint Gárdos Emil, Varga József, Kelemen Viktor, Kun László (aki később 11 amerikai egyetemtől kapott diszdok- torátust lélektani kérdésekről irt könyvei alapján ) / Moór Peter nevevel a kétségkívül megírásra váró új cikkekben lesz alkalmunk találkozni. Deák Zoltán A szerkesztóseg megjegyzése: A magyar munkássajtó történetéhez hozzátartozik, hogy Deák Zoltán évtizedeken keresztül szerkesztője és munkatársa volt a haladó amerikai magyar sajtónak. Himedesh ANYANYELVŰIM IC Kolozsvári Grandpierre Emil: Melyik szó legyen magyar? Nyelvünk védelmezői elsősorban mindig az idegen szók használata ellén indulnak hadba. Részben, mert látszólag ez a legkönnyebben megközelíthető terület, részben, mert a nyelvművelők tekintélyes hanyada a szótól nem látja az erdőt. Emellett valamilyen formában még mindig elevenek a nyelvújítás rögtönzött és tisztázatlan elmeletei — jók és rosszak egyformán. Főleg a legzavarosabb és legerőszakosabb nyelvújító Kazinczy elméletei, a börtön- büntetés előttiek éppúgy, mint a szabadulás után kiagyaltak. Elsorolok néhány idegen szót: — pillér, pintér, piszok, oltár, templom, vincellér, vizit, bálna, buja, pojaca, kanavász, zsák, paróka, ol istálló. E szókat és meg sok száz mást a közönség magyar . szavakként használja, teljes joggal, minthogy elterjedtek, meghonosodtak, beilleszkedtek a magyar hangrendszerbe és ráadásul még szükség is van rajuk. Meghonosodásukhoz hozzájárult az is, hogy a helyesírás nem akadályozta megmagyarosodásukat. Manapság az idegenből jövő szó a helyesírás sorompójával talalja magát szemközt. At kell esnie valamilyen vámvizsgálaton. Regi példával érvelek. Az uccát még mindig utcának kell írnunk, holott a szláv ulickból szármázik. A mai helyesírás már azért is elitelendó, mert hamis etimológiai Ötleteket sugall, Az utcát ugyanis a közönség az ut-ból származtatja, mert hiszen ut is van, ca kicsinyitó is van, ilyenformán a közhitben az ut úgy viszonylik az utcához, mint Kata Katicához. A eh kihalóban van, Fölösleges fontoskodás hipo- konder helyett hipochondert erőltetni, aminthogy ugyancsak fölösleges a Domokosként meghonosodott keresztnévben visszaetimologizalni az idők folyamán a testéből kikopott N-et. De szolgál a “Helyesírási tanácsadó” cifrább, sőt egyenesen félrevezető példával. Egy bizonyos almafajtat a szótár ranettnek nevez, mert nem tudja, hogy eredetileg reinette volt, ami franciául szó szerint kiralynocske úgy, mint a szőlóskertek királynője. Tálán ennyi is eleg annak érzékeltetésére, hogy az idegen szók kérdése nem olyan egyszerű, mint számosán hiszik. Egymagában az a tény, hogy egyik, vagy másik szó idegen vagy idegennek hat, nem elégséges ok az üldözésre. Vagyis minden idegen szót egyeni elbírálás illet meg, a szükségesség,a hangzás, a hosszúság-rövidség és ahogy Qsokonai kifejezte, az “engedelmesség” figyelembevételével. Engedelmes az a szó, amelyet magyar módon ragozhatunk amelyből további szavakat képezhetünk. (folytatjuk) SaSSBBSSSBBSSSSSSSaBBBBBBBaK NEW YORK, N.Y. Az Állami Egészségügyi Tanács javasolja, hogy vonják meg az engedélyt a magyar származású Eugene Hollandénál aggmenházai fenntartására. Az állami vizsgáló bizottság tarthatatlan, tűrhetetlen, emberi méltóságot sértő állapotokat talált a Hollander kezelésében lévő Aggmenházak- ban. GENF, A svájci hatóságok letartóztatták a magyar származású Rosenbaum Tibor bankárt. Azzal vádolják, hogy a törvény megszegésével több millió dollárt utalt át az Izrael-i bankból saját számlájára.-----------AMERIKAI MAGYAR SZÓ—
