Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-08 / 19. szám

Thursday, May, 8. 1975. 6 A HAZAI SAJTÓ LAPUNKRÓL ' * r t Az Egyesült Államokban elő magyarsag, annak története, élete, sajtója joggal tart számot ohazai testvérei érdeklődésére. Az utóbbi időszakban nem egy kiadvány, cikkelemzes jelent meg róla az óhazai sajtóban. A nemreg megjelent “Magyar Sajtó Kepes Törté­nete ”c kiadvány például rövid összefoglalását tartal­mazza sajtónk történetének, az Uj Előre egyik 1934.-i száma első oldalának illusztrációja alatt. A cikk elismerő hangon méltatja lapunk szerepet az amerikai magyarság életében. Itt közöljük az össze­foglalás teljes szövegét: “Az Amerikai Egyesült Államokban már a XX. szazad elejen indultak magyar munkaslapok. Az Előre anarchista, az Uj Előre reformista szellem­ben irodott. Utóbbihoz került 1919 után Lékai Janos; 1924-ben Gyetvai Janos is az Uj Előre munkatársa lett. A két újságíró átalakította, a ha­ladó eszmek terjesztőjévé tette a lapot. A har­mincas évek második feleben kapcsolódott a munkába Bebrits Lajos, dr. Pogány Bela es Hollo Jenő. A második világháború alatt a Magyar Jö­vő címen kiadott újság antifasiszta harca a Szovjet unió háborús erőfeszítéseinek minél hatékonyabb tamogatásara, 1945 után a béke következetes biz­tosítására, a hidegháborús szellem térhódítása el­len mozgósított. Feszült figyelemmel kiserte a ha­zai eseményeket s a fordulat eve után a Magyar Népköztársaság, a szocialista Magyarország segí­tésének nepszerúsitéseben is jó eredményeket ért el.” Egy-két kisebb pontatlanságtól eltekintve (Beb­rits már nem volt az Egyesült Államokban a har­mincas evek második felében, dr. Pogány es Hollo a negyvenes evek közepe és a második világháború után lett tagja szerkesztőségünknek, stb. anarchiz - mus, reformizmus)az ismertetés hűen tükrözi visz- sza lapunk jelentőseget es feladatkörét. A könyvet, melyet Szántó Tibor szerkesztett és amely a Kossuth Könyvkiadó kiadásában jelent meg, mele­gen ajánlom lapunk minden olvasójának. A másik megemlekezés lapunkról — s egyben ka­nadai testverlapunkrol, a “Kritika” cimü óhazai fo­lyóiratban jelent meg Kovács N. József tollából. Ez a cikk részletesebben és behatóbban elemzi sajtónk szerepét, egyes Íróink munkálkodását. Közérdekű mivoltára való tekintettel, idézem a cikk fontosabb megállapításait lapunkról és mélta­tását annak munkatársairól: “A hazai riportok tudósítások mellett, amelyek nagyobbrészt magyarországi munkatársak, kisebb- 'reszt pedig a hazalátogatok tollából erednek, mind­két lapban jelentős helyet foglal el a politikai pub­licisztika. ... A publicisztika fáradhatatlan művelő­je Rev. Gross A. László ( a cikk meg Rev. Gross ha­lála előtt jelent meg. -D.) baptista lelkész már több mint három évtizede írja rendkiviil magas szín­vonalú és tartalmas “Hétvégi leveleit” a Magyar Szó számára. . . .Gross A. László szenvedélyesen ér - deklodik a világ politikai eseményei iránt és tollát az emberi társadalmi haladásba vetett mély meggyő­ződése es vele párosult humanizmusa vezérli. A Mexicoban eló Rácz László mindkét lappal fenn­tartja ugyan kapcsolatait, de írásai leginkább az UJ Szobán jelennek meg es azok a latinamerikai politi­kai elet élesszemű megfigyelőjének mutatják. .. “Az idősebb nemzedékből mar viszonylag keve­set publikál Bálint Imre, aki a harmincas évek ele­jén tűnt ki “Közvetlenül” cimu rovatával. E rovat alapjat mindig egy-egy aktuális esemeny képezte és Bálint Imre ahhoz irt hol csípős, hol elismerő hangü adomákkal és anekdotákkal fűszerezett kommen­, ff ( f ..It f tart. Rovata az Uj Eloreben es a Magyar Jovoben ne­hány évtizeddel ezelőtt meg általában hetenkent je­lentkezett, az elmúlt három evben azonban már csak két “Közvetlen” -nel találkozhattunk. Ugyancsak ritkán jelentkezik Rákosi Sándor és Lutheran István, akik korábban a Magyar Jovo munkatársai voltak. A munkatársak közül nem hiányozhat Gellert Hugó, a neves festőművész neve, akit;ha művészi pályafu­tása nem Amerikában bontakozott volna ki ma Uitz Béla mellett a magyar szocialista művészet egyik üttörojekent tarthatnánk számon. Idős kora ellene­re tevékenyen reszt vesz az amerikai magyar köz­életben és évtizedek óta ó tervezi és rajzolja a Ma­gyar Naptár címlapjai. Ide kívánkozik még, hogy Gellert Hugót, Lusztig Imrét a Magyar Szó szerkesz­tőjét, es Weinstock Lajost az Amerika-szerte ismert szakszervezeti vezetőt kormányunk a közelmúltban magas kitüntetésben részesítette. “A Magyar Szó egyik kezdemenyezese az ameri­kai magyar munkásmozgalom történetevei kapcso - latos emlekek, esemenyek felelevenitese. Az ebben rejlő lehetóseget jelzi William Weinbergnek az 1972- es naptarban megjelent visszaemlékezése, amely a Munkás Otthon és az Előre Műkedvelő -. Kör törté­netéből közöl hiteles forrásértékű adatokat.” A cikk befejező része az Uj Szóval foglalkozik, melyet lapunk egyik következő számában fogunk közölni. Tudatában vagyunk annak, hogy enciklopédikus ismertetésben vagy rövid kritikai elemzésben lehe­tetlenség bármely témáról még csak hozzávetőlege­sen is kimerítő ismertetést adni. Mindamellett hiá­nyoljuk, hogy legalább is Kovács N. József a Szántó Tiborénál nagyobb lélegzetű cikkében nem talál­koztunk lapunk olyan kimagasló munkatársainak nevevel, mint a magyar munkásmozgalom mártírja. Somogyi Béla fia, Somogyi Pál, lapunknak Bebrits Lajos mellett tálán legnagyobb tollú Írója, . aki szerkesztőségünket a spanyol demokrácia védelmé­ért hagyta el, hogy onnan végzetesnek bizonyult fej- lővessel terjen vissza. Hiányoljuk József Attila tanít­ványa, s munkatársa, egy másik brillians írónknak, Bodog Andrásnak kihagyását, éppúgy, mint Brandt Vilmosét, aki szerkesztőségünkből távozva a Buda­pesti Közgazdasági Tudományegyetem professzori székét foglalta el. Ott van aztán Peregrinusa ragyo­gó publiciszta es közgazdász, akinek többszáz cikke jelent meg lapunkban s akinek írásait az amerikai an- golnyelvu lapok mellett a hazai sajtó is rendszeresen közli. Reméljük, hogy e nevekkel s mellettük még olyan nagyszerű volt munkatársaink, mint Gárdos Emil, Varga József, Kelemen Viktor, Kun László (aki később 11 amerikai egyetemtől kapott diszdok- torátust lélektani kérdésekről irt könyvei alapján ) / Moór Peter nevevel a kétségkívül megírásra váró új cikkekben lesz alkalmunk találkozni. Deák Zoltán A szerkesztóseg megjegyzése: A magyar munkássajtó történetéhez hozzátar­tozik, hogy Deák Zoltán évtizedeken keresztül szer­kesztője és munkatársa volt a haladó amerikai ma­gyar sajtónak. Himedesh ANYANYELVŰIM IC ­Kolozsvári Grandpierre Emil: Melyik szó legyen magyar? Nyelvünk védelmezői elsősorban mindig az ide­gen szók használata ellén indulnak hadba. Részben, mert látszólag ez a legkönnyebben megközelíthető terület, részben, mert a nyelvművelők tekintélyes hanyada a szótól nem látja az erdőt. Emellett vala­milyen formában még mindig elevenek a nyelvújí­tás rögtönzött és tisztázatlan elmeletei — jók és rosszak egyformán. Főleg a legzavarosabb és legerő­szakosabb nyelvújító Kazinczy elméletei, a börtön- büntetés előttiek éppúgy, mint a szabadulás után kiagyaltak. Elsorolok néhány idegen szót: — pillér, pintér, piszok, oltár, templom, vincellér, vizit, bálna, buja, pojaca, kanavász, zsák, paróka, ol istálló. E szókat és meg sok száz mást a közönség magyar . szavakként használja, teljes joggal, minthogy elterjedtek, meg­honosodtak, beilleszkedtek a magyar hangrendszer­be és ráadásul még szükség is van rajuk. Meghonosodásukhoz hozzájárult az is, hogy a helyesírás nem akadályozta megmagyarosodásukat. Manapság az idegenből jövő szó a helyesírás sorom­pójával talalja magát szemközt. At kell esnie vala­milyen vámvizsgálaton. Regi példával érvelek. Az uccát még mindig utcának kell írnunk, holott a szláv ulickból szármázik. A mai helyesírás már azért is elitelendó, mert hamis etimológiai Ötleteket sugall, Az utcát ugyanis a közönség az ut-ból származtatja, mert hiszen ut is van, ca kicsinyitó is van, ilyenfor­mán a közhitben az ut úgy viszonylik az utcához, mint Kata Katicához. A eh kihalóban van, Fölösleges fontoskodás hipo- konder helyett hipochondert erőltetni, aminthogy ugyancsak fölösleges a Domokosként meghonoso­dott keresztnévben visszaetimologizalni az idők fo­lyamán a testéből kikopott N-et. De szolgál a “He­lyesírási tanácsadó” cifrább, sőt egyenesen félreve­zető példával. Egy bizonyos almafajtat a szótár ranettnek nevez, mert nem tudja, hogy eredetileg reinette volt, ami franciául szó szerint kiralynocske úgy, mint a szőlóskertek királynője. Tálán ennyi is eleg annak érzékeltetésére, hogy az idegen szók kérdése nem olyan egyszerű, mint számosán hiszik. Egymagában az a tény, hogy egyik, vagy másik szó idegen vagy idegennek hat, nem elég­séges ok az üldözésre. Vagyis minden idegen szót egyeni elbírálás illet meg, a szükségesség,a hangzás, a hosszúság-rövidség és ahogy Qsokonai kifejezte, az “engedelmesség” figyelembevételével. Engedel­mes az a szó, amelyet magyar módon ragozhatunk amelyből további szavakat képezhetünk. (folytatjuk) SaSSBBSSSBBSSSSSSSaBBBBBBBaK NEW YORK, N.Y. Az Állami Egészségügyi Tanács javasolja, hogy vonják meg az engedélyt a magyar származású Eugene Hollandénál aggmenházai fenn­tartására. Az állami vizsgáló bizottság tarthatatlan, tűrhetetlen, emberi méltóságot sértő állapotokat talált a Hollander kezelésében lévő Aggmenházak- ban. GENF, A svájci hatóságok letartóztatták a magyar származású Rosenbaum Tibor bankárt. Azzal vádol­ják, hogy a törvény megszegésével több millió dol­lárt utalt át az Izrael-i bankból saját számlájára.-----------AMERIKAI MAGYAR SZÓ—

Next

/
Thumbnails
Contents